A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 33. szám - A budapesti állami rendőrség jelentése 1902. évi működéséről. Folytatás

A JOG Jellachich István dr-é az érdem, hogy az uj Magyarország törvényszéki orvosai közül legelsőnek ismerte föl és valósította meg — mint ezt müve előszavában említi is — «oly kézi könyv megirásának szükségét, amely magában fjglalja a törvényszéki orvostani ismeretek megértéséhez szükséges előkészítő és magyarázó részt is, és amely a megfelelő törvények és rendeletek közlése s gyakorlati példák ismertetése által a bírák, ügyészek és joghallgatók speciális igényeinek megfelel*. Nos hát vájjon megfelel-e valóban r Erről kívánom itt,— bárha kissé megkésve, véleményemet röviden elmondani, amelyről a szóban levő munkának figyelmes áttekintése és egybevetése után győződtem meg. Tehát a munka első részében, megfelelő ábrákkal illusztrálva, válóban megtaláltam világos, rövid, mindamellett kimerítő és könnyen érthető modorban előadva, mindazon élet- és bonctani előkészítő tudnivalókat, amelyeket a büntető törvénykönyveknek orvosi szakértelemre alapított speciális rendelkezései s meghatározásai föltételeznek, semmi lényeges nem marad homályban. A nemzéstó'l fogva, az erőszakos halál előreláthatólag ismert esetein át, kiterjed az életnek minden kriminálisztikailag fontos viszonylataira. Sőt emellett még törvénykönyveink nomenklatúráját is kellő figyelemben és felvilágosításban részesiti. De fölösleges szószaporitásra, tudományoskodást fitogtató tulhajtásokra sehol sem ragadtatja magát. Amit mond, minden izében komoly mértékkel és méltóan van mondva. Kiválóbban érdekesek és tanulságosak a gyakorlati jogászra nézve a beszámításra, továbbá a nemi életre s ennek elfajulására, úgyszintén a testi bántalmak kimerítően részletezett nemeire vonatkozó fejtegetései, illetve fölviiágositásai. Melyek a gyakorlati életben egyes adott esetekben, a netán nem eléggé világos és határozott tényállás felismerésénél és megállapításánál a vizsgálat és közvád szerveinek bizonnyal igen használható, megbízható, becses útmutatóul lógnak szolgálni. Szóval, hogy én se essem az üres szószaporítás vagy az elfogult hízelgés hitiájába, általában elég annyit mondanom, hogy ugy taiálom, miként J. I. dr. ur kitűzött céljának derekasan megfelelt. A bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek, jogtanulóknak és általában mindenkinek, aki e tárggyal foglalkozik vagy foglalkozni akar, olyan munkát adott kezeibe, amelyért hálás elismerésre tarthat igényt. Csupán azt nélkülözöm sajnálkozással eme jeles munkában, hogy vonatkozva a Blk. 281., illetve 207. §-ra, szerzőnk a beszámításra tartozó fejtegetések során az «erős felindulására is ki nem terjeszkedett; holott igen nagy segitcégére lett volna vele judikaturánknak, amely — sajnos — mindeddig a lélektani tájékoztatás, illetőleg az ebbeli alapos ismeretek hiányában bizonytalanul tapogatózik és ingadozik ebbeli kijelentéseiben. Hol kezdődik, miben áll s miben nyilvánul a felindulásnak az az erős foka, melyet az idézett törvényszakaszok meghatározásai feltételeznek ? A mi felfogásunk tájékozatlan, esetröl-esetre variál. S innen van aztán, hogy mi az egyszerű felbosszankodásban, haragvásban is még «erős felindulást* ismerünk fel s állapítunk meg. Ennek tartamát pedig korlátlannak tartjuk. Előfordult például az, hogy a kocsmában italozás közben össseszólalkozottak egyike a másikat nyakonütvén, ez bosszújában haza szaladt, baltát vett magához, visszatért a kocsmába. Menés