A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 49. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 49. számához. Budapest, 1903 december 6. Köztörvényi ügyekben. A birói felhívás sikertelensége folytán már felperesnek megnyílott az a joga, hogy a házasság felbontását az 1894 :31. t-c. 77. §. a) p. alapján kérhesse. Amennyiben az elhagyó fél a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tesz, s az elhagyás jogos okát nem bizonyítja, a házasság felbontásának minden további békéltetési kísérlet nélkül helye van, s igy az a körülmény, hogy felperes a kitűzött békéltetésre személyesen meg nem jelent s képviselője előadása szerint a per folyama alatt Amerikába kivándorolt, a felbontásnak útjában nem állhat. A veszprémi kir. tszék. (1903. április 18-án 2,380. sz. a.) Fro mmer L. dr. ügyv. ált. képv. H. Sándornak, K. Eszter elleni házassági kötelék felbontása ir. peréhen következőleg itélt. A kir. tszék a peres felek által Palornakon 1887. nov. 15-én ax ottani ev. ref. egyház lelkésze előtt kötött házasságot az 1894: XXXI. t-c. 77. §. a) p. alapján, alperes hibájából felbontja és alperest vétkesnek nyilvánítja. Alperes köteles a kiszabandó ítéleti illetéket megfizetni. A házasságból 1888. nov. 14-én született E. nevü leánygyermek ellátása és gondviselése továbbra is az alperes anyára bizatik, amenyiben azonban az anya erre képtelenné válnék, a gyermek tartására az apa köteleztetik, stb. Indokok: Felperes kérelmére alperes az 1,631. sz. végzéssel a házassági életközösségnek 30 napi záros határidő alatt leendő visszaállítására bíróilag kötelezve lett, azon jogkövetkezményre való figyelmeztetéssel, hogy amennyiben a felhívásnak eleget nem tenne, felperes jogosítva lesz a házasság felbontását kérni. Alperes a D) a. csatolt községi bizonyítvány szerint a felhívásnak eleget nem tett. Felperes az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) p. alapján a házasság felbontását kérte. Alperes sem békéltetésre, sem a tárgyalásra nem jelent meg, noha szabályszerűen niegidéztetett. A békéltetésen felperes sem jelent meg, mert megidézhető nem volt éspedig felperesi ügyvéd előadása szerint azért, mert az 1902 aug. hóban Amerikába távozott, de íelperesi képviselő ügyfele nevében kijelentette, hogy ügyfele nem békül s a 77. §. a) pontja esetében a felek személyes megjelenése békéltetésnél nem feltétlenül szükséges. Minthogy az életközösség visszaállítására szóló felhívás felperesnek 19U2 április 25-én kézbesittetett: felperesnek az a joga, hogy a házasság felbontását kérje, ugyanazon év május havában, vagyis még alperesnek Amerikába távozta előtt bekövetkezett, utóbb történt eltávozása pedig a fölhívás komolyságát és őszinteségét már nem gátolja. Minthogy pedig alperes felperes tényállításait meg nem cáfolta, minthogy az életközösséget vissza nem álhtottas minthogy végül a békéltetésre idézés és az elmaradás következményeire történt figyelmeztetés dacára sem jelent meg, ugy tekintetik, mint aki békülni nem akar. Mindezeknél fogva a felek házassága az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) p. alapján aiperes vétkesnek nyilvánítása mellett felbontandó volt. Felperes beleegyezése foiytán a gyermek az anya gondozására volt bízandó, de a gyermek érdekében az atya föltételes kötelezettsége is megállapítandó volt stb. A győri kir. it-.lötábla (1903 június 23-án 1,599. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja s a házasságvédő részére 10 K-ban megállapított dij viselésére egyedül felperest kötelezi. Indokok: A házassági perekben követett törvényes gyakorlat szerint a békéltetésnek birói megkísérlése kötelező. Ebből következik, hogy annak a házasfélnek, aki a kötelék felbontását az 1894: XXXI. t-c. 76—80. §-ainak bármelyike alapján is szorgalmazza, a békéltetést lehetővé kell tennie. Felperes, aki a 4,657. sz. végzéssel a birói békéltetés céljából 1902 szept. 22-ére megidéztetett, ügyvédének az 1903. évi 1,788. sz. a. felvett jkvben tett bejelentése szerint, az idéző végzésnek 1902 július 26-án történt szabályszerű kézbesítése után, 1902 aug. hóban Amerikába kiköltözött. Minthogy ekként a békéltetés megkísérlését felperes tette lehetetlenné, anélkül pedig a házasság fel nem bontható; az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával, felperest az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) p.-ra alapított keresetével el kellett utasítani. Az 1894.XXXI. t.-c. 77. §. alapján indított házassági perekben a törvényes gyakorlat szerint házasságvédőre nincs szükség. Tekintettel arra, hogy a házasságvédő felperes kifejezett kérelme folytán rendeltetett ki, a házasságvédő dijának viselésére felperes volt kötelezendő. A m. kir. Kúria (1903 okt. 29-én 7,104. sz. a.) A másodbiróság ítélete megváltoztattatik s az elsőbiróságnak peres felek házasságát felbontó ítélete hagyatik helyben. A kk. gyermek elhelyezése és tartása iránti intézkedés mellőztetik stb. Indokok: Alperes, ki felperestől a B) a. helyhatósági bizonyítvány szerint 1889 április 14-től különválva él, felhivatott, hogy felperessel az életközösséget 30 nap alatt állitsa vissza. A kitűzött 30 nap 1902 május 25-én letellett, alperes azonban a D) a. helyhatósági bizonyitvány szerint a felhívásnak eleget nem tett s a per tárgyalására szabályszerű idéztetése dacára meg nem jelenvén, nem mutatta ki, hogy felperes elhagyására jogos oka lenne. Tekintve tehát, hogy a birói felhívás sikertelensége folytán felperesnek már megnyílott az a joga, hogy a házasság felbontását az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §. a) pontja alapján kérhesse; tekintve továbbá, hogy amennyiben az elhagyó fél a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tesz s az elhagyás jogos okát nem bizonyítja, a házasság felbontásának minden további békéltetési kísérlet nélkül helye van s igy az a körülmény, hogy felperes a kitűzött bé.