A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 5. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

18 A JOG bérbeadó felperesnek ezt a követelését a szerződés megkötése előtt megtagadta, közvetlen tudomással nem bírnak. Mellőzve tehát az elsőbiróság ítéletének erre vonatkozó indokait a per főtárgyára, s a perköltség megfizetésére nézve az elsőbiróság Ítéletéi az abban kitejtett egyéb indokoknál fogva és főleg azért kellett helyben hagyni: mert a hitb. birtokosnak olyan szerződései, amelyek által az utód a hitbizományi birtok átvételében és teljes élvezetében akadályoztatnék, a hitb. hatóság jóváhagyásának esetén kivül a birtokos halálával megszűnnek. Felperes maga sem állította, hogy a szerződés megkötésekor az annak tárgyául szolgált s a keresetben felsorolt ingatlanok hitbizományi minősége tekintetében tévedésbe ejtetett, amiből következik, hogy a kérdéses szerződés által csak azt a jogot szerezhette meg, amely a haszonbérbe adott hitbizományi ingatlanok használatára nézve magát a haszonbérbe adót illette, ez a jog pedig a fennebb kifejtettek szerint a haszonbérbeadó halálával megszűnt. A 6. r. alperes gr. E. M. Móric részére a felperes által fizetendő perköltség stb. összeget a kereset tárgyául szolgáló követelés mennyiségének és tekintetbevételével, az elsőbirósági ítélet vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatásával aránylagosan fel kellett emelni stb. A m. kir. Kúria (1903 január 8-án 1,376. sz. a. A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik és a felp. ügyvéd dija 100. az I.-r. alp. ügyvédé 40 K.-ban s. fele arányában megállapíttatik. Meg okolás: F. L. és dr. B. B. tanuk azt bizonyították, hogy felperes már az A) alatti szerződés feltételeinek megállapításakor kivánta, hogy a feltételek közé a szerződésnek hitbizományi hatósági jóváhagyása felvétessék, Gr. E. M. I. haszonbérbeadó azonban felperes ezen kívánságának teljesítését megtagadta. Minthogy pedig felperes a szerződést mégis megkötötte anélkül, hogy annak a hitbizományi hatóság részéről leendő jóváhagyása kiköttetett volna, helyes az elsőbiróságnak az a következtetése, hogy felperes azzal a kockázattal kötötte meg az A) alatti szerződést, hogy az, Gr. E- M. I. haszonbérbeadónak a szerződés lejárta előtt bekövetkezhető halála esetére hatályát veszti; minélfogva a másodbiróság ítélete az elsőbiróság Ítéletében felhozott indokoknál, az elsőrendű alperes részére megítélt perköltség összegére nézve pedig azért hagyatott helyben, mert a per folyama alatt elhalt elsőrendű alperes örökösei már a tanúvallomások feletti észrevételek beadásakor magukat más ügyvéd által képviseltetvén, a perköltség csekélysége miatt jogelődük ügyvéde által beadott felebbezés alapján a perköltség összege felemelhető nem volt, maguk az elsőrendű alperes örökösei pedig felebbezéssel nem éltek. G. Benő ügyv. perbeli járandóságára nézve és felébb, munkadijára nézve pedig azért kellett a másodbiróság Ítéletét helyben hagyni: mert a pert befejező Ítéletben birói megállapítás tárgyát csak a per során teljesített munkálatok és felmerült kiadások képezhetik; az 5./. alattiban felszámított munkadijak és kiadások pedig nem ezen per során, hanem perenkivüli eljárásban merültek fel és mert a másodbiróság által 1,215 K-ban megállapított perbeli járandóság a teljesített munkának és felmerült kiadásnak megfelel; a felebbezés pedig amint már a fennebbiekből is kitűnik, a felebbezéssel élő ügyvédnek csak saját megbízója irányában felmerült dijai megállapítására nézve lévén tekintetbe vehető, s ekként saját érdekében lévén beadottnak tekinthető: azért díjmegállapításnak saját tele irányában sincs helye. Az 1894 : XXXI. t.