A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 50. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

A JOG 365 Ezután Halász Aladár dr. tartott előadást: Az ügyvédek szerepe az ipari tulajdonjogok védelme terén cim alatt. Ezúttal csak Fazekas Oszkár szólt a kérdéshez, a vitát legközelebb folytatni fogják. A Magyar Jogászegylet f. hó 5-iki ülésében Magyary Géza budapesti egyetemi tanár a felülvizsgálat kérdését fejtegette figyelemmel azokra a módosításokra, amelyeket a képviselőházhoz benyújtott polgári perrendtartási tervezeten az igazságügyi bizottság javaslatba hozott. A tudós professzor a jogászközönséget nyilván általánosan érdeklő kérdésben kifejtette, hogy a felülvizsgálatnak — melyet röviden a jogkérdésre szorított és az ügyben Ítélkező legfelsőbb bírósághoz intézett felebbezésnek szoktak nevezni — határai a gyakorlatban bizonytalanok és hogy ennek oka abban rejlik, mert a felülvizsgálatban azt, vájjon jogszabály megsértése forog-e fenn, vagy nem, mindig konkrét esetben kell elbírálni, a mi' elkerülhetetlenné teszi, hogy az esetnek jogi megítélésénél bizonyos ténybeli elemeket is figyelembe vegyenek. E ténybeli elemek köre bizonytalan ingadozó s ezért bizonytalan a határa a felülvizsgálat alá tartozó kérdéseknek, és szerinte kívánatos, hogy a ténybeli elemeket a felülvizsgálati bíróság mennél szélesebb körben vonhassa a maga elbírálása alá s azért helyesli, hogy az igazságügyi bizottság a maga módosításaival erre lehetőséget teremtél t. Helyesli azt is, hogy ítéletben megállapított tényállással szemben az iratoknak nagyobb szerepük lesz, s e ponton találóan utal arra, hogy a felülvizsgálati bíróságnak szabad kezet kell engedni az okirati bizonyítékok mérleglésénél. A javaslat idevonatkozó szakaszára nézve több szövegezésben módosítást indítványoz; aki ismeri e §-nak bonyolódott és nehezen áttekinthető szövegét, az ugy az előadó által felvetett, mint a szakirodalomban legutóbb több oldalról felmerült szövegezésbeli módosítások figyelembevételét az igazságügyi kormánynak fontos kötelességéül fogja tekinteni. Külföld. A nemzetközi ügyvédegyesületnek a helyettesítésekre vonat" kozo ügyrendje. A bécsi Internationaler Anwaltsverband a bel- és külföldi ügyvédek helyettesítési forgalmára vonatkozó következő ügyrendet állapította meg1. Helyettesítéssel az egyesület kötelékében álló azon ügyvédek lesznek megbízva, akik írásbeli kötelezettséget vállalnak az ügyrend betartására. Ezen ügyvédek nevei névsorba lesznek foglalva, mely kizárólag az egyleti tagok rendelkezésére áll. Ezen névsorban oly kartársak nevei lesznek felvéve, akik személyes megbízhatóságuk ellen irányuló kötelességmulasztás miatt fegyelmi büntetésben részesültek. 2. A helyettesítésre felkért ügyvéd haladéktalanul köteles nyilatkozni annak elfogadása vagy elnemíogadása iránt. Az adóssal szemben fennálló üzleti vagy társadalmi érdekeltség esetében a megbízás indokoltan visszautasítandó. 3. A helyettes tartozik kívánatra a készkiadások és munkadijak előrelátható mennyiségét, — éppúgy az adósnak passiv viselkedése, mint a bekövetkezendő per esetére — habár minden részéről való kötelezettség nélkül, tudatni. Jogában áll a konkrét esetre vonatkozólag a maximális költséget megjelölni, vagy magát ezek megállapítása tekintetében az egyesület választott bíróságának alávetni. 