éltetésre személyesen meg nem jelent s képviselője elődása szerint a per folyama alatt Amerikába kivándorolt, a felbontásnak útjába nem álihat: a házasság felbontása jelen esetben a hiv. §. alapján indokolt stb. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A V. T. 108. rendelkezése szerint a váltóbirtokos lejárt váltóbeli követelése tekintetében megtartási joggal élhet ugyan adósának ama pénzeire, ingóira és értékpapírjaira, melyek jogszerű uton tényleg birtokába vagy rendelkezése alá kerülnek ; ez a jog azonban nem gyakorolható, ha az érintett tárgyak akár egy harmadik által az átadás előtt vagy átadás alkalmával megmeghatározott rendelkezés mellett, kerülnek a hitelező birtokába. Hogy ez a meghatározott rendelkezés elenyésszék, szükséges, hogy erre nézve vagy a felek egyező akarata fenforogjon, vagy pedig az az ok, mely a részvénynek biztosítékul való letételét szükségessé tette, megszűnjék, mert magában a puszta érték a meghatározott rendelkezés elenyészésére nem elegendő. A V. T. 108. §. 3. bek. szerint a váltóbirtokos még le nem járt követelésére nézve is megtartási joggal élhet, ha az adós ellen valamely pénzbeli tartozás miatt megkisérlett valamely végrehajtás sikertelen maradt s ez esetben a határozott rendelés sem zárja ki a megtartási jog gyakorlását, ha az érintett ténykörülmény a tárgyak átadása után következett be. A kézdivásarhelyi kir. tszék mint váltóbirósag (1902 ápril. 23-án 2,426. sz. a.) Bodor T. dr. ügyv. ált. képv. háromszéki tkptárnak, B e n e I. dr. ügyv. ált. képv. B. Flórián elleni megtartási jog érvényesítése ir. váltóperében kövétkezőleg itélt: A kir. tszék felperest megtartási jog érvényesítése iránti kereseti kérelmével elutasítja s végreh. terhével kötele zi, hogy 138 K. perköltséget alperesnek 3 nap a. fizessen meg, stb. Indokok: felperes az alperes ellen fennálló 5,800 K. váltókövetelése erejéig megtartási jogot kíván gyakorolni a birtokában levő 5 drb. tkptári részvényre s annak igazgatói dijjutalékára s annak érvényesítése végett indította keresetét. Alperes tagadta, hogy a jelzett ingókra a megtartási jog gyakorolható volna felperes által, mivel a részvények határozott rendelkezéssel kerültek felperes birtokába, az osztalékkal pedig adós alperesnek és különben is a jelzett ingók már megelőzőleg I. Lajos követelésére lefoglaltattak s előadja, hogy felperes követelése jelenleg nem is áll fenn, mivel az F. K. által kiegyenlittetett. Minthogy a Vt. 108. §-a szerint a megtartási jog csak oly pénz, ingó, vagy értékpapírra gyakorolható, mely nem határozott rendelkezéssel került a hitelező birtokába, jelen esetben pedig felperes maga beismeri, hogy a kérdéses részvények alapján szabályszerüleg alperes igazgatói kötelességei biztosítékul adattak át neki s ntmis állítja, hogy alperes csőd alá került, az az ellen vezetett végreh. pedig a beszerzett iratok tanúsítása szerint sikertelennek nem tekinthető; minthogy továbbá a megtartási jog oly összegre, melylyel a hitelező adósának tartozik, nem gyakorolható, mivel ez összeg tulajdonképp birtokában nincs és igy a megtartási jog gyakorlása beszámitás volna — minthogy a beszerzett végrehajtási iratok szerint ugy a részvények, mint az osztalék 1901 dec. 23-án már I. Lajos javára végrehajtásilag lefoglaltattak s az, hogy a záradék csak 24-én vezettetett rá a részvényekre az 1881: 60. t.-c. 80. §. utolsó bek. szerint a foglalás joghatályát meg nem szünteti — s minth .gy végül F. K. tanú vallomása szerint felperesnek alperessel szemben fennálló követelésére nézve teljes biztosítékot nyújtott s a kereseti váltó helyett felperesnek más váltót adott és igy e követelés jelenleg fennállónak vagy legalább lejártnak nem tekinthető — felperest megtartási jog érvényesítése iránti keresetével elutasítani kellett, stb. A mezővásárhelyi kir. Ítélőtábla (1902 június 26-án 1,808/P. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja s kimondja, hogy a S.-Szt.-Györgyön 1901 aug. 2-án 5,800 K.-ról kiállított, s alperes által kibocsátott váltón alapuló követelese erejéig — felperes a birtokáben levő s alperes tulajdonát képező 185, 186, 187, 188 és 189. sz. egyenként 200 K. értékű háromszéki takptári részvényre megtartási jogot érvényesíthet, stb. Indokok: Az nem vitás, hogy felperes megtartási jogát a kereseti váltó lejárata után kívánta érvényesíteni s ebből alperest 1901 dec. 23-án feladott levélben értesítette. Hogy annál az értesítésnél, s illetőleg a kereset beadásánál felperest alperessel szemben roszhiszemüség vezette volna, azt alperes ki nem mutatta.