A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 50. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

366 A JOG sek napjainak meghatározása az 1904. évre. P«lgári ügyek szak­osztálya. I. tanács: közpolgári, bánya, úrbéri (1896:XXV. t.-c.), váltó-, ker. és csödügyek. Elnök: Berczelly Jenő kir. Ítélő­táblai elnök. Birák: B e th 1 e n fa 1 v y Antal * H e d ry Lőrinc,* Radványi Antal, Szalay Tamás, I uh ász Andor dr., Alt­dorffer István,* Görgey Sándor dr. Tanács-jegyzők: Oláh István dr. albiró, Bálint Lajos albiró. II. Tanács: közpolgári Ugyek. Felülvizsgálati tanács. (1893: XVIII. t.-c.) Elnök: Péchy A^ekkir. Ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Taug Emii (a felül­vizsgálati tanács elnökének állandó helyettese). Bethlenfalvy Antal, Weis Károly,* Kaczvinszky Géza, Raisz Béla, H e d r y Lőrinc, S p o n e r Gyula dr.,* Radványi Antal, E m ő d y Béla, Szalay Tamás* Juhász Andor dr.,* Both Miklós, Altdorffer István, GJö r g e y Sándor dr.* Tanács-jegyzők: W i 1 c s e k István albiró (a jegyzői iroda vezetője), I z s é p y Andor albiró (a jegyzői iroda vezetője helyettese). Büntető ügyek szak­osztálya. Elnök: Fekete Ödön kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Simon Géza, Bök János, V á r y Gyula, Weis Károly, Raisz Béla* M a d z s a r Károly dr., S p o n e r Gyula dr., E m ő d y Béla.* Tanács-jegyzők: ifj. Karenics Antal jegyző, Ruszinkó Antal dr. aljegyző. Jegyzet: a *-gal megjelölt birák az illető szaktanácsban kisegítőkként működnek (ált. bir. ügyv. szab. 337. §-a). Büntető ügyekben a felebbviteli főtárgyalásokat és a tanácsüléseket a kir. ítélőtábla minden hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön, és ha ezek a napok, esetleg közülök valamelyik törvénykezési ünnepnapra esnék, a következő hétköznapon, illetve hétköznapokon fogja megtartani. Pályázat jogtanári állásra. Az eperjesi evang. jogakadémián, december 15-iki lejárattal, a közigazgatási jog — statisztika tan­székére pályázat van kiirva. Budapesti Közlöny 278. sz. Leletezés a meghatalmazás utólagos becsatolása esetén. Egyik kartársunktól az alábbi sorokat vesszük: «Nagyon gyakran — úgymond — kapunk leletet amiatt, hogy a meghatalmazást a második tágyaláson beadvány nélkül csatoljuk be. A leletet a hiányzó beadvány eszmei lényegének hiánya miatt veszik fel. Én egy ily fizetési meghagyás ellen felebbeztem és a pénz­ügyigazgatóság törülte a leletet azon helyes indokolással, hogy sehol sincs kimondva, hogy a meghatalmazás peres iratokhoz csakis kérvény kapcsán csatolható és igy a nemlétező beadvány után bélyegilletéket követelni nem lehet. A végzés teljes szövegét közhasználat végett ideiktatom. A fő és székvárosi m. kir. pénzügyigazgatóságtól 62,226/1903. II. szám. A székesfővárosi magyar királyi pénzügyigazgatóság Ö. Miksa dr. bpesti lakosnak a m. kir. közp. dij- és illetékkiszabási hivatalnál H. Márkus — Van der P. Adolf elleni perében bemu­tatott meghatalmazás után kj. 32,352/902. tétel alatt előirt 5 kor. illeték tartozása ellen törvényes időben beadott felebbezésére a következő végzést hozta. A m. kir. pénzügyigazgatóság a felebbező kérelmének helyt adva, a közp. dij és illetékkiszabási hivatal fenti számú fizetési meghagyásával követelt 5 kor. törlését illetékkiigazitás cimén elrendeli s ennek foganatosítása, nemkülönben végzés kézbesítése végett, 22,046/903. sz a. áttett iratok visszaküldése mellett a közp. dij és illetékkiszabási hivatalt megkeresi. Indokok: A felebbezésnek helyt kellett adni, mert köte­lezőleg sehol sincs kimondva, hogy a meghatalmazás a peres ira­tokhoz csakis kérvény kapcsán csatolható és