A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 5. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 5. számához. Körtörvényi ügyekben. A hitbizományi birtokosok olyan szerződései, amelyek által az utód a hitbizományi birtok átvételében és teljes élvezetében akadályoztatott, a hitbizományi hatóság jóváhagyásának esetén kivül a birtokos halálával megszűnnek. Ha tehát ilyen hitbizományi birtok haszonbérlője ismerve a bérlemény hitbizományi természetét, nem kötötte ki külön a haszonbérleti szerződésnek a hitbizományi hatóság által leendő jóváhagyását, kártérítést azért, mert az ilyen szerződés a szerződésileg kikötött határidő előtt a bérbeadó halála által megszűnt, nem követelhet. A komáromi kir. tszék. (191)1 ápril 24-én 746/P. sz. a.) H o r o v i c z Ede dr. ügyv. ált. képv. b. K. Istvánnak, Tatán elhalt gróf E. M. I. örökösei 1 — 10. r. alperesek ellen 1.796,384 k. 62 fill. s. j. iránti r. perében következőleg itélt: A kir. törvényszék felperes keresetét 4. r. alperes kivételével a többi alperesekkel szemben elutasítja, és felperest arra kötelezi, hogy 1. r. alperesnek 915 K., 3. r. alperesnek 219 K. 30f. 6. r. alperesnek 137 K., 7. r. alperesnek 294 K. 10 fill. és Sz. György 10. r. alp. ügygondnoknak 544 K. perköltséget fizessen meg 15 nap a. végrehajtás terhe alatt. Negyedr. alperes Gr. E. P.-ra nézve a keresetet elbirálhatatlannak mondja ki stb. Megokolás: Felperes keresetet indított Tatán 1897 máj. 7-én végrendelet hátrahagyása mellett elhalt gr. E. M. I. ismert és létezhető ismeretlen örökösei ellen 55,675 frt 25 kr. kár és 60,179 frt 79 kr. évi szűnő haszonnak 1899. szept. 30-átóJ még hátralevő 14 haszonbéri évre számított és 1.685,034 kor. 12 fill.-t tevő összegének megítélése iránt azon az alapon, hogy ő a keresethez A) al. csatolt haszonbéri szerződés tartalma szerint gr. E. M. l.-tó'l 1913. okt. l-ig terjedő időre haszonbérbe vette a gr. E. M. 1. mint hitbizományi birtokos által birtokolt, a tata-tóvárosi hiibizomány törzsvagyonához tartozó sztgyörgyi, tóréti, öregpatári, kispatári, bánhidai és közti fekvőségeket 4,0841036/160o katasztrális hold területében a Tóvároson az Eszterházy-utcában levő 24. számú házzal, — a haszonbérbeadó hitb. birtokos azonban elmulasztotta a haszonbéri szerződésnek hitbizományi hatósági jóváhagyását kieszközölni és 1897. évben bekövetkezett elhalálozása után, a tata-tóvárosi hitbizomány következett birtokosa gr. E. F. keresete következtében felperes a haszonbérletből ls99 szept. 30-átói még hátralevő 14 évre bírói ítélettel elmozdítva lett, miáltal 111,350 K. 50 f. tényleges kárt szenvedett és évi 120,359 K. 58 fill. hasznot vesztett, mely szűnő haszon a hátralevő 14 évre 1,685,034 K. 12 f-t tett ki, s minthogv a haszonbérletből való elmozdittatása, károsodása és az évi hasznok megszűnése gr. E. M. I. szerződő fél azon mulasztásának a következménye, hogy a haszonbéri szerződésnek hitbizományi hatósági jóváhagyását ki nem eszközölte. S miután a haszonbérbe adó Gr. felelősséggel tartozott azért, hogy felperes, mint haszonbérlő a haszonbérlet, illetve bérlet tárgyát a szerződésileg kikötött idő egész tartama alatt a szerződésben meghatározott módon használhassa és bérlői, illetve haszonbérlői jogának gyakorlatában 3-ik személyek által megháborítva nem lesz: keresetbe vett kár és szűnő hasznok jogcímű követelésének megfizetésében a mulasztást elkövetett szerződő fél örököseit igazolt örökségük erejéig kéri marasztalni. Alperesek közül 1. r. alperes Gr. E. M., ki a Tatán elhalt gr. E. M. I.