A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 49. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

A JOG 355 Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Irta ÖDÖNFI MIKSA dr.. budapesti ügyvéd. /(Folytatás.*) IX. fejezet. Illetékesség és hatáskör. Az 1896. évi XXXIII. t.-c, mint már jeleztük, egységes eljárást hozott be a bünperekbe s territoriális szempontból a m. korona országainak területén az eljárás tényleg azonos lett. Ámde a nyomtatvány utján elkövetett büntettek- és vétségeknél a közvélemény már meg volt szokva egy külön eljárás- | hoz; miután ezen büntettek és vétségek is sajátságos és speciális jellegűek. Legjobban jellegzi a sajtódelictumok speciális jellegét a speciális felelősség, az úgynevezett ^fokozatos felelősségi rendszerv, mely az általános bűnvádi felelősségtől eltér s fictiv jellegű, mert az áitatlant büntetni rendeli a valódi bűnös helyett, mi egyéb bűncselekményeknél sohasem fordulhat elő. Éppen azért a modern törvényhozásoknál megfontolás tárgyát is képezte már ezen fictiónak s a fokozatos felelősségi rendszernek kiküszöbölése a sajtóeljárásbó1. de miután a felelősségre vonhatás biztonságát csakis egy felelős személy megnevezése által lehet elérni, a felelős személy egyelőre mindenütt megvan a sajtóeljárásban. Ez az oka annak hogy a Bpt^. ugyanakkor, midőn egységessé tette az eljárást az ország egész területén, külön kivételeket állapított meg a sajtóeljárás terén, a sajtóe'járásoknál előforduló eltéréseket egy külön fejezetben (XXX) szabályozta, melyet a következőképpen vezet be a Bpts. 56. §-a: A jelen törvény rendelkezései a nyomtatvány utján elkövetett bűntett vagy vétség miatt indított eljárásban az alábbi módosításokkal alkalmazandók. A Bpts. 561. §-ában jelzett módosítások képezik tehát tulajdonképeni anyagát a sajtóeljárásnak és egyúttal jelen tanulmányom második részének tárgyát. Az első eltérést az illetékesség tekintetében irja elő a törvény 562. és 563. §-ában a következőképen : 562. §. Az eljárásra az a sajtóbiróság illetékes, melynek területén a nyomtatvány készült, ha pedig a nyomtatvány készületének helye ismeretlen, vagy a magyar állam területén kivül fekszik, az a sajtóbiróság, melynek területén a nyomtatványért felelős egyén lakik vagy tartózkodik. Ha mir.d a nyomtatvány készültének helye, mind a felelős személynek lakó-, illetőleg tartózkodóhelye ismeretlenek, vagy a magyar állam területén kivül esnek, az a sajtóbiróság illetékes, melynek területén a vád tárgyává tett nyomtatványt forgalomba hozták. 563. §. Több egyenlően illetékes sajtóbiróság közt a megelőzés (16. §) dönt. Mindazáltal, ha a kir. ügyészség a vádirat benyújtása előtt indítványozza, köteles a terheltnek lakó- vagy tartózkodóhelye szerint illetékes sajtóbiróság az eljárás folytatását a nyomtatvány készültének helye szerint illetékes sajtóbiróságnak átengedni. A magánvádlónak vagy a terheltnek a fennebb megjelölt időpontig előterjesztett kérelmére a terheltnek lakó, vagy tartózkodó helye szerint illetékes sajtóbiróság elrendelheti az ügy áttételét. A nyomtatvány készültének helye szerint illetékes sajtóbiróság a hozzá áttett ügyet vissza nem utasíthatja. Az illetékesség és hatáskör képezik mindig az első kérdést, mely bármily peres eljárás során vizsgálat tárgyává teendő. A hatáskört az egész bűnvádi eljárásra nézve külön törvény (1897. évi XXIV.) szabályozza, melynek a sajtóeljárást érintő rendelkezéseit már ösmertettük. Maga a hatáskör fogalma alatt a bűnvádi eljárásban, a bíróságnak azt a jogát értjük, melynélfogva a büntető ügyek bizonyos csoportjában és fajában az jogosított az állam büntető hatalmát gyakorolni; míg illetékesség a bíróságnak ugyanazon joga, de nem csoportokra, hanem az épen felmerült concrét esetre. A hatáskör tekintetében csak annyiban tesz kivételt a sajtóeljárásban a törvény, hogy sajtóbirósági hatásköirel épen ugy, mint némely más bűncselekményeknél, csak a kir. táblák székhelyén levő 11 törvényszéket ruházta fel, minek oka egyrészt abban található fel, hogy ilyen helyen műveltebb esküdtszék állitható össze, aminthogy ezen kérdések tényleg fokozottabb műveltséget igényelnek, másodszor hogy egyöntetűbb legyen a felfogás, ugy az alaki kérdésekben a bíróságnál, mint a vétkesség kérdésében az esküdteknél. Egyébként a sajtó-delictumok épen ugy vannak törvényileg egyik vagy másik biróság hatáskörének alárendelve, mint egyéb büntettek vagy vétségek. Az illetékesség tekintetében azonban az alapelv változik. Mig a közönséges büntettek és vétségek tekintetében a Bpts. 16. §-a azon általános elvet állapítja meg, hogy: az a biróság *) Előző közlemény a 48. számban. illetékes az eljárásra, melynek területén a bűncselekmény elkövettetett, habár az eredmény