igy a nemlétező beadvány után joggal bélyegilletéket követelni nem lehet. A Magyar Jogászegylet a nemrég e célból tett alapít­ványból folyóirat-tárt rendezett be s azt tagjainak rendelkezésére bocsátja. Egyelőre a következő folyóiratokra fizetett elő: Rivista penale, Revue pénitentiaire, Scuola positiva, Jahrbücher für die Dogmatik des Deutschen Privatrechts, Archív für die civilistische Praxis, Zeitschrift für das gesammte Handelsrecht, Law Times, American Law Review. A magyar jogi lapok is járnak. A folyó­iratok az egylet helyiségében minden rendes teljes-ülést {megelő­zőleg, délután 6 és |7 óra között kölcsönözhetők ki. A kávéháztulajdonos nem felelős a kávéházában ellopott kabátért. A budapesti királyi törvényszék felebbezési tanácsa: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperes­nek kérelmét, alperesnek ellenkérelmét a mai napon felvett jegyző­könyv tartalmazza. Az elsőbiróság Ítéletében megállapított azt a tényállást, hogy felperes téli kabátját alperes kávéházában egyik pincérje átvette, a fogasra felakasztotta, onnan azjelveszett, hogy annak értéke 110 koronát kitett s az erre alkalmazott jogszabályt a felebbezési bíróság is elfogadja s azt az itéletetfmegfelelő'indoka alapján, de még azért is helybenhagyja, mert: peres felek" között jogviszony nem létesült, ugy lehet, hogy alperes felperesnek kávé­házába érkezéséről s kabátjának a pincér által átvételéről tudo­mással sem birt, de ha látta is annak levételét s felakasztását, a pincérnek ez a cselekménye a kötelmi viszonyt meg$nem álla­pítja, mert: továbbá a munkaadó felelőssége sem állapitható meg, mivel felperes sem állítja, hogy alperes alkalmazottját a vendégek ruhaneműjének megőrzésére irányuló szerződés létesí­tésére megbízta s a pincér a kabátot ilyen szerződés értelmében átvette volna. (1903. nov. 2. II. D. 238.) A gyógyszerek kiszolgáltatása alkalmával díszesebb kiállí­tásért magasabb dij csak akkor számitható fel, ha azt a fél vagy rendelő orvos kívánja. Ellenkező esetben ártulfelszámitás által elkövetett kihágás forog fenn. A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 2,634. sz. határozata. T. vármegye közönségének, H. Péter n—i lakos, gyógyszertár­tulajdonos ellen, 1. titkos összetételű gyógyszerek tartása és eladása, 2. gyógyszertár kezelésére vonatkozó szabályok megsze­gése és 3. gyógyszerárszabvány áthágása miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a követ­kező harmadfokú ítéletet hozott: A vármegye alispánja által 1903. évi május hó 9. napján 13,979. szám alatt, a v—i járás főszolga­birája elsőfokú Ítéletének módosításával hozott másodfokú bün­tető ítélete indokainál fogva oly kiigazítással hagyatik helyben, hogy az 1879. évi XL. t.-c. 22. §-a értelmében a 111,005/94. sz. belügyminiszteri rendelet alapján főbüntetésképpen kiszabott 50 korona pénzbüntetés 3 napi elzárás helyett állapittatik meg s a mellékbüntetésképpen kiszabott 50 korona pénzbüntetés helyébe behajthatatlanság esetén 3 nap elzárás lép, továbbá az 1876. évi XIV. t.-c. 7. §-a alapján kiszabott 50 korona pénzbüntetés helyébe behajthatatlanság esetén 5 napi elzárás lép. Vádlott különösen a gyógyszerárszabvány áthágása miatt annál is inkább volt bünte­tendő, mert vádlott gyógyszerész felebbezésében előadott azon állítás, hogy az arany doboz árának felszámítása jogtalanul vona­tott le, a valóságnak meg nem felel, mert az 1901. évi 115,551. B. M. rendelet. 