A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 49. szám - Az 1893: XVIII. és XIX. t.-c.-röl

Huszonkettedik évfolyam. 49. szám. Budapest, 1903 december 6. Szerkesztőse^. V., Rudolt-rakpart 3. 82,. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. fljyvídek. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) 6 « HETILAPIZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIM KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR CGYYÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Eg6ax , ~ 12 « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesea OOBtautalvényajra! Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM : Az 1893 : XVIII. és XIX. t.-c.-röl. Irta Hamar Gyula, szakolcai járásbiró. — Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Irta Ödön fi Miksa dr ., budapesti ügyvéd. — Külföld (Külföldi judicatura. Közli Oláh Dezö dr., budapesti ügyvéd) — Nyilt kérdések és feleletek (Köthetnek-e házastársak magánokiratban is öröklési szerződést: Irta Orosz Mihály felsövisói kir. albiró.) — Vegyesek. TÁRCA: Emlékezzünk régiekről . . . Irta Dorog hi Ervin dr. MELLÉKLET: Jogesetek tnra. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Az 1893: XVIII. és XIX. t.-c.-röl. Irta HAMAR GYULA, szakolcai kir. járásbiró. A magyar polgári perrendtartás törvénnyé emelkedése előtt a jelenlegi sommás eljárásban észlelt visszásságok megvitatása által a törvényhozónak módjában álland azokat megfigyelni s esetleg azokat megszüntetni. Azért helyénvalónak találnám, hogy a gyakorlat emberei e téren szeizett tapasztalataikat minél gyakrabban s minél nagyobb számmal tegyék közzé. A fizetési meghagyásról szóló 1893 : XIX. t.-c. nem hozta meg azt az eredményt, melyet tőle a törvényhozó várt. Egy aránylag kisebb forgalmú járásbíróság ügyforgalmát véve figyelembe, a következő számadatok mutatják az évi eredményt. Kibocsátott fizetési meghagyás ... ... ... 371 Előterjesztett ellentmondás... ... ... ... 146 Elrendelt végrehajtás ... ... ... ... ... 14 Perré alakult ... ... ... ... .... ... 123 A számadatok, melyek csekély eltéréssel ugyanazt az erányt tüntetik tel az előbbi években is. elég világosan mutatják, hogy a feltűnő sok ellentmondás- és perré alakulásban hiúsul a várt eredmény. Mert a fizetési meghagyás behozatalának az volt a célja, hogy a liquid. tiszta követelések ne kerüljenek a biró elé, s hogy azokat a hitelező csupán fizetési meghagyás utján érvényesítse. A nagyszámú ellentmondás oka nemcsak az, hogy sok esetben a hitelező oly követelést akar fizetési meghagyás utján érvényesíteni, melyet az adós egészben vagy részben el nem ismer, de az is, hogy az adós haladékot akar. A mutatkozó 40—50°;o ellentmondásból több mint a felére illik rá az, hogy az adós tudja, hogy marasztalva lesz, de azért pereskedik. Ezt a következtetést a perré alakult fizetési meghagyá sokból vonom le. A megejtett tárgyalás után a legtöbb perré alakult fizetési meghagyás — most már sommás per — beszünik ; mert a csekély érték semmi arányban sem áll a fizetendő Ítéleti vagy egyességi bélyeggel. Hogy a fizetési meghagyásokkal a várt eredményt el nem értük, annak nagyrészben a közigazgatás az oka. Nap-nap mellett tapasztaljuk ma is — a törv. életbelépte után 8 évvel, — hogy az adós a biróságnál jelentkezik felvilágosítást kérni, hogy mi lett neki kézbesítve Szám'tásba véve a nép rosszhiszeműségét s indolenciáját, nem állíthatni, hogy mindannyi, ki ily felvilágosításért jön, igazat mond, de az bizonyos, hogy nagyobb része nem lesz kitanítva arról, hogy mi lett neki kézbesítve. Márpedig ez kötelessége lenne a kézbesítőnek. Ámde a községi kézbesítők tótlakta vagy más nyelvű vidéken nem bírják a magyar nyelvet, s ha meg is magyarázta nekik a községi vagy körjegyző, hogy mi a kézbesítendő ügydarab, ebből a magyarázatból csak annyit tart meg magának s csak annyit továbbit, hogy fizessen az adós, mert végrehajtják. Erre szalad