másutt is következett be. addig a sajtóéijárásban az eredmény helye adja meg az illetékességet, vagyis az, hogy hol irta a szerző az inkriminált közleményt, nem elsősorban döntő az illetékesség elbírálásánál, hanem hol jelent meg a közlemény, vagyis hol készült a nyomtatvány. Mig közönséges büntető ügyben a rendes illetékessséget az elkövetés helye (fórum delicti commissi) adja, addig nyomtatványnál annak kelte. Rendes illetékességet adhat még sajtóügyben is a terhelt lakása (fórum domiciliij, az összefüggés és egyesítés (fórum connexitatis), végül a kölcsönös vagy viszonvád. Ha a nyomtatvány készültének helye ismeretlen, vagy nem a Bprts. érvényességi területén készült a nyomtatvány, a sajtótörvény 13. és 33. §-ai értelmében felelős személy lakása vagy tartózkodási helyének sajtóbirósága válik illetékessé. Végül ha ez ismeretlen, illetve szintén a bprts. érvényességi területén kivül esik, az a hely válik illetékessé, hol a nyomtatvány forgalomba hozatott. Ha több biróság egyaránt volna illetékes, az fog eljárni, mely a másikat az eljárásban megelőzte.*) A megelőzés a büntető eljárásban általában nagy szerepet játszik az illetékesség kérdésének elbírálásánál. így a Bprts. 17. §-a értelmében a terhelt lakó helye megelőzés folytán illetékessé válhatik az elkövetés helyének bírósága helyett, ha az a vádiratig nem vált ösmeretessé. Ha több biróság területén volt elkövetve a bűncselekmény, szintén az a biróság lesz illetékes az eljárásra, amelyik a másikat megelőzte. A sajtóeljárásban annyira fontos szabály, hogy a nyomtatvány készültének helye adja meg az illetékességet, hogy az 563. §. 2. pontja értelmében az ügyészségnek a vádirat beadásáig beterjeszt 2tt indítványára, a terhelt iakó-vagy tartózkodási helyének a bírósága mindig köteles a nyomtatvány készültének helye szerint illetékes bíróságnak átengedni az eljárást ; sőt a magánpanaszosnak vagy terheltnek ugyanezen pontig előterjesztett kérelmére szintén átengedheti a lakónak tartózkodása folytán illetékes biróság a nyomtatvány készülte szerint illetékes bíróságnak az eljárást, mely azt soha sem utasíthatja vissza. Egyetlen kivételt állapit az illetékesség tekintetében a Bpts 24. §-a, melynek értelmében: Ha az 1878. évi V. t.-c. 62. §-a esetében a bűnvádi eljárás senki ellen sem indítható meg: az elkobzásnak és megsemmisítésnek kimondására az a törvényszék illetékes, amelynek vizsgálóbírója a nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat s illetőleg a minták vagy lemezek lefoglalását legelőbb rendelte el. Ha az ekként szabályozott illetékesség vagy hatáskör mégis vitássá válnék, ugy a sajtóügyekben is a Bpts 28. §-a értelmében: két ugyanazon Tábla területén levő törvényszék közötti összeütközés esetén a kir. főügyész meghallgatása után a kir. Tábla; két Tábla területén levő törvényszék, vagy két Tábla közötti összeütközés esetén a koronaügyész meghallgatása után a kir. Kúria dönti el végérvényesen, melyik bíróságot illeti a hatáskör vagy illetékesség. Az illetékesség iger fontos lehet a sajtóeljárásban, hol az esküdtek döntik el a főkérdéseket s azért igen gyakran a per sorsa függ attól, melyik esküdtbíróság fogja a vétkességet megállapítani s éppen azért ugy a vád, mint a védelemnek gyakran áll érdekében, hogy egyik vagy másik esküdtbirósághoz utalja az ügyet. Hatáskörét és illetékességét a biróság a Bpts. 15. §-a értelmében maga köteles vizsgálni. Az illetékesség és hatáskör kérdésével kapcsolatos azután az ügyek összefüggésének és ez alapon egyesítésének kérdése. Az elméleti büntetőjog az ez alapon előálló s a rendestől eltérő illetékességet, összefüggés miatti illetékességnek nevezi. Ennek 2 faja van: tárgyi összefüggés, mely a Bpts. 18. §-ában nyer kifejezést, hogy a tettes bírósága válik illetékessé a részes, bűnpártoló stb. felett, mely a sajtóeljárásban is szabály. 2. A másik az alanyi összefüggés, mely a külön megindított ügyek egyesítésében áll, amely téren azonban a sajtóeljárásban eltérés van. Mig közönséges, büntetőügyeknél az általános szabály, hogy azok egyesitendők s azokban egy ítélet hozandó (Bpts 19. §. 1. pontja) s ha ezek között esküdtbíróság elé tartozó ügy is van, az egyesítés kimondására az esküdtbíróság illetékes; addig nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény esetén ez nem áll s a rendes bűncselekmény a nyomtatvány utján elkövetett büncselekménynyel nem egyesíthető; sőt esküdtbíróság és nem esküdtbíróság elé tartozó sajtó utján elkövetett bűncselekmények sem egyesithetők. Azonban ugyanazon hatáskörrel biró biróság elé tartozó *) Megelőzés akkor forog fenn, ha az illető ügyben egyik biróság a másiknál korábban hozott valamely határozatot, vagy tett valamely intézkedést (Bprts. 16. §. 3. pont).