közben a kocsma közelében lesbe állott; itt bevárta bosszankodó társát s midőn ez hozzája ért : ekkor váratlanul olyan heves baltavágással torolta meg az előbbi nyakonüttetést, hogy a bántalmazott nyomban halva terült el a földön. S a biróság majdan, ebben az esetben a Btk. 281. §-a alapján, erős felindulásban, rögtön végrehajtott szándékos emberölést állapított meg! És bizony se szeri, se száma az ehhez hasonló eseteknek. Mit szól ezekhez jeles szerzőnk: J. I. dr. arl ? Nem hiszem, hogy helyeselje. Aminthogy én sem helyeslem. Én ugyanis aképpen vélekedem, hogy az erős felindulás a kedély állapotának, az érzés, tudat és akarás egyensúlyának az az álható megrázkodása. amit abban valamely meglepő, váratlanul megkapó és elkerülhetetlen veszély következményével fenyegető külső behatás oly rohamosan okozott, hogy az értelem működésének folyománya, a tudat, nem lévén képes épp oly rohamosan a helyzet intéző urává lenni: az akarat, a pillanatnyi túlsúlyra jutott érzésnek a kényszerítő nyomására, mintegy önkénytelenül tör ki és nyilvánul valamely a helyzetszülte képzelet által sugalt visszaható, ellensúlyozó cselekvésben. Hogy helyesen vélekedtem-e, amikor mint biró eképpen ítélkezem: szívesen veszem a lélektannal foglalkozó szakemberek fölvilágosító útbaigazítását; annyival is inkább, mivel legújabban változás fejlődvén ki az e tárgyban Ítélkező biróság illetékessége körül, nem lehet reményünk, hogy az ebbeli aberrációk helyesebb útra térnek. S én meg is vagyok győződve, hogy jeles szerzőnk szintén foglalkozni fog a kérdéssel, s ha tán előbb nemis: majdan ha ezt a munkáját ujabban megjelenteti, mert az iránt sem lehet kétségem, hogy rövid időn szükség lesz egy ujabb kiadásra: e részben is hallatni fogja teljesen megbízható tájékoztató véleményét. Addig is fogadja köszönetünket azért, amit adott. Nagy hiányt pótolt ki vele büntető-jogirodalmunkban. Mindnyájunk hálás elismeréséhez van joga. Én ezennel kifejezést adok a magaménak. Adjon Isten minél több ilyen munkát nekünk! ... Fekete Ödön, kassai kir. ítélőtáblai tanácselnök. Vegyesek. Nehézkes és bizonytalan eljárás a pénzbüntetések behajtásánál. A pénzbüntetések behajlása tekintetében egyedüli rendelet a 2,106/80. sz. igazságügyminiszteri utasítás. A bűnvádi perdt. 519. §-ában ugyan kilátásba helyeztetett a kibocsátandó miniszteri rendelet, de dacára annak, hogy a B. P. már az 1897. évi 34. t.-cikkel lett életbe léptetve s azóta már 6 év letelt, a pénzbüntetések végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet még eképp ki nem adatott, hanem megjelent most egy alkalmi esetből kifolyólag, amidőn a község elöljárósága megtagadta a pénzbüntetéseknek a gyakorlat értelmében közigazgatási végrehajtás utján leendő behajtását, az igazságügyiminiszteriu nnak 9,267/903 sz. közleménye, mely a következőleg hangzik: «A pénzbüntetések behajtása tekintetében a m. kir. igazságügyminiszter f. évi június 29-én 9,267/903 III. I. M. sz. leiratával elrendelte, hogy mivel a 2,106/880 sz. utasítás b. sz. mellékletének 4. §. értelmében csakis az előreláthatólag eredményre vezető végrehajtás rendelendő ei, eből következik, hogy a kir. bíróságok a tula|donképpeni végrehajtás (zálogolás, árverés) elrendelése előtt kötelesek megkeresni a községi elöljáróságokat, hogy az elitélteket a kiszabott pénzbüntetések lefizetésére szólítsák fel, az esetleg lefizetett pénzbüntetéseket vegyék át s azokat a megkereső kir. bíróságoknak küldjék el, ha pedig az illetők a fizetést megtagadják, akkor a vagyoni állapotot feltüntető világos és szabatos községi bizonyítványok küldendők be. Pénzbüntetések behajtása, a 2,106/880 sz. utasítás b. mellékletének 3. §. értelmében, nem a községi elöljáróságok, hanem a törvénykezés rendes utján, vagyis az 1881. évi LX. t.