A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 49. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

356 A JOG nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény esetén az egyesítés kimondható. Épen ugy törvény mondja ki (Bprts. 20. §-a), hogy a nyomtatvány utján elkövetett és az esküdtbíróság elé utalt ügyek az illetékes hatóságtól összefüggés okából nem vonhatók el. Kölcsönös becsületsértés és rágalmazás esetére a Bpts. 23. S-a az illetékesség és hatáskör tekintetében a következő kivételt állapította meg. Bpts. 23. §-a: • Kölcsönös becsületsértés, rágalmazás vagy testisértés esetében az a bíróság, amely az egyik vád alapján az eljárást ítélettel vagy megszüntető végzéssel be nem fejezte, illetékes a másik vád alapján való eljárásra is, amennyiben hatáskörét az utóbbi vád elbírálása meg nem haladja. A bíróság ezeket az ügyeket egyesitheti, együttesen tárgyalhatja és egy ítélettel intézheti el. Nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértést (1878: V. t.-c. 275. §.) miatt emelt viszonvád esetében mindazáltal ezeket az ügyeket együttesen kell tárgyalni és egy ítélettel elintézni. Az egyik vád elejtése nem gátolja a másik vád alapján indított eljárás folytatásátEz az úgynevezett viszonvád okából nyert illetékesség. Ezen §-ból kétségtelen, hogy ha járásbíróság előtt folyik az eljárás, az nem válhatik illetékessé és nem nyerhet hatáskört tszékhez vagy esküdtbirósághoz tartozó, nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés feletti ítélkezésre. Épen ugy kétségtelen, hogy a kir. tszékek mint sajtóbiróságok hatásköre és illetékessége ez alapon nem terjeszthető ki az esküdtbíróság elé tartozó nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás- vagy becsületsértésre, miután a törvény világosan azt mondja : amennyiben hatáskörét az utóbbi vád elbírálása meg nem haladja. A hatáskör tekintetében pedig kétségtelenül legmagasabb fórum az esküdtbíróság, azután jön a törvényszék, végül a járásbíróság. Ámde épen a törvény ezen szavaiból kétségtelen, hogy itt a nyomtatvány tekintetében nem akart a törvényhozás kivételt tenni, s a magasabb hatáskörrel biró esküdtbíróság kölcsönös becsületsértés esetén hatáskörrel bír a 23. § ban jelzett feltételek mellett, a tszék vagy járásbíróság elé tartozó, sajtó utján vagy egyszerűen elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés felett. Épen ugy a kir. tszék mint sajtóbiróság hatáskört nyer a Bpts 23. §-a esetén a nem sajtó utján elkövetett ugyanily vétségek felett. Azonban a felsőbb hatáskörrel biró fórum nem köteles az eljárást átvenni, hanem csak egyesitheti, ha jónak látja.*) Ezek mind az illetékesség rendes esetei. A rendkívüli birói illetékességnek 3 esete van: 1. a külföldön elkövetés; 2. a kiadatás folytáni biróküldés által és 3. érdekeltség folytán biróküldés által nyert illetékesség. Az első esetet már ösmertettük. Biróküldés folytán két esetben változik nem illetékes bíróság illetékessé. Nyomtatvány utján elkövetett bűncselekményeknél is előfordulhat ugyanis azon eset, hogy külföldi hatóság valamely egyén kiadásával kinál meg, vagy pedig kiadatását kéri a magyar bíróság. Ez esetben a Bprts. 26. §-a irányadó nyomatvány utján elkövetett büncselskmények tekintetében is, s a koronaügyész meghallgatása után a m. kir. Kúria határozza meg az illetékességet. Ha azonban a főtárgyalás elrendelése előtt kétségtelenné válik az illetékesség, a Kúria által kijelölt bíróság tartozik az ügyet a Bprts. 