3. §-a értelmében a kiszolgáltatás díszesebben csak akkor történhetik, ha azt a fél vagy rendelő orvos kívánja, ez pedig a vényeken kitüntetve nincs és igy ezen felszámítás jog­talan; továbbá azon állítás, hogy Morph. mur. 5 ctgmnak az ára az 1902. évben nem 4, hanem 5 fillér volt, szintén nem felel meg a valóságnak, mert a fent emiitett rendelettel kiadott árszabvány szerint 10 ctgmnak ára 6 fillér, a legkisebb tétel ára pedig 4 fillér és igy mivel az esetben 5 ctgm. lett rendelve, aHegkisebb tétel, vagyis 4 fillér lett volna számitható. Kihágási ügyben a marasztalt által befizetett összeg első sorban a végrehajtási költség, azután a kiszabott pénzbüntetés céljára fordítandó. A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 1962. sz. határozata. H. vármegye közönségének. A vármegye alispánja által 1903. évi február hó 24. napján 3,132. kih. szám alatt a t—i járás főszolga­birája elsőfokú határozatának helybenhagyásával hozott másod­fokú határozata, mely szerint F. Samu t—i lakos az ellene az 1893. évi XXVII. t-c. alapján folyamatban volt s jogerős III. fokú ítélettel befejezett kihágási ügyben azon kérelmével, hogy az általa lefizetendő 100 korona ne az eljárási költségeknek előzetes fedezésére, hanem kizárólag csak az Ítélettel reá kiszabott 100 kor. pénzbüntetés lerovásara fordittassék, elutasittatott, nevezett feleb­bezése folytán felülzsgáltatván, megváltoztattatik s F. Samu kérelmének hely adatik, mert az 1880. évi 38,547. sz. belügyminisz­teri rendelethez csatolt s a pénzbüntetések behajtása és kezelése tárgyában kiadott utasítás értelmében elsősorban a pénzbüntetés biztosítandó. Ez különösen kitűnik az utasítás 3. pontjából. Kivé­tel a 7. pont értelmében csak azon esetben van, ha a pénzbüntetés és annak végrehajtási — tehát nem egyéb — költségei egészben be nem folynának. Ez esetben a végrehajtási költségek fedezendők elsősorban s a pénzbüntetés fedezetlen része változtatandó át szabadságvesztésbüntetésre. Kitűnik tehát, hogy a kiszabott bün­tetéssel szemben csupán csak a pénzbüntetés végrehajtási költségei birnak elsőbbségi jelleggel. Aki bántalmazási célból szándékosan más udvarába köve­ket dobál, az 1879. évi t.-c. XL. 41. §-ába ütköző veszélyes fenyege­getést követi el. Az ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 551. sz. határozata. P. vármegye közönségének. J. Károly b—i lakos ellen más udvarába kövek dobása miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlott és K. Lipót panaszos felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1903. évi december hó 31. napján 2,729. kih. szám alatt a b—i járás főszol­gabirája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete — tekintettel arra, hogy a mások személye ellen nem véletlenül, hanem bántalmazási célból szándékosan intézett kődobás veszélyes fenyegetés jellegével bir és igy a vád tárgyává tett cselekmény a kbtk. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágás tényálladékát látszik képezni, a jelen másodfokú ítélet az elsőfokú ítélettel s az azt megelőző eljárással együtt — hatáskör hiánya miatt — hivatalból megsemmisíttetik s az ügyiratok a szóbanlevő kihágás elbírálása végett az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §-a IV. pontjának és 19. §. 1. pontjának egybevetett értelme alapján az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek. Hagyatéki ügyben létrejött egyességnek gyámhatósági jóváhagyása kérdésében az árvaszék csak a gyám vagy gondnok nyilatkozata után van jogosítva határozni. (A m. kir. belüevminisz­ter 1903. évi 27,890. sz. határozata.) ruiM RétzvtNv TAMAAÁO MYOMOJÜ* luCAmmi. Kir. ügyésznek nincs fölebbezési joga iparügyben hozott határozatok ellen. (A keresk. miniszter augusztus hő 5-én 50,896. sz a. hozott elvi határozata, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom