A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 51. szám - Az uj bűnügyi statisztikai kimutatások

372 A JOG A bpts. általános elve, hogy a felek jogaikra és kötelességeikre mindig k'tanitahdók ugy a szóval kihirdetett mint az Írásban is kiadott végzésekben. A Bpts 104. §-a általánosságban minden büntető ügyben a vizsgálat iránti indítvány kellékeit is a fentiekben adja, s meghagyja, hogy : A vádló indítványában szabatosan meg kell jelölni a bűncselekményt, melyre nézve a személyt, ki ellen, s az okokat, melyek alapján az indítványozó a vizsgálat elrendelését kéri. Ezen általános bptsi szabály kötelező tehát a sajtóeljárásban is s ezért lesz a magánvádló a vizsgálat iránti indítványra ilykép felhiva. A nyomozat befejezte után ez már nem is okoz nehézséget. A bűncselekményt minősíteni lehet most már a beszerzett bizonyítékok alapján, — a személyt pedig, ki ellen a vizsgálatot kérje a magánvádló, a nyomozat kiderítette, vagy ha nem, a sajtótörvény 13. és 33. §-ai alapján könnyen megállapíthatja, kit vonhat felelősségre és mily cimen. Az ügyészség, mely a nyomozati iratok birtokában van, a 104. §. 2-ik pontja értelmében a vizsgálat iránti indítványhoz ezeket is köteles csatolni. Végül a Bpts 566. §-a a sajtóvizsgálatnál imperativeirja elő : «566. §. A vád tárgyává tett nyomtatvány a vizsgálat elrendelése iránti indítványhoz csatolandó, vagy abban a cím, a megjelenés ideje és helye szerint tüzetesen megjelölendő. Ezenfelül a vádló köteles idézni a nyomtatványok ama részeit, melyekre vádját alapítja. «Ha azonban már a feljelentéshez csatolva volt a nyomtatvány, elég arra hivatkozni*. (Folytatása következik.) Belföld. Az uj bűnügyi statisztikai kimutatások. Lapunk mult számának Vegyes rovatában már tettünk említést az igazságügyi miniszternek 1903. évi november hó 22-én kelt 38,300/1903. Im. sz. rendeletéről: a bűnügyi statisztikai adatok szolgáltatása tárgyában. Az ott közlötteket az alábbiakkal egészítjük ki. I. A kir. ügyészségek számára kibocsátott különös rendelkezések foglalkoznak a) a törvényszéki ügylappal. A törvényszéki ügylap. A törvényszéki ügylap a törvényszék (esküdtbíróság) elé tartozó bűntett, vétség és kihágás miatt tett minden íe'jelentésről kiállítandó. E célból egy ügylap, az ügyre vjnatkozó elsó beadványnak az ügyészségnél történő elintézése alkalmával az ügyiratokhoz csatoltatik. Azokról az ügyekről, amelyekre vonatkozó feljelentések illetékesség vagy hatáskör szempontjából valamely más bírósághoz vagy egyéb hatósághoz tétetnek át, ügylapok nem állitandók ki. Több ügy egyesítése esetén csak egy, az egyesitett ügyek adatait feltüntető lap állítandó ki oly módon, mintha a külön tett feljelentések eredetileg egy feljelentést alkottak volna. Ha az eljárás tárgyát kizárólag, a B. P. 517. és 518. §-ai alapján, összbüntetés kiszabása képezte, erről ügylapot kiállítani nem kell. Kell azonban ügylapot kiállítani, ha az összbüntetés olyan ügyre is kiterjed, amelyről ügylap még nem állíttatott ki. Ilyen esetben azt, hogy összbüntetést szabtak ki, a lapon fel kell tüntetni. Hasonlóképpen nem kell ügylap A kiállítani a B. P. 477. és 478. §-aiban szabályozott elkobzási eljárásról. Fő- és pótmagánvád esetében az eljáró bíróság, az ügy jogerős befejezése után, a vonatkozó iratokat az ügylap kitöltése végett a kir. ügyészségnek rövid uton küldi meg. A vád képviseletének megtagadása esetén, a kir. ügyész a törvényszéki ügylapot egyelőre saját iratainál megtartja és ha az erre vonatkozó határozat kézbesítésétől számított három hó alatt a vádképviselet átvételéről nem értesül, az ügylapot lezárja és beküldés céljára félreteszi. Mindazokban az esetekben, amidőn valamely ügyben egy személy sem ítéltetett el, az ügyről csupán az eljárás adatait tartalmazó ügylapot kell beküldeni. Ehhez képest a vele egy ivet alkotó egyéni lap a beküldést megelőzőleg az ügylaptól elválasztandó s az ügylap mint különálló féliv terjesztendő be. A B. P. XXI. fejezetében szabályozott ujrafelvéte), valamint a B. P. 472. §. negyedik bekezdése értelmében megszüntetett eljárás újra folyamatba tétele, külön feljelentésnek tekintendő s ezekről külön ügylap állítandó ki. Az ily ügyekről kiállított lapok azonban a lap felső részén «ujrafelvétel>, illetőleg «ujra folyamatba tétel» megjelöléssel látandók el s rajtuk az is feltüntetendő, hogy az alapügy adatai rr ilyen számú ügylapon s mikor küldettek be. A törvényszéki ügylap helyes kitöltésére az ügylapra nyomtatott útmutatás szolgál irányadóul. b) A törvényszéki egyéni lap. A törvényszéki egyéni lap a törvényszék (esküdtbíróság) által elbírált bűntett, vétség vagy kihágás miatt elitélt minden személyről külön kiállítandó. Olyan egyénekről, akik kizárólag becsületsértés vétsége miatt vagy csupán valamely kihágás miatt (esetleg e ket bünteti cSkmény halmazata miatt) itéltettek e^. a^ egy^, lapon csak az elitélt nevét és a jogerős ítélet adatait teuunteto i. és 12 kérfö^ntof kell kitölteni" Ezekre nézve az egyén, lapok tobb. kérdŐDontiai válasz nélkül hagyandók. Ha valamely ügyben esik egy elitélt személy van az erre vonatkozó adatokat azon az egyéni lapon kell feltüntetni, amely az ügyről kiállított ügylappal egy ivet alkot. ........ . Ha valamely ügyben egynél tobb személy ítéltetett el, a további elitéltekről kiállított különálló egyéni lapok (fél.yek) mint betétek helyezendők el abba az ívbe, amelyet az ugylap és az első helyen megnevezett elitélt egyén adatait tartalmazó egyén. lap alkot. ,, . ... , , Ha valamely ügyben egy személy sem ítéltetett el az ügyről csupán az eljárás adatait tartalmazó ügylap küldendő be az ezen ügylappal egy ivet alkotó egyéni lap az ügylaptól elválasztandó t visszatartandó, hogy betéti féliv gyanánt oly ügyekben legyen felhasználható, amelyekben több egyén ítéltetett el (1. e rendelet 2. és 17. pontjait). A törvényszéki egyéni lap helyes kitöltésere az egyéni lapra nyomtatott útmutatás szolgál irányadóul. II. A kir. járásbíróságok számára. a) A j árásbirósági ügy lap. A járásbirósági ügylap, a járásbíróság elé tartozó vétség vagy kihágás miatt tett minden feljelentésről kiállítandó. E célból egy ügylap, az ügyre vonatkozó első beadványnak a kir. járásbíróságnál történő belajstromozása alkalmával az ügyiratokhoz csatoltatik. Azokról az ügyekről, amelyekre vonatkozó feljelentések, illetékesség vagy hatáskör szempontjából valamely más bírósághoz vagy egyéb hatósághoz tétetnek át, ügylapok nem állitandók ki. Több ügy egyesítése esetén csak egy, az egyesitett ügyek adatait feltüniető lap állítandó ki oly módon, mintha a külön tett feljelentések eredetileg egy feljelentést alkottak volna. Ha az eljárás tárgyát kizárólag a B. P. 517. és 518. §-ai alapján összbüntetés kiszabása képezte, erről ügylapot kiállítani nem kell. Kell azonban ügylapot kiállítani, ha az összbüntetés olyan ügyre is kiterjed, amelyről ügylap meg nem állíttatott ki. Ilyen esetben azt, hogy összbüntetést szabtak ki, a lapon fel kell tüntetni. Mindazokban az esetekben, amidőn valamely ügyben egy személy sem ítéltetett el, az ügyről csupán az eljárás adatait tartalmazó ügylapot kell beküldeni. Ehhez képest a vele egy ivet alkotó egyéni lap a beküldést megelőzőleg az ügylaptól elválasztandó s az ügylap mint különálló féliv terjesztendő be. Ujrafelvéte) és megszüntetett eljárás újra folyamaiba tétele esetén a jelen rendelet 18. pontjában foglalt szabály megfelelően alkalmazandó. (B. P. 521., 558., 536. §.) A járásbirósági ügylap helyes kitöltését illetőleg az ügylapra nyomtatott útmutatás szolgál irányadóul. b) A járásbirósági egyéni lap. A járásbirósági egyéni lap, a járásbíróság által elbírált vétség vagy kihágás miatt elitélt minden személyről külön kiállítandó. Olyan egyénekről, akik kizárólag becsületsértés vétsége miatt vagy csupán valamely kihágás miatt (esetleg e két büntetendő cselekmény halmazata miatt) ítéltettek el, az egyéni lapon csak az elitélt nevét és a jogerős ítélet adatait feltüntető 1. és 12. kérdőpontot kell kitölteni. Ezekre nézve az egyéni lapok többi kérdőpontjai válasz nélkül hagyandók. Ha valamely ügyben csak egy marasztalt személy van, az erre vonatkozó adatokat azon az egyéni lapon kell feltüntetni, amely az ügyről kiállított lappal egy ivet alkot. Ha valamely ügyben egynél több személy ítéltetett el, a további^ elitéltekről kiállított különálló egyéni lapok (félivek) mint bitétek helyezendők el abba az ívbe, amelyet az ügylap és az első helyen megnevezett elitélt egyén adatait tartalmazó egyéni lap alkot. Ha valamely ügyben egy személy sem ítéltetett el, az ügyről csupán az eljárás adatait tartalmazó ügylap küldendő be, az ezen ügylappal egy ivet alkotó egyéni lap az ügylaptól elválaszlandó s visszatartandó, hogy betéti féliv gyanánt oly ügyekben legyen felhasználható, amelyekben több egyén ítéltetett el (1. e rendelet 2. és 30. pontjait). A járásbirósági egyéni lap helyes kitöltésére az egyéni lapra nyomtatott útmutatás szolgál irányadóul. III. Átmeneti intézkedések. Azokról az ügyekről, amelyek 1904 január elseje előtt kelt határozattal nyernek jogerős befejezést, a 62,609/1900. I. M. számú rendelettel megállapított törvényszéki ügy és egyéni lap k illetőleg az 5,401/1899. I. M. E. számú rendelettel megállapított járásbirósági vétségi és kihágási ügylapok küldendők be. Azokról az ügyekről pedig, amelyek 1903 december 31-ike után kelt határozattal nyernek jogerős befejezést, valamint az ily ügyekben elitélt személyekről az e rendelettel megállapított ügylapok és egyéni lapok lesznek kiállitandók és beküldendők.