562. és 563. §-a értelmében illetékes bíróságnak átengedni. Ez a biróküldés első esete, mint eltérés a rendes birói illetékességtől, melyet eddig az igazságügyminiszter gyakorolt, de az uj Bprts. a m. kir. Kúriára ruházott át. Sokkal fontosabb ennél a biróküldés másik esete, melyet a Bprts. 29. §-a következőképpen szabályoz. Bpts. 29. §. A kir. Kúria a felek bármelyikének indítványa alapján, vagy a bíróság előterjesztésére, a koronaügyész meghallgatása után s az illetékes helyett hasonló hatáskörű más bíróságot küld ki: 1. ha az illetékes bíróság kizárás okából (64—66. §§.) nem járhat el, vagy 2. ha az illetékes bíróságtól, vagy az emellett közreműködésre hivatott esküdtektől részrehajlatlan eljárás és határozat nem várható. Más bíróságot küldhet ki a kir. Kúria a koronaügyész indítványa alapján akkor i?, ha ezt a közbéke vagy a közbiztonság érdekében szükségesnek látja. Épen sajtóügyekben fordulhat elő leggyakrabban, hogy a Bpts 64—65. §-aiban körvonalozott érdekeltség áll elő s a sajtóbiróság meg sem alakitható, esetleg érdekelt személy nélkül. A Bpts. 64. és 64. §-ai: 64. §. A bűnvádi ügy elintézéséből ki van zárva és abban *) A magánvád tekintetében már emiitettük, hogy kölcsönös becsületsértés esetén a 3 hó után is megtehető az indítvány az ítélethozatal iránt. sem mint biró, sem mint jegyzőkönyvvezető nem vehet reszt: J. a sértett, illetőleg aki a bűncselekményt feljelentette (89. §.); 2. az, aki a terheltnek vagy a sértettnek férje, vagy aki az volt, továbbá jegyese; 3. aki vádlónak, a terheltnek, a sértettnek vagy képviselőjöknek, illetőleg a védőnek egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, nejének fivére, vagy nővérének férje; 4. aki a terhelttel s a vádlóval, a sértettel vagy képviselőjükkel, illetőleg a védővel örökbefogadó, vagy nevelőszülői viszonyban van, ki valamelyiköknek gyámja s gondnoka, vagy aki az volt; 5. aki az ügyben, mint a kir. ügyészség tagja, mint védő, vagy mint a magánvádlónak, illetőleg a sértettnek képviselője, vagy mint rendőri közeg közreműködött; 6. aki az ügyben mint tanú vagy szakértő ki volt hallgatva, amennyiben vallomása nem egyedül hivatalos ulon tudomására jutott tényeknek előadásából áll. 65. §. Az, aki valamely ügyben nyomozó vagy vizsgálati cselekményt teljesített, a vádhatározat hozásánál és a főtárgyaláson sem mint biró, sem mint jegyzőkönyvvezető nem járhat el. Az, aki az ügyet a vádtanács ülésén előadta, a főtárgyaláson bíróként nem lehet jelen. A vádhatáro/.at hozásánál közreműködött többi bírák ugyanannak az ügynek főtárgyalásán eljáró tanács egybeállításánál lehetőleg mellőzendők.*) Még könnyebben fordulhat elő, hogy a közlemény által a bíróság, annak elnöke, vagy több tagja érintvo vagy érdekelve van, végül lázítás, izgatás és hasonló sajtóbüncselekmények esetén, ha a közbéke vagy a vád sikere érdekében nem ajánlatos, hogy a helyi esküdtbíróság ítélkezzen. A bíróküldést tehát sajtóbüncselekmények esetén is lehet kérni, éspedig kérhetik a felek vagy a bíróság ; a közbéke és közbiztonság érdekében pedig a koronaügyész. A törvényszék a Bpts 29. §-ának első pontja esetén felterjesztést intéz a Kúriához s abban eiőadja a Bpts. 