-nek általános végrendeleti örököse, továbbá 3. r. alperes Gr. E. F., 6. r. alperes Gr. E. S. 7. r. alperes Gr. E. M. M. és a létező ismeretlen örökösök részére ügyg. kirendelt Szabó György ügyvéd védekezik, míg ellenben 2. r. alp. Gr. E. I., 5. r. alp. E. M. A. gr.-nő, 8. r. alp. O. S. P. E. hg.-né, sz. E. B. gr.-nő és a Hg. H. H. képv. alatt álló H. Miklós Ferenc, K. S. és M. kisk.-ak védekeznek, 4 r. alp. gr. E. P. pedig a keresetet nem fogadván, az a m. kir. ig. ü. min. 36,328/899. sz. percsomóban 61. a. fekvő értesítése szerint kézbesitlenül érkezett a bírósághoz vissza, ennélfogva 2 , 5., 8. és 9. rendű alperesek az 1868:LIV- t.-c. 112. §. értelmében a velö's ugyanazon jogalapon álló 3. 6 és 7-ed r. alperesek védelméhez csatlakozóknak tekintendők, mint részükre a iegkedvezőbb védelméhez, Gr. E. Pál 4. r. alperesre nézve pedig a kereset elbírálás tárgyát nem képezi; mert arra nézve megidézettnek nem tekinthető, felperes pedig — bár a kir. tszék 4,270/899. sz. végzésével arról, hogy ezen alperes a keresetet el nem fogadta, értesítve lett, — mindazonáltal ezen értesítésnek 1899 juh 5-én történt vétele óta gr. E. P. alperessel szemben semminemű joglépés megtételét nem kérelmezte. Első r. alperes kifogásolja a keresetet első sorban azért, mert az abban megítélni kért összeg nem lejárt követelés, miután felperes a kereset indításakor még a haszonbérletben és bérletben tényleg benne volt, továbbá tagadja, hogy gr. E. M. I. akkor, | mikor az A) alatti haszonbéri szerződés hitbizományi hatósági jóvá- I hagyást ki nem eszközölte, mulasztást követett volna el, mert a haszonbéri szerződésnek hitbizományi hatósági jóváhagyását mint Budapest, 1903 február 1 feltételt a haszonbérbe adó gr. E M. I. nemcsak el nem fogadta, sőt azt határozottan ellenezte s ezen feltétellel a haszonbéri ügyletnek felperessel való létesítését kifejezetten megtagadta, mine bizonyítása végett F. L., B. B. és B. a. tanukra hivatkozik, Tagadja, hogy a haszonbéri szerződésnek idő előtti megszüntetése által okozott kár és elvont haszon előre az egész szerződési időre kiszámítható lenne. A létezhető ismeretié i örökösök ügygondnoka szintén tagadja azt, hogy Gr. E. M. I. bármeiy mu'asziást követett volna el, amiből felperes részére kártériési kereseti jog származik Tekintve, hogy az A) alatti haszonbér-szerződésben ennek hitb. hatósági jóváhagyása feltételül kikötve nincs s tekintve, hogy felperes tudomással birt arról, hogy az' általa haszonbérbe vett ingatlanok hitbizományi javak s dacára ennek felperes a szerződés feltételeiben nem kötötte ki annak hitbizományi hatósági jóváhagyását, nézete szerint azon feltevés a jogosult, hogy felpe res az A) alatti haszonbéri szerződést ugy fogadta el, amint az meg lett kötve, vagyis a hitbizományi hatóság jóváhagyásának feltétele nélkül s egyedül Gr. E. M. I. bárbeadó élete tartamára, minthogy felperes teljes tudatával birt annak, hogy az A) alatti szerződés Gr. E. M. I. nek a tatatóvárosi hitbizománybeli utódát nem kötelezi, — felperes önmaga követte el a mulasztást, midőn a szerződéses hitbizományi hatósági jóváhagyását ki nem kötötte, ez okból ezen mulasztásából eredő kárának megtérítését nem igényelheti. 