A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 4. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái. 4. [r.]

Ili A J DG viilaágat arra tusználta, hogy azzal az ajtót felemelte, tehát azt nem kizárásra, hanem emelő eszközül használta s ekként a sér tettnek bezárva volt lakásába erőszakkal halolt be, a betörés büntetőjogi fogalmának pedig az ilymódon erőszakos behatolámegfelelő kiigazítása mellett megállapította, hogy a vádlott bezárt helyiségbe betörés által hatolt be, miért is a kir. törvszék ítéletét a cselekmény minősítése tekintetében megváltoztatta s a vádlottat a btkv. 336. §. 3. p. szerint minősülő lopás bűntettében nyilvánította bűnösnek, egyebekben arra tekintettel, hogy a btkv. 92. §. már alkalmazva van s az ekként elsőbiróilag kimért büntetés a btk. 2.4 és 57. §-ai szerint lejebb már nem szállítható stb. A kir. Kúria (1901. okt. 31-én 9,403/B. sz. a.) A bp. 385. § 1. a. p. alapján bejelentett semmiségi panaszok visszautasittatnak; ellenben a Bp. 385. §. 1. b) p.-ra alapított semmiségi panaszoknak hely adatik s az utóbb idézett semmiségi ok alapján a bp. 437. §. 3. bek. érteim, mindjét alsófoku bíróság Ítéletének a vád alapjául szolgáló tett minősítésére és a vádlott büntetésére vonatkozó részei megsemmisíttetnek és T. Jánosné vádlott a K. B. T. K. 126. §-ba ütköző tulajdon elleni kihágásban nyilváníttatik bűnösnek s ezért a nevezett vádlott ugyanazon § alapján 8 napi elzárásra ítéltetik, egyebekben a kir. ítélőtábla Ítélete érintetle. nül hagyatik. Megokolás: A kir. ítélőtáblának mint másodfokú bíróságnak ítélete ellen a közvédő és a vádlott a bp. 385. §. 1. a) és b) pontjai alapján jelentettek be semmiségi panaszt. Minthogy az első fokban eljárt kir. tszék Ítéletében a kir. ügyész megnyugodott s az ellen csak a vádlott s csupán a büntetés enyhítése végett felebbezett, a kir. tszék. Ítélete abban a részében, melyszerint kimondatott, hogy a vád alapjául szolgáló tett büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítja, tekintettel a bp. 387. §. első bek.-ben foglalt rendelkezésre, jogerőre emelkedett, minélfogva a kir. Ítélőtábla ítélete ellen sem a közvédő, sem a vádlott nem voltak jogosítottak a bp. 385. §. 1. a) p. alapján semmiségi panasz használatára; ezért az e pont alapján bejelentett semmiségi panaszukat a bp. 434. §. 3. bek. érteim, vissza kellett utasítani. Minthogy azonban a kir. ítélőtábla az elsőfokban eljárt bíróság Ítéletét a minősítés tekintetében megváltoztatta s e megváltoztatás folytán ugy a közvédő mint a vádlott jogot nyertek arra, hogy a kir. ítélőtábla ítéletét a bp. 385. §. 1. b) pontjában meghatározott semmiségi ok alapján semmiségi panaszszal megtámadhassák, az e pont alapján használt semmiségi panaszokat érvényesithetőknek kellett tekinteni; és minthogy az alább kifejtettek szerint a biróság a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta ama kérdésben, hogy a büntetendő cselekményt a büntető törvényeknek melyik rendelkezése szerint kell minősíteni, a közvédő és a vádlott által a bp. 385. §. 1. b) p alapján használt semmiségi panaszoknak helyt kellett adni és mindkét alsófoku biróság Ítéletének a minősítésre s a büntetés kiszabására vonatkozó részét a Bp. 385. §.1. b) p.-ban meghatározott semmiség; ok alapján megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő Ítéletet kellett hozni azért, mert a kir. it. tábla azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy T. Jánosné vádlott 1900. aug. 21-én J. L. sértettnek a kilincs kívülről kihúzásával becsatolt konyhaajtóját vasvilla ágának a kilincs helyére való bedugása által felemelte s a sértett konyhájába ilymódon behatolván, onnan a sértettnek beleegyezése nélkül egy véka búzáját jogtalan eltulajdonitási szándékkal elvette s ezekből a valóknak elfogadott tényekből azt a jogi következtetést vonta le, hogy a vádlott a sértettnek bezárva volt lakásába erőszakkal hatolt be, az ily módon erőszakos betörés pedig a betörés büntetőjogi fogalmának megfelelvén, a vádlott lopásra irányuló célzattal, bezárt helyiségbe, betörés által hatolt be s követte el a lopást. A kir. it.-táblának ez a jogi következtetése azonban téves; mert a betörés btő. jogi fogalmának a btk. 336. §. szerint az felel meg, hogy a tettes az épület, bekerített hely, vagy a hajó biztosítására szolgáló elzárási készüléknek összefüggését az elzáró készülék bármi módon való megsértésével erőszakosan megszünteti, miből az következik, hogy a betörésre olyan erő alkalmaztassák, mely a bezárt helyiség elzárási készülékének ellenálló képességét megsemmisítse, vagy az erőmüvi összefüggést, mely az elzárásnál létezett, erőszakosan megszüntesse s ha ilyen erő nem alkalmaztatik, hanem az elzáró készülék egyszerű felemeléssel felnyittatik: az elzáró készülék erőmüvi összefüggése erőszakosan megszüntetettnek nem tekinthető. Minthogy pedig a kir. it.-tábla ténymegállapítása szerint, a vádlott a sértettnek kilincscsel becsukott konyhaajtóját vasvillaágának a kihúzott kilincs helyére bedugása által fölemelte, tehát a becsukott konyhaajtónak felemelésére sem jelentékenyebb erőt nem alkalmazott, sem az elzáró készüléket meg nem sértette, hogy annak erőmüvi összefüggését erőszakosan megszüntesse, sem pedig a vasvillaágat kulcs gyanánt nem használta, hanem az egyszerűen az ajtónak, mint elzárási készüléknek felemelésére szolgált: ezeknél fogva a vádbeli tett a btk. 336. §-nak sem a 3. sem a 4. p. alapján minősített lopás bűntettének ismérveit ki nem meríti, hanem tekintettel arra, hogy a vádlott oly helyiségből, melybe betörés, bemászás, hamis vagy lopott kulcs használása nélkül jutott be, 3 K. értékű búzát, tehát élelmi cikket lopott s a sértett fél az eljárás megindítását a btk. 112. §-ban meghatározott időn belül indítványozta, a vádlott cselekménye a kbtk. 126. $-ba ütköző tulajdon elleni kihágásnak alkotó elemeit foglalja magában, és avádlottat ebben a kihágásban kellett bűnösnek nyilvánítani. A büntetés kiszabásánál a vádlott büntetlen előélete, az okozott kár megtérülte enyhítőül, a kihágás elkövetésénél kifejtett merészség pedig súlyosítóul vétetettek figyelembe. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Forgács Cecília és társa helybeli betéti társaság ellen, bej. febr. 17, fsz. márc. 19, csb. Kazacsay Gerö, tg. Htts Ödön. — Az aradi tszéknél Friedmann Pál siklói kereskedő ellen, bej. márc. 9, fsz. ápr. 2, csb. Radány Dezső dr., tg. Ardelean Kornél dr. — A máramarosszigeti tszéknél Kábán Mózes oroszköí fakereskedő ellen. bej. febr. 14, fsz. febr. 23, csb. Benkő Lajos, tg. Gavallér Lajos — A budapesti keresk. és váltótszéknél Weiner Károly helybeli cég ellen, bej. febr. 19, fsz. márc. 19, csb. Reichard Zsigmond, dtg. Berényi Sándor dr. — Az egri tszéknél Mersits Nándor gyöngyösi lakos ellen, bej. febr. 13, fsz. márc. 13. csb. L. Karkas Kálmán, tg, Dicenty Géza dr. — A szegedi tszéknél Zilczer Jakab kisteleki kereskedő ellen, bej. febr. 13, fsz.febr. 21, csb. Fehér Tamás dr., tg. Pártos Ernő dr. — A szegzárdi tszéknél Paskesz Mózes bonyhádi kereskedő ellen, bej. febr. 28, fsz. márc. 27, csb. Sonnenvend Frigyes dr., tg. Müller János. — A debreceni tszéknél