4. A kereset beadása előtt köteles a helyettes az adós lakhelyén — ha csak annak ellenkezője világosan ki nem köttetik, vagy veszély fqnnforog — információt szerezni, vájjon nem történt-e már nála sikertelen végrehajtás ? Ha igen, akkor a kereset csak a tényállásról értesített helyettesitőnek egyenes felhívása folytán adható be. 5. Oly esetben is, ahol a sikertelen végrehajtástól eltekintve, még a költség behajtása is kétes, a megbízó ezen veszélyről, az előrelátható költségnek megközelítő bejelentése mellett eleve értesítendő. 6. Minden fontosabb esemény a megbízás foganatosítása körül, legkésőbb 8 napon belül bejelentendő. Éppúgy minden kérdésre haladéktalan válasz adandó. 7. A valószínű költséget felülhaladó részfizetések a megbízóval 3 napon belül közlendők és kívánatra ugyanaz időben a megfelelő összegben beküldendők. Különben az elszámolás és beküldése a jogügynek végleges befejezése után 8 napon belül foganatosítandó. 8. Nagyobb számú ügyekkel megbízott helyettesek, tartoznak kívánatra havonkint áttekintő jelentést az ügyek állásáról adni. 9. Minden vétlen mulasztás e határidők körül haladéktalanul és felhívás nélkül igazolandó. 10. Minden egyesületi ügyvéd köteles külföldi egyesületek tagjainak ingyenes felvilágosítást adni a dijjegyzékekrői és a munkadijakról. 11. Differenciák esetére a tényállás haladéktalanul az egyesület irodájának tudtuladandó és esetleg a választott bíróság döntése igénybe veendő. 12 Az egyesületi iroda, nemtagoknak, tagjai elleni ügyében is közbenjár, ha amazok magukat a választott bíróságnak ezen ügyrend írásbeli elfogadása által alávetik, vagy a panaszos egy viszonosságban álló külföldi egyesületnek a tagja. 13. Az egyesületi irodának felmerült panasz alkalmából in- 1 tézett kérdéseire a válasz 3 nap alatt beküldendő és minden késedelem felhívás nélkül igazolandó. 14. A helyettesítési forgalomban álló ügyvédek alávetik magukat mindazon határozatoknak, melyeket az egyesület elnöksége vagy teljes ülése a kar tekintélye és a helyettesek iránti bizalomnak fejlesztése érdekében ezen ügyrendbe utólag felveendőknek találnak. 15. A választott biróság áll 3 személyből, akik a közgyűlés által választott birákból választatnak. Mindenik fél választ egy birót és a két bíró kooptálja az elnököt. Ha valamelyik fél a választott biráját a felhívás után 48 óra alatt meg nem jelöli, ugy ezen megjelölés az elnök vagy akadályoztatás esetén helyettese által történik. 16 Ügyvédek, akik az ügyrend ellen vétenek, a választott biróság által e névsorból elimináltatnak. Irodalom. Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről. Irta Imre Sándor dr. kolozsvári professzor. Elénk állítja azt a Széchenyit, aki a politikai, társadalmi és egyéni életnek minden jelenségét filozófiai világnézetének egységes magaslatáról nézi és megítéli. Megértjük az Imre dr. könyvéből azt a bölcsészi rendszert, melyet maga Széchenyi lelkében megalkotott, de le nem irt; amely filozófiai világnézetéből merítette nevelésügyi, erkölcsi, gazdasági, politikai munkálkodásának rugóit. Széchenyi gondolkodásának és tevékenységének elvi alapjait, valamint nevelési elveit és nevelési módszerét kereste föl lm re Sándor és kideríti, hogy a Széchenyi gondolkodásának alapja és csúcsa a fejlődés elve volt Herbert Spencer előtt majd egy félszázaddal. Nemcsak jól megértette Imre Széchenyi