A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 48. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

194 A JOG sikkasztás tényálladékát megállapíthatónak nem találta; megsértette a törvényt a bpesti kir. btő tszék is emiitett ítéletével, a mennyiben ezen ítéletét indokainál togva helyben hagyta. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. Indokok: K. Márkus és neje a S. Co. varrógép r. t. cégtől egy varrógépet vettek 198 k-.ért azzal a kikötéssel, hogy a gép csak a vételár teljes kifizetése után megy át a vevők tulajdonába. Nevezett vevők a gépet a vételár teljes fizetése előtt K. Márkus nővérének elajándékozták. A kir. jbiróság K. Márkus és neje cselekményében a sikasztás tényelemeit fel nem ismerte, mert ítéletének indokolása szerint, vevők a gép tulajdonjogát az adásvételi szerződés alapján a gép átadásával, illetőleg átvételével megszerezték; az emiitett kikötésnek a tulajdonjog megszerzésére nézve korlátozó hatálya nem lehetett; vevők tehát a birlatukban volt géppel tekintet nélkül a kikötésre és a vételár törlesztetlen voltára mint sajátjukkal rendelkezhettek, következésképpen az ellenük a btk. 355. §. és 356. §-aiban meghatározott sikkasztás vétsége miatt emelt vád alul felmentettek. A kir. jbiróságnak az ügyészségi megbízott és a sértett fél képviselője részéről felebbezett ezt az Ítéletét a kir. tszék, habár a kir. ügyész a vádat a felebbviteli tárgyalásnál fentartotta — indokainál fogva helybenhagyta. Ezzel a törvény megsértetett. A kir Kúria btő és polg. szakosztályának állandó és egyöntetű gyakorlata szerint ugyanis ingóságok iránt kötött adás-vételi szerződéseknél az a kikötés, mely szerint az ingóság a vevő teljes tulajdonába csak akkor megy át, ha a vételár teljesen kifizettetett, joghatálylyal bir, a miből következik, hogy a tulajdonjognak a vételár teljes lefizetéséig való fentartásával eladott ingó dolog, ezen feltétel bekövetkeztéig az átadás dacára az eladó tulajdona marad, a birlaló vevőre nézve pedig idegen dolgot képez. Nyilvánvaló tehát, hogy az ily feltétel mellett megvett ingó dolognak jogtalan eltulajdonítása vagy elzálogosítása, mint az egyébként a kir. Kúria által a jogegység érdekében 1902. ápril 1-én 2,926/B. 1902. sz. a. hozott határozatban már egy ízben indokoltan kimondatott, a sikkasztás tényálladékát megállapítja. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvény megsértését megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatállyal nem bir, a bp. 442. f ának utolsó bekezdésén alapszik. A kir. törvényszék megsértette a törvényt, éspedig a B. P. 523. §-ának utolsó bekezdésében foglalt azt a rendelkezést, mely szerint a jbiróság előtti eljárásban a férj feleségének képviseletében különös meghatalmazás nélkül is eljárhat és a magánvádra üldözendő bűncselekmények (41. §.) miatt vádat is emelhet. Nyilvánvaló ebből, hogy az elsőfokú biróság Ítéletének a viszont vádlottról rendelkező része törvényszerű vád hiánya cimén a B. P. 384. §. 11. p. alapján megsemmisíthető nem volt. A m. kir. Kúria (1903. okt. 7-én 8,'2 )1/B. sz. a.), becsületsértés vétsége miatt vádolt Sch. Sámuel és ugyan emiatt viszontvádolt rí. Józsefné ellen a nkátai kir. jbiróság előtt B. 327/3 1902. sz. a., a pestvidéki kir. tszék előtt pedig 15,600 sz. a. folyamatba tett bűnvádi pert a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán vizsg. alá vévén következőleg végzett: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a jbiróság előtti eljárásban a bp. 523. §. utolsó bek. szerint a férj. feleségének képviseletében külön meghatalmazás nélkül is eljárhat és a magánvádra üldözendő bűncselekmények (41. §.) miatt vádat is emelhet. Megsértette tehát a most idézett törvényes rendelkezést a pestvidéki kir. tszék fennidézett keietü és számú ítéletével annyiban, amennyiben Sch. Sámuelt feleségének képviseletében külön meghatalmazás nélkül való eljárásra és magánvád emelésére jogosítottnak nem tekinthette és K. Józsefnét a Seb. Sámuelné irányában elkövetett becsületsértés vádja alól egyedül abból az okból mentette fel, mert az utóbbi saját nevében vádat nem emelt. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. Indokok: H. Józsefné feljelentésére Sch. Sámuel ellen a büvádi eljárás becsületsértés vétsége miatt a nkátai kir. jbiróságnál folyamatba tétetvén a tárgyalás alkalmával Sch. Sámuel viszonvádat emelt H. Józsefné ellen, felesége Sch. Sámuelné irányában elkövetett becsületsértés vétsége miatt. A bizonyító eljárásnak, valamint a vád ugy a viszontvádra vonatkozóan történt befejezése után a nevezett kir. jbiróság 1902. aug. 16-án B. 327/3 sz. a. hozott ítéletével Sch. Sámuelt a H. Józsefné sérelmére elkövetett, a btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége miatt, behajthatatlanság esetén 2 napi fogházra átváltoztatandó 30. K. pénzbüntetésre; H. Józsefné viszontvádlottat pedig a Sch. Sámuelné irányában elkövetett a btk. 261. §. alá eső becsületsértés vétsége miatt behajtlanság esetén 1 napi fogházra átváltoztatandó 20 K. pénzbüntetésre Ítélte. Ez az ítélet, valamint a vádlott ugy a viszontvádiott védői részéről a bűnösség megállapítása miatt és a költségek tekintetében is felebbeztetvén, a pestvidéki kir. tszék az 1902. nov. 20-án tartott felebbv. tárgyalás alapján 15.600 sz. a. hozott jogerős ítéletével az elsőfokú biróság ítéletének H. Józsefné viszontvádlottra vonatkozó részét a bp. 384. §. 