Kohn Dezső ellen, bej. márc. 12, fsz. ápr. 3, csb. Szoboszlay Sándor, tg. Szép Sámuel. — Az ezsébetvárosi tszéknél Pap Domokos radnóthi kereskedő ellen, bej. márc. 2, fsz. márc. 10. csb. Kusztrich János, tg. Száva András dr. — A brassói tszéknél Peia János fogarasi kereskedő ellen, bej. febr. 28, fsz. márc. 11, csb. Elekes Andor, tg. Vasú Oktavian dr. — A gyulafehérvári tszéknél Izrael Adolf tövisi kereskedő ellen, bej. márc. 5, fsz. márc. 12, csb. Szőcs Ákos dr.. tg. Gazda Kálmán dr. Pályazatok : A kolozsvári közjegyzői kamaránál az erzsébetvárosi közjegyzői áll. febr. 8. (12) — A kolozsvári közjegyzői kamaránál a besztercei közjegyzői áll febr. 8. (12) — A gyulai jbiróságnál birói áll. febr. 3. (13) — Az egri kir. ügyészségnél alügyész áll. febr. 5. (i5) — A győri tszéknél aljegyzői áll. febr. ö. (i5) — A bethleni jbiróságnál albirói áll. febr. H (16) Kúriai es táblai értesítések. Apatin B. M. dr. Kovcsin—Kovcsin (360/902) jan. 20. hh. — Békés I. K. Nyesze—Sas nem érk. — Besztercze P. L. Kincstár— Sarlay érk. 7,898/902 sz. a. előa. Ádám, n. e. — A másikról legközelebb. Derecske L. I. Mustó -Holczer nem éik. — Fogaras F. A. dr. A kérdett ügy nem érk. — Kiskunfélegyház V. S. dr. Horváth — Némedi-ügyről legközelebb. — Mezőtúr B. M. dr. 144/1903 jan. 21. hh. — Nagybecskerek N. D. dr. Risztin-Risztin nem érk. — Siklós S. E. dr. Nóvák-Takarék- és hitelegylet (7,421/901) jan. 13. rhh. rmv. Tab P. I. dr. Erdős—Balassa érk. 3,183/1902 sz. a. előa. Piukovits n. e. — Graust—Kovács érk. 1,428/902 v. sz. a. előa Nagy János n. e. — Újvidék V. I. dr. Zsivanics —Kuczuracz (4,838/902 p.) n. e. - Panits —Teofanovits (1.423/902) jan. 21. rmv. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Gyakorlott ügyvédjelölt, aki több vidéki irodában működött, irodát önállóan is vezetett s a német nyelvet is birja: nagyobb alföldi városban alkalmazást keres. Ügyvédjelölt, akinek elég jó gyakorlata van, alkalmazást keres ügyvédi irodában. Cime a kiadóhivatalban. Az BOTíit BÉpti Föwosi Takarékpénztár rendes közgyűlését folyó 1903. évi február M 7-ÉD deluíán l órakor központi osztályában (V. ker., Dorotya-utca 4. szám, saját épületében tartja, melyre a t. c. részvényesek az alapszabályok 12., 14. és 15. §-ai értelmében tisztelettel meghívatnak. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentésének, valamint a mult évi zárszámadásoknak előterjesztése, a mérleg megállapítása a nyereség felosztása s az igazgatóság és a felüg elő-bizottság részére a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 2- Tizenkét igazgatósági tagnak három évre leendő megválasztása. 3. Egy. esetleg két felügyelő-bizottsági tagnak egy évre leendő megválasztása. P^5* Azon t. c. részvényesek, kik a közgyűlésen részvenni és szavazati jogukat személyesen vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabályok 18. és 20. $-ai értelmében legkésőbb 1902. évi december hó végéig saját nevükre irt részvényeiket még le nem járt szelvényeikkel együtt legkésőbben 3 nappal a közgyűlés előtt, tehát legkésőbben bezárólag folyó évi február hó 4-ig a takarékpénztár központi vagy budai osztályában (V. ker., Dorottyautca 4. szám vagy II. ker., Fő-utca 2. szám alatt) letenni; ugyanott a megvizsgált 1902. évi zárszámadások és a felügyelő-bizottsági jelentés példányai az alapszabályok 147. §-a értelmében folyó évi január hó 3 t-i kétől kezdve átvehetők. Budapesten. 1903. évi január hó. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár igaiga tósága. PAÍ.LA8 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁM BUDAPESTEN.