-c. 141. §. csakis a magyar bíróságok által, az idézett törvény életbelépte előtt fennállott jogszabályok szerint hozott, ágytól és asztaltól elválasztó ítéletekre vonatkozik. Ekként a zágrábi érseki szentszéknek a keresetben emiitett, a peres feleket ágytól és asztaltól elválasztó ítélete bontó ítéletté át nem változtatható. Minthogy azonban az 1894 : XXXI. t.-c. 147. §. szerint a Horvát-Szlavon országokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házasságára az idézett törvény 115. §. megfelelően alkalmazandó, a most idézett n5. §. szerint a magy. bíróság a peres felek házasságát felbonthatja, ha a keresetben emiitett horvátországi bíróság az ágytól és asztaltól elválasztást oly tény miatt mondotta ki, melynek alapján a házasság az 1894 XXXI. t.-c. szerint felbontható. A szombathelyi kir. törvényszék (1901. évi augusztus hó 31-én 9,675/P. sz. a. B. Ferencnének, B. Ferenc ell. házassági kötelék felbontása ir. perében következőleg ítélt: A kir. törvszék a zágrábi érseki szentszéknek 1896 július 7-én 247/896. sz. a. hozott azt az Ítéletét, mellyel az 1875 január 7-én Szombathelyen a róm. kath. vallás szert, szerint házasságra lépett peres feleket, a felperes terhére hűtlen elhagyás cimen ágytói és asztaltól elválasztotta, ugy a felperes-, mint az alperesre nézve az 1894: XXXI. t.-c. 141. §. érteim, véglegesen felbontó ítéletté átváltoztatja. Házasság alatt 1884. dec. 15-én született J. nevű kisk. gyermeket felperes gondviselésére bizza, a tartás és nevelési költségek fedezésére első sorban felperest s amennyiben ő egymagában erre képtelen volna, másodsorban alperest — mindkét szülőt jövedelme arányában kötelezi stb. Megokolás: A zágrábi érseki szt.-széknek 1896 július 7-én 247. sz. a. hozott és jogerőre emelkedett ítéletével, B. Ferenc és neje L. Terézia a nő terhére megállapított hűtlen elhagyás okából ágytól és asztaltól elválasztattak. Minthogy a hűtlen elhagyás olvan tény, mely az 1894 : XXXI. t.-c. szerint is bontó okot képez; minthogy az ilyen okból hozott, ágytól és asztaltól elválasztó ítélet a hjt. 141. §. értelmében véglegesen felbontó ítéletté bármelyik fél kérelmére átváltoztatható; minthogy felperes az átváltoztatást keresetében kerté is, a békéltetési kísérlet pedig eredménytelen maradt, mindezeknél fogva a keresetnek a házassági kötelék felbontásának kérdésében az elválasztó Ítélet átváltoztatásával helyt kellett adni. A házasság fennállása alatt született «Ivána» nevű leánygyermek elhelyezése es tartása kérdésében a hjt. 95. §. értelmében s hivatalból intézkedett stb. stb. , , „„ , . A győri kir. Ítélőtábla (1902 febr. hó 2o-en 397. sz. a.) itélef az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, mely szerint a kir tszék a zágrábi érseki szentszéknek 1896 július 7-én 247. sz. a hozott s a peres felek ágytól és asztaltól elválasztó ítéletét felbontó Ítéletté változtatta át, megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja és a házasságvédő részére 16 K. fizetésére egyedül felperest kötelezi. A házasságból származó Ivana nevű kisk. gyermek elhelyezésére és tartására vonatkozó elsőbirósági intézkedést a kir. tábla hatályonkivül helyezi stb. Megokolás: A peres felek házassága Szombathelyen köttetett, a hatósági bizonyitványok szerint pedig a férj horvátországi községi illetőségű magyar honos, akinek illetőségét neje is követi A jelen válóperre nézve tehát az 1894: XXXI. t.-c. 147. §-ban foglalt rendelkezések irányadók. Az 1894: XXXI. t.-c-nek 141. §-a, amelyre az elsőbiróság ítélete alapítva van, amely szerint az ágytól és az asztaltól elválást kimondó Ítélet bármelyik házasfél kérelmére felbontó ítéletté átváltoztatható, csakis a magyar bíróságok által a korábbi vagyis a fent emiitett törvény életbelépte előtt fennállott jogszabályok szerint hozott, ágytól-asztaltól elválasztó Ítéletekre vonatkozván, ez a szikasz a zágrábi érseki szentszéknek az 1894: XXXI. t.