3-ad, 6. és 7-ed r. alperesek a kereset ellen kiváltóan avval védekeznek, hogy ők gr. E. M I -nek nem örökösei, ennélfogva ellenük a kereset meg nem Ítélhető. A 27. alatti viszonválaszhoz 2. sz. a. hiteles alakban csatolt s a tatai kir. jbiróságnak 1898. Ö. 36/27. sz. hagyaték átadó végzéséből az a ténykérdés állapitható meg, hogy a Tatán 1897 május 7-én végrendelet hátrahagyása mellett elhalt Gr. E. M. I.-nek összes szabadrendelkezési vagyonában általános örököse 1. r. alperes Gr. E. M ; — felperesnek a perben kifejezett beismeréséből pedig az a ténykérdés állapitható meg, hogy felperes az A) a. szerződéssel neki haszonbérbe adott birtokok közül házakat is, melyek a tata-tóvárosi hitbizomány törzsvagyonához tartoznak, a jelen per folyama alatt is és 1899. év okt. 1—ig haszonbérbe birta, vagyis, hogy az A) a. szerződés joghatálya a kereset indításakor tényleg még nem szűnt meg. Első r. alperes elleniratához 2/a. csatolt s tartalmára nézve felperes által valónak elismert tanúsítvány igazolása szerint III.-r. alperes gr. G. F. 1899 máj. 17-én tehát, a szerződési viszony fennállása alatt értesítette felperest, hogy a tata-tóvárosi hitbizományból általa haszonbérbe vett birtokrészek és bérbevett tóvárosi Eszterházy u. 24. sz. ház haszonbérlete, illetve bérletében az A alatti szerződésben meghatározott időre és feltételek mellett bennmaradhat s egyedül azt kívánta felperestől, hogy vele mint hitb. birtokossal a haszonbérlét, illetve bérlet tárgyára nézve uj szerződést kössön, mit felperes megtagadott. F. L. és B. B. tanuk egybehangzó vallomásából az a tényállás állapitható meg, hogy az Aj alatti szerződés létrejötte előtt a haszonbérlet, illetve bérletre vonatkozó egyezkedések alkalmával felperes a haszonbérbeadó gr. E. M. I.-nél a szerződésnek hitbizományi hatósági jóváhagyását feltétlenül kikötni kívánta, de ezen kívánságát gr. E. M. kifejezetten megtagadta, miből okszerüleg következik, hogy felperes a szerződést tudva azon kockázattal kötötte meg, hogy az gr. E. M. I. hitb. birtokosnak a szerződési évek lejárta előtt bekövetkezhető halála esetén a hitb. javak élvezetében őt követő hitb. birtokossal szemben érvénynyel bírni fog. Ezekből folyólag a kir. törvszék bizonyítottnak azt a kérdést találja először, hogy felperes a haszonbérletet és bérletet 1899 szept. 30-án ott hagyni kényszerülve nem volt, mert azt az A) a. szerződésben megállapított feltételek alatt és időben folytathatta volna; másodszor, h°gy gr. E. M. I. semmi oly jogellenes cselekményt vagy mulasztást el nem követett, mely felperes kártérítési igényeinek jogalapját képezhetné és mivel törvényeink és törvényes gyakorlatunk értelmében a kártérítés alapját jogellenes cselekmény vagy mulasztás képezheti, ami jelen esetben fenn nem forog, ez okból felperes keresetét mint igazolatlant, a kir. törvszék elutasította. A perköltségek felperes mint pervesztes fél ellen az 1868. évi LIV. t.-c. 251. §. érteim, lettek megítélve, stb. A győri kir. ítélőtábla (1901 okt. 24-én 1,935. sz. a.) az elsőbirósg ítéletének nem neheztelt azt a részét, hogy a kir. tszék a 4. r. alp. gr. E. P. irányában a kereset elbírálását mellőzte, nem érinti: az Ítéletnek egyéb megtámadott részét pedig azzal a részben való változtatással, hogy a felperes által gr. E. M. M". alperesnek fizetendő perköltség összegét 294 K. 10 f.-ből 594 K. stb. megállapítja. Megokolás: F. L. és B. B. tanuk arról, hogy felperes magáról a néh. E. Miklóstól követelte a köztük létrejött haszonbéri szerződés jóváhagyásinak kieszközlését, és hogy a haszon-