lelkét, de könyve olvasása után jobban érijük mink is összes törekvéseit ás egész lelki világát. Ifjú és tapasztalt férfi, tanitó és politikus, minden olvasó haszonnal és gyönyöi üséggel fogja olvasni e könyvet, melynek folytatását, Széchenyi, Wesselényi, Eötvös, Kemény stb. nemzetnevelési törekvéseinek ismertetését figyelemmel várjuk. A mű Politzer Zsigmondnál jelent meg, ára 5 K. Vademecum ügyvédi irodákban dolgozók számára. Irta Dénes Aladár. A könyv célja az ügyvédi irodákban dolgozók számára oly vezérfonalat nyújtani, melynek segítségével a mindennapi ügyvédi gyakorlat közben előforduló peres és perenkivüli teendőket önállóan, könnyű szerrel és a fennálló törvények- és rendeleteknek megfelelően elvégezhessék. Ezen cél elérésére tartalmazza a sommás, sommás váltó-, végrehajtási, fizetési meghagyási, községi bírósági, telekkönyvi, valamint a rendes és büntető eljárások körében előforduló ügyvédi teendők gyakorlati ismertetését és a vonatkozó beadványminták gyűjteményét, ezenkívül táblázatosan közli a bélyeg- és illetékszabályoknak a peres és perenkivüli eljárásra vonatkozó részét, végül a kir. Kúriának teljes ülési döntvényeit. A mű Po litzer Zsigmond és fia kiadásában jelent meg, ára 3 korona. Marx gazdasági tanai. Népszerű ismertetés és magyarázat. Irta Kautsky Károly, fordította Garami Ernő. A Társadalomtudományi Könyvtár IV. kötete. Budapest, 1903. Politzer Zsigmond és fia kiadása, ára 5 korona. Jelen munkának az a célja, hogy előkészítse az olvasót Marx alapvető gazdasági munkájának: a Kap italnak tanulmányozására és megértésére. Azonban így is teljes, amellett egyéni színezésű és egyéni rajzú képét nyújtja ez a könyv Marx gazdasági fölfedezéseinek és jelentőségének. E fölfedezések alaptényezője az értékelmélet: Kautsky is ezen elmélet kifejtésére és megvédésére helyezi a fősúlyt. Szerző leghűbb és legméltóbb tanítványa Marxnak és Engelsnek s teljesen az ő szelleműkben irta meg e munkáját. Az uj gazdasági terminológia — mely Marx olvasásának egyik legfőbb nehézsége — nagy felelősséget ró a fordítóra. Garami teljesen átérzi e felelősség súlyát és derekasan birkózott meg az akadályokkal. A könyv első része az áru, pénz, tőke funkcióiról, a második az értéktöbbletről, a harmadik a munkabérről és tőkejövedelemről szól; függelékül van csatolva azErtéktöbbletéshaszon cimü fejezet, amely Kautsky eredeti munkájának legújabb kiadásából van véve. Nagy elismerés illeti meg a Társadalomtudományi Társaságot, hogy kiadványaival igyekszik életre kelteni a nálunk mélyen alvó szociális érzéket s előbbre vinni a haladás utján az emberiségnek azt a csekély, de őserejü töredékét, amely Magyarországot vallja hazájának. [hl,) Vegyesek. Sárkány József halála. A budapesti kir. ítélőtábla nyug. alelnöke, Sárkány József, a magyar bírói kar egyik legkiválóbb tagja, mint részvéttel értesülünk, f. hó 6-án este 75 esztendős korában elhunyt. Már régóta betegeskedett s pár nap alatt állapota annyira rosszabbra fordult, hogy kezelőorvosai lemondtak az életéről. Elhunyta széles körben keltett részvétet. Sárkány József egyike volt a legrégibb és legnépszerűbb bíráknak. Táblabíróvá még 1869-ben nevezték ki s 1871-ben lett a budapesti törvényszék elnöke. A kassai kir. ítélőtábla szaktanácsainak beosztása s a büntetőügyekben a felebbviteli főtárgyaiások, valamint tanácsülé-