azután az adós a bírósághoz, hol kitanítják, hogy ha nem érzi magát adósnak, mondjon ellent. A biróságnál is ellentmondhat.oa, de vétive még nincs beterjesztve s igy kénytelen ismét a jegyzőhöz fáradni, esetleg újból a bírósághoz fordulni, hogy ellentmondhasson. A felületes kitanitás az oka annak is. hogy néhány adós Lapunk mai szám akkor mond ellent, mikor már végrehajtják. Akad ugyanis oly kézbesítő is, aki a fizetési meghagyást azzal kézbesiti az. adósnak, hogy ha a kívánt összeget meg nem fizeti, be lesz idézve. Az adós várja az idézést s kap helyette végrehajtást. Ugyanazon jbiróság sommás perbeli forgalma az alábbi. 100 K-ig ... ... ... — ... 324 100-400 K-ig.__ ... ... ... 176 400—1,000 K-ig... ... ... ... 35 1,000-en felül ... ... ... ... 12 ingatlan iránti ... ... ... ... 22 egyéb 68 Összesen 637 Az ügyforgalmi kimutatás szerint csak a 100 K. aluli perek száma tüntetendő fel. A fizetési meghagyásoknak a kir. jbiróságok ügyforgalmára való hatása abban is nyilvánul, hogy a fizetési meghagyások által a községi bíróság elé kevés ügy kerül. A fentebb felsorolt számadásokból kitűnik, hogy a sommás pereknek több mint a fele 100 K. aluli. Ez az arányszám szintén megfelel az előbbi éveknek. A 100 K. aluli 32' s. pernek a (ele 40 K. aluli. És igy 160—170 esetben járt el a jbiróság oly ügyekben, melyek eredetileg a községi bíróságok elé tartoztak, s most kerülő uton — fizetési meghagyás által — jutottak a jbiróságok elé. Nem hiszem, hogy más jbiróságoknál másként állna a perek arányszáma, sőt eddigi tapasztalataim s nyert értesüléseim szerint az arány körülbelül ugyanaz. Hogy aki csak teheti, kikerüli a községi bíróságot, az onnan van. mert a perlekedés nemkörjegyzői székhelyen nehézségbe ütközik, s mert — talán legtöbb esetben — a községi elöljáróság nem akar vagy nem tud az alperessel elbánni, hanem egyszerűen utasítja a hitelezőt, hogy jelentkezzék a jbiróságnál s kérjen fizetési meghagyást. A bíróság a legtöbb esetben segít is az igy hozzá utasított hitelezőn, de vannak esetek, hogy nem segíthet rajta. Igy, ha a követelés 40 K. aluli s az adós vagy Amerikába vándorolt, vagy Ausztriában tartózkodik. Ez esetben a bíróság a hozzá folyamodónak csak azt tanácsolhatja, hogy forduljon a körjegyzőhöz, kinek kötelessége az ügyben eljárni. A körjegyző vagy éppen nem, vagy legritkább esetben tud felperes baján segiteni, mert vagy nem tudja, hogy az 1868: LIV. t.-c. 268. 269. §§-ait alkalmazza-e vagy sem, vagy ha tudja, a hosszadalmas és költséges hírlapi közzétételt hozva fel, lebeszéli a felperest további perlési szándékáról. Ugyanez áll akkor is, ha az örökhagyó meghalt s a hitelező az örökösöket a hagyaték erejéig akarja marasztaltatni. Gyakori eset, hogy a hagyaték oly csekély, hogy az örökösök az örökösödési eljárás megindítását nem kívánják, s igy az örökösök igazolva nem lévén, az ismeretlen örökösök részére ügygondnok lenne kirendelendő Ebben a két esetben megadnám a felperesnek a lehetőséget arra, hogy a jbiróságnál perelhessen. Igaz, hogy az ügygondnok utján való perlés drágábbá tenné a kis értékű pert, de ez esetben is alkalmazható lenne a S. E. T. 225. §-ának 3. pontja, illetve az 1877 : XXII. t.-c. 36. §-a. A költségekből csak a készkiadás s a képviseltetésből származó annyi költség állapíttatnék meg, amennyi a félnek saját mulasztásáért jár. Ehelyen említem meg, hogy a fizetési meghagyások kibocsátásánál egyes bíróságok éppen nem tartják szem előtt a kir. Kúria 64. sz. döntvényér. Gyakran látjuk, hogy a járásbíróság fizetési meghagyást bocsát ki 40 K. aluli összegre oly alperes ellen, ki nem a jbiróság területén lakik, s ki ellen eljárni nem volna illetékes. Egy bpesti bej. cég 40 K. aluli összegre kérte fizetési maghagyás kibocsátását egy felső vidéki gazda ellen, ki tanácsot a saját jbiróságánál kért. Ez hivatalból nem segíthetett a hozzáforduló baján, s azért csak azt tanácsolta .1 12 oldalra terjed.