61—66. §-aiban felsorolt okok közül azokat, melyek miatt más bíróság kiküldését kéri. A magánfél vagy panaszos egy példányban, mely közvetlen a kir. Kúriához adandó be, fejti ki, s amennyiben okirati bizonyítékai vannak, azokkal igazolja, vagy valószínűsíti : mennyiben forognak fenn akár a bpts 64—66. § aiban jelölt érdekeltségi okok, vagy miért nem vár az akár az illetékes bíróságtól, ;akár az ezen bíróság mellett működő esküdtektől részrehajlatlan ítéletet. A biróküldéssel kapcsolatos az egyes bírósági tag elleni érdekeltségi kifogás, mire nézve a bpts. 67., 68., 69. és 70. §-ai szolgálnak irányadóul. A bpts. 67., 68., 69., 70. §-ai: 67. §. Az itélőbiró és a jegyzőkönyvvezető, mihelyt a 64. és 66. §§ okban vagy a 65. §. első és második bekezdésében meghatározott kizáró esetek valamelyike tudomására jut, köteles azt hivatali főnökének azonnal bejelenteni és abban az ügyben minden hivatalos tevékenységtől tartózkodni. 68. §. A vádlónak, a terheltnek vagy a magánfélnek kérelmére, mellőzni kell azt a bírót vagy jegyzőkönyvvezetőt, akire nézve valamely törvényes kizáró ok (64. §., 65. §. 1. és 2. bek., 66. §.) forog fenn, vagy akinek elfogulatlansága ellen alapos okot hoznak fel. A főtárgyaiásnak, illetőleg a felsőbíróság elé kitűzött tárgyalásnak megkezdése után az ezeknél eljáró bíróval vagy jegyzőkönyvvezetővel szemben, csak a kizáró okok érvényesíthetők. 69. §. A mellőzés járásbíróság birájára és hivatalnokára nézve a törvényszéknél, egyébként pedig rendszerint annál a bíróságnál kérendő, melynél a kifogásolt biró vagy jegyzőkönyvvezető működik. A vizsgálóbíróra, valamint a járásbíróság és törvényszék birájára vagy hivatalnokára vonatkozó kérelem felett zárt ülésben a törvényszék dönt. A törvényszék elnökének, egész tanácsának, vagy tagjai többségének mellőzése iránt előterjesztett kérelem felett, a főügyész meghallgatása után, zárt ülésben a kir. Ítélőtábla ; a kir. Ítélőtábla elnökének, egész tanácsának vagy tagjai többségének mellőzése tekintetében, a koronaügyész meghallgatása után, zárt ülésben a kir. Kúria; a kir. Kúria elnökének, egész tanácsának vagy tagjai többségének mellőzése kérdésében a kir. Kúria polgári- és büntetőosztályának birói tagjaiból alakított teljes ülésben határoz. A határozat mindig a kifogásolt biró vagy jegyzőkönyvvezető meghallgatása után, de bizonyitás-felvétel nélkül hozandó. Csak elutasító határozattal szemben és ez ellen is csak az ítélet ellen használható perorvoslattal lehet orvoslást keresni. A mellőzés megtagadása esetében, ugyanannak a bírónak vagy bírósági hivatalnoknak mellőzése ugyanabban az ügyben, csak olyan körülmény alapján kérhető, mely az előbbi kérelem előterjesztése ulán merült fel. 70. §. A biró, kinek abban a perben, melyben eljárni hivatva volna, saját elfogulatlansága iránt aggodalma van, a bíróság főnökétől, az ok előadása mellett, mellőzését kérheti. Az ily mellőzés iránti kérelem a bpts. fenti §-aiban jelölt hatósághoz egy példányban nyújtandó be, s abban épen ugy, mint a biróküldés iránti kérvényben, első sorban pontosan megjelölendő az ügyszám — a felek nevei szerint, melyben az érdekeltség előfordult, azután megjelölendő a pts. 29. s illetve *) Aki valamely fogyasztási szövetkezetben jegy alapján részes, a szövetkezet ellen mint biró nem járhat el. (Kúria 1903 május 7-én 3,424. sz)