-c. hatályábalépte után 1896 július 7-e után hozott ítéletére nem alkalmazható. Az 1894: XXXI. t.c-nek a keresetben felhívott 107. §-apedig a 147. §-ban emlitve nincs és igy a Horvát-Szlavon országokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házasságára a 107. §. rendelkezése ki nem terjed: ellenben a törvénynek 115. §-a, melyre felperes szintén hivatkozik, a 147. §. szerint a peres felek házassági ügyében megfelelően alkalmazandó. A 115. §. érteim, a magyar biróság a horvátországi magyar állampolgárok házasságát is felbonthatja, ha a horvátországi biróság az ágytól és asztaltól elválást olyan tény ! miatt mondotta ki, melynek alapján a házasság az 1894: XXXI. í t.-c. szerint felbontható. Tekintettel arra, hogy a zágrábi érseki ; szentszék a peres házastársaknak ágytól és asztaltól való különélését, a férjnek a neje részéről jogos ok nélkül történt elhagyása okából, a nő hibája miatt rendelte el, nyilvánvaló, hogy az Ítélet alapjául felhozott tény az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. szerint házasságbontó okot képez. A 77. §-ban meghatározott házasságbontó ok miatt azonban a felbontást csak az elhagyott házasfél kérheti; miből következik: hogy a jelen perben felperesként fellépő L. Terézt, aki az életközösséget jogos ok nélkül maga szüntette meg, a 77. §. alapján kereseti jog a 115. §. alkalmazásával nem illeti meg. Ennélfogva felperest keresetével el kellett utasítani és a házasságvédő dijának viselésére őt kellett kötelezni. A házassági kötelék fentartatván, a házasságból származó kisk. gyermek elhelyezéséről és tartásáról való intézkedésre ebben a perben szükség nincs. A m. kir. Kúria (1902 szeptemb. hó 23-án 4,656. sz. a.) Ítélet: A másodbiróság ítélete megváltoztatódik és az elsőbiróság ítélete oly értelemben hagyatik helyben, hogy a felek között 1875 január 7-én Szombathelyen a róm. kath. vall. szertartása szerint kötött házasság, az 1894: XXXI. t.-c. 115. §. 2. bekezd, alapján felbontatik. Megokolás: Helyes ugyan a másodbiróság Ítéletének az az indoka, hogy az 1894: XXXI. t.-c. 141. §-a csakis a magyar bíróságok által az idézett törvény életbelépte előtt fennállott jogszabályok szerint hozott, ágytól és asztaltól elválasztó ítéleteire vonatkozik s hogy ekként a zágrábi érseki szentszéknek a keresetben emiitett, a peres feleket ágytól és asztaltól elválasztó ítélete bontó Ítéletté át nem változtatható. Minthogy az 1894: XXXI. t.-c. 147. §. szerint, a HorvátSzlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házasságára az idézett törvény 115. §. megfelelően alkalmazandó: a most idézett 115 §. szerint a magyar bírósága peres felek házasságát felbonthatja, ha a keresetben említett horvátországi biróság az ágytól és asztaltól elválasztást oly tény miatt mondotta ki, melynek alapján a házasság az 1894 : XXXI. t.-c. szerint felbontható. Minthogy pedig az idézett 115. §. esetében a vétkesség kérdése nem, hanem csak az képezi megbirálás tárgyát, hogy mily ok miatt választattak el a felek ágytól és asztaltól s ekként az oly ítélet alapján a bontást kérni, akár a vétkes, akár a nem vétkes fél egyaránt jogosult: ehhez képest tekintve, hogy a zágrábi érseki szentszéknek 1896 július 7-én 247. sz. a. kelt, a keresethez G) alatt mellékelt ítéletével a peres felek hűtlen elhagyás okából s e szerint oly tény miatt választattak el ágytól és asztaltól, mely tény alapján a házasság az 1894. évi XXXI. t.-c. szerint felbontható, és tekintve, hogy a perhez mellékelt bizonyítvány szerint felperes magyarországi községi illetőségét kimutatta: ennélfogva a másodbiróság Ítéletét megváltoztatni és az elsőbiróság Ítéletét, a bontásra nézve a fentebbi értelemben az itt felhozott okokból, egyebekben pedig saját indokai alapján kellett helybenhagyni.