-c. 1. §-ának f. pontja értelmében a bírósági végrenajtók által eszközlendő. A végrehajtással felmerülő költségek egyedül s kizárólag a végrehajtástszenvedetteket terhelik s a büntet éspénzek országos a 1 a p j á t illető pénzbüntetésekből,az igényperekben előfordulható tiszti 'ügyészi költségeken kivü', semmiféle költségek nem fedezhetők, nincsen azonban kizárva az, hogy az eredményesen vezetett végrehajtásoknál felmcült végrehajtási költségek ideiglenesen a büntetés-pénzek országos alapját illető, pénzbüntetésekből előlegeztessenek, miről azonban az igazságügyminisztériumhoz jelentés teendő*. Ezen közlemény szerint azon esetben, ha eredményre vezethetőnek mutatkozik a végrehajtás, az bírósági végrehajtó utján foganatosítandó, de mindig csakis a végrehajtást szenvedett költségére, azonban a végrehajtási költség oly esetben a pénzbüntetések orsz. alapjából előlegezhető. Mi történjen azonban oly esetben, ha a legnagyobb előrelátás mellett sem térül meg az előlegezett költség, például, ha időközben végrehajtást szenvedett szándékosan avagy véletlenségből vagyontalan helyzetbe jut? Nem lesz-e ily esetben az előadó biró vagy a végrehajtó azon veszélynek kitéve, hogy az említett alapból előlegezett költséget megtérítse ? Azt hisszük, a célnak megfelelőbb s olcsóbb volna az előirt s szűkkeblű eljárás helyett elrendelni azt, hogy a pénzbüntetés közadómódjára közigazgatási végrehajtás utján behajtandó. Az egri érseki jogliceum tanrendje az 1903 —1904. év első felére. A) Rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon: 1. Bevezetés a jog- és államtudományokba; het. 2 óra; tanár: Kiss István dr. 2. Római magánjog; het. 8 óra; tanár: Rátvay Géza dr. 3. Magyar alkotmány és jog:örténelem; het. 7 óra; tanár: Udvardy László, dr. 4. Művelődéstörténet; het. 4 óra; tanár: Maczki Valér dr.— A II. évi tanfolyamon: 1. Jogbölcsészet; heti 6 óra; tanár: L u d á n y i Béla dr. 2. Nemzetgazdaságtan; het. 5 óra; tanár: H u t t k a y Lipót. dr. 3. Magyar magánjog; het. 5 óra; tanár: C s u t o r á s László dr. A III. évi tanfolyam: 1. Magyar büntetőjog; het. 5 óra; tanár; Ludányi Béla dr. 2. Polgári törvénykezési rendtartás; het. 6 óra; tanár: Bozóky Géza dr. 3. Kereskedelmi és váltó-jog; het. 6 óra; tanár: Bozóky Géza dr. 4. Osztrák magánjog; het. 6 óra; tanár: Csutorás László dr. — A IV. évi tanfolyam: 1. Alkotmányi s kormányzati politika; het. 5 óra; tanár: Kiss István dr. 2. Magyar közigazgatási jog; het. 5 óra; tanár: Hálás zy Cézár dr. 3. Egyházjog; het. 7 óra; tanár: Udvardy László dr. 4. Magyar pénzügyi jog; het. 5 óra; tanár: H u 11 k a y Lipót dr. — B. Rendkívüli tantárgyak. |1. Közegészségtan ; het. 2 óra; tanár: Turtsányi Gyula dr. 2. Római perjog; het, 2 óra; tanár: Rátvay Géza dr. 3. Alkotmányunk 1848- és 1867-ben; het. 3 óra; tanár: K i s s István dr. 4. Népességügyi statisztika; het. 4 óra; tanár: Hálás zy Cézár dr. 5. Bűnvádi perrendtartás; het. 3 óra; tanár: Ludányi Béla dr. *6 Közigazgatás egyszerűsítése; het 3 óra; tanár: Halászy Cézár. dr. *7. Kúriai bíráskodás a képviselő-választási ügyekben; het. 1 óra; tanár: Kiss István dr. Jegyzet: A f jegy a szabályok által tüzetesen ajánlott — a * jeev pedig ingyenes kollégiumot jelent. ' P«J>« RÉSZVÉNY TÁJWAaÁO NYOW&tM BUOAP18TEN.