11. p. alapján hivatalból megsemmisítette és a nevezett viszontvádlottat a btk. 261. §-ban meghatározott becsületsértés vétsége miatt ellene emelt vád és következményei alól felmentette; egye- i bekben pedig az elsőfokú biróság ítéletét helybenhagyta. A megsemmisítést és felmentést a kir. tszék azzal indokolja, hogy H. Józsefnével szemben az elsőfokú biróság Ítélete törvényszerű vád nélkül hozatott, amennyiben a viszonvád tárgyává tett becsületsértés Sch. Sámuelné irányában követtetvén el, az utóbbi saját nevében vádat nem emelt; férje Sch. Sámuel pedig felesége képviseletében való eljárásra, külön perrendszerü meghatalmazás nélkül nem jogosult. Ezzel az indokolással, illetőleg az azt képező kijelentéssel a kir. törvényszék megsértette a törvényt, és pedig a B. P. 523. §-ának utolsó bekezdésében foglalt azt a rendelkezést, mely szerint a jbiróság előtti eljárásban a férj feleségének képviseletében külön meghatalmazás nélkül is eljárhat és a magánvádra üldözendő bűncselekmények (41. §.) miatt vádat is emelhet. Nyilvánvaló abból, hogy az elsőfokú biróság Ítéletének H. Józsefné viszontvadlottról rendelkező része, törvényszerű vád hiánya cimén, a B. P. 384. §. 11. p. alapján megsemmisíthető nem volt; ugy nem volt felmenthető a nevezett viszontvádiott a Sch. Sámuelné irányában elkövetett becsületsértés vádja alól sem, egyedül abból az okból, mert ebben az irányban a vádat nem maga a sértett, hanem annak férje emelte és képviselte. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve : atálylyal nem bir, a B. P. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapszik. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Deutsch Lázár helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 18, fsz. jan. 14, csb. Nitsche Győző dr., tg. Serly Sándor dr. — A kaposvári tszéknél Kovács Lukács gamási gőzmalomtulajdonos ellen, bej. dec. 24, fsz. jan. 19, csb. Galamb Zoltán, tg. Poór Sándor. — A nyitrai tszéknél Diamant Henrik volt újlaki lakos ellen, bej. dec. 21, fsz. jan. 8, csb. Névery Ignác, tg. Bangha Sándor dr. — A szolnoki tszéknél Bennár János kunszenmártoni lakos ellen, bej. jan. 12, fsz. febr. 3, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Bozóky Árpád dr. — A szombathelyi tszéknél Miltényi Károly helybeli cipész ellen, bej. jan. 16. fst. febr. 4, csb. Prugberger Vince dr., tg. Szabó István dr. — A zágrábi tszéknél Perek Flórián István helybeli lakos ellen, bej. dec. 22. fsz. jan. 13, csb. Szóvá Ede, tg. Sztojanovics Bogdán dr. — A szombathelyi tszéknél Fürnberg Samu községi kereskedő ellen, bej. jan. 20, fsz. febr. 3, csb. Prugberger Vince dr., tg. Szemző Sándor dr. Pályázatok: A tamási járásbíróságnál aljegyzői áll. dec. (j. (267) — A brassói tszéknél birói áll. dec. 9 (269) — A fehértemplomi kir. ügyészségnél ügyészi áll. dec. 10. (270) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek j Ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Arad R. M. dr. Mayer—Fürst (1217/902 v. előa. Szalacsy) nov. 20 v, — Arad S. P. dr. Braun-Csiky érk. 4379/903 sz. a. előa. Szász, n. e. — Dárda B. B. Varga- Siurnio (6789/102 p. elöa. Vaszifivvics) nov. 24 bh. — Galánta N. M. dr. Weisz—Weisz érk. 1536/902 v. sz. a. előa. Ludvig, okt. 3) fv. — Nagykanizsa F. A. Virányi—b. ügyben, term. dec. 10. — Szedesszombat S. K. dr. Treiper—Májunké érk. 2591/903 p. sz. a. előa. Vermes, n, e. — Tab P. J. dr. Hoffniing — Oesterricher érk. 3387/903 p, sz. a. előa. fvarsa, n, e. Vasvár K. P Pap —Karlovits (6750/902, előa. Scherffj nov. 19 bh. Közjegyzőhelyettes, családos ügyvéd, állandó helyettesi alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Több év óta állandó helyettesként működő, német és román nyelvjogositvánnyal biró, szakképzett, nőtlen kir. közjegyzőhelyettes, újévtől kezdve állását változtatni óhajtja. Ajánlatokat közelebbi feltételekkel «ÁIlandó» alatt a kiadóhivatal továbbit. Ügyvédjelölt, dr. juris, másfélévi praxissal, a magyar és német nyelvet írásban és szóban teljesen birja, fővárosi vagy vidéki városi irodában alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Az összes közjegyzői agendákban jártas, feddhetetlen előéletű, szépirásu segédet, esetleg jelöltet keres azonnali belépésre Róth Zsigmond dr, kiskunfélegyházai kir. közjegyző. Bölöni László, bánffyhunyadi ügyvéd irodájába január elsején kamarailag bejegyezhető ügyvédjelölt beléphet. PAU-A8 RÉSZVÉNY rÁRSASÁQ NYOMDÁJA BUO».P£í,TEN. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.