A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 45. szám - A nemzetállam. Politikai tanulmány. Vége

320 A JOG pedig abban az esetben is, ha pld. «B és C» — «A» előtt, vagyis atyjok előtt haltak el, vagyis «B és C» jogutódai részén a jogutódlás nem «A» után, hanem «B és C» fingált hagyatéka után nyert megállapítást. A fenti esetet analizálva, a következő következtetésekre jutottam: Az oipso iure» elv alapján föltétlen tény, hogy «A» elhalálozása esetén az ő hagyatékának egy bizonyos része a halál pillanatától, az utána elhalt «B és C» életében ezek vagyonát s ezek elhalálozása napjától ezeknek hagyatékát képezi, de semmi körülmények között sem lehet azt állítani, hogy «A» | hagyatékának egyrésze az előtte elhalt B. és C. hagyatékát képezné, ha a nevezettek hagyatéka együtt tárgyaltatnék is. Mármost csak az a kérdés, hogy az örökösödési eljárásnak az-e a célja, hogy az «A» hagyatékát a ((tárgyaláskor létező közvetlen vagy közvetett örökösökkel)) rendezze, tekintet nélkül az «A» halála napjától a tárgyalásig egy vagy két örökösnek történt elhalálozására, vagy pedig az, hogy az «A» hagyatékát az anyagi jogszabályoknak megfelelőleg a később egyes örökösök után megnyílt örökösödés alapjára visszahelyezve, minden egyes közbeesett örökös hagyatékát külön-külön véve, rendezze és szállítsa át a tárgyaláskor élő örökösökre. Én abban a nézetben vagyok, hogy akkor, ha csak «A» hagyatékára nézve indíttatott meg az örökösödési eljárás és csak «A» hagyatékának a letárgyalására adatott a kir. közjegyzőnek megbízás és ha (s ez fontos szerintem) «A» hagyatékán kivül a netán utána elhalt örökösöknek semmi névvel nevezendő más vagyona nincs, mint az «A» hagyatékából jutott rész, akkor az «eljárási szabályok)) szerint nem látom semmi különös szükségét annak, hogy a B. és C. hagyatéka «formailag» kialakittassék s mint B. és C. hagyatéka szállíttassák át az utódokra, mert ebben az esetben a tárgyaláskoi létező örökösökre közvetve szállítható át a hagyaték. Ha azonban az anyagi jogszabályoknak megfelelő fázisokon, mint nyugvó pontokon, tehát lépésről-lépésre vezetjük a hagyaték a/ényleges átszállítását)-), akkor B. és C. hagyatéka külön kiformálandó «A» hagyatékából. Erre azonban szerény nézetem szerint nincs ok a törvény szelleméből kifolyólag. Nekem, ezek megfontolása után, az a meggyőződésem, hogy ha a közjegyző csak az «A» hagyatékának letárgyalását a kapott megbízást, s mert ennek a keresztülvitele egy vagy több előző hagyaték leltározását és tárgyalását, vagy csak tárgyalását nem ideszi szükségessé, a közjegyző* csak egy hagyaték Ictárgyalásáért számithat föl dijat. Ha azonban B. vagy C. hagyatékának a leltárgyalásával bízatnék meg, ebben az esetben először «A»-nak a hagyatéka lesz leltározandó és letárgyalandó, mert B. és C-nek csak ebből van hagyatéka. Ezért fontos a megbízás figyelembevétele! Itt már van előző hagyaték s ez «A»-nak a hagyatéka. Ha azonban én közjegyző volnék és azt az álláspontot ! foglalnám el (mert képzelek közjegyzőt, aki az én szerény nézetemen van), riogy az «A» hagyatékának tárgyalásakor B. és C. után hagyatékot kell kiformálniok formai szempontból (anyagi jog szempontjából van), akkor egyszerűen jelentést tennék a megbízó járásbíróságnak, hogy B. és C. is elhalván, ezek hagyatékának a tárgyalására is adjon megbízást és így annyi ügyben számithatnék fel dijat, ahányban megbízást kaptam. Aki az ily megbízást megadná, az a költségeket is likvidálná. Mármost nézzük a «hereditás iacens» hatályának területét. Itt már «A» után B. és C. csak akkor örökölnek, ha örökösödési nyilatkozatot tesznek — s ha ennek megtétele előtt el találnának halni, B. és C. nem, hanem csak ezeknek törvényes örökösei tehetnek «A» hagyatékára nyilatkozatot, vagyis, ha «A» hagyatékának a letárgyalására adatott megbízás, akkor itt tényleg csak egy hagyaték tárgyaltatik formailag és anyagi szempontból is. Ez, azt hiszem, helyes következtetés. E két különböző minőségű hagyatékban, tehát a kétféle jogintézmény hatályának területén, kétféle felszámításnak van helye!! Én a «hereditás iacens» intézményen nyugvó osztrák polg. törvénykönyv hatályának területén, nyugodt lelkiismerettel állapitok meg «A» hagyatékának tárgyalása esetén, ha B. és C. hagyatéka «kiformálva» van is, egy tárgyalási dijat. Az «ipso iure» örökösödés hatályának területére a kassai tábla már ugy határozott egy esetben, hogy «A» hagyatékának tárgyalásakor, B. és C. hagyatéka után helyesen élt felszámítással az illető közjegyző. B) A vázrajzok készítésének két esete vehető föl, éspedig 1. ha csak a hagyaték tárgyát képező ingatlanokra nézve jön létre természetbeli osztály és 2., ha az 1894. évi XVI. t-c. 60. § ában meghatározott személyek az őket illető telekTÁRCA. A nemzetállam. — Politikai tanulmány.* — A. Jog eredeti tárcája. Irta BÁRÁNY GERŐ dr., Budapesten. (Vége.**) Az állam organizmus s mint ilyen valóságos léttel bir és nem jogi fikció ; épp olyan valóságos organizmus, mint amilyen valóságos organizmus a fizikai organizmus. De az állam ethikai organizmus és nem fizikai; — épp ezért a fizikái organizmus tulajdonságait analógia utján nem terjeszthetjük ki az ethikai organizmusra; játék, ha azt mondjuk : az állam férfi, az egyház pedig nő, — és még veszélyesebb játék a biológiai szociológiának konstrukciója, amely valójában az államot és a társadalmat nem tekinti egyébntk, mint fizikai organizmusnak. És ha Herbert Spencer a sejttheoriára támaszkodva azt állítja, hogy a társadalom organizmus, mert hiszen az organizmus sem egyéb társadalomnál, ugy mindenesetre el kell ismernünk a hasonlat szellemességét, de ezzel a paradox hasonlattal még mindig nem lehet megmagyarázni a szellemi, ethikai organizmus létét, életét és fejlődésének törvényeit: és valóban a biológiai szociológia, kalandos állításaival (ide tartoznak az embriologiából vett nagyfontosságú hasonlatai és egyenletei: ektoderma = harcosok, entoderma == a megélhetési eszközöket előállítók, mezoderma = a kereskedők osztálya), teljesen tekinteten kivül hagyja az emberi közületek szellemi és ethikai mivoltát. A szellem és természet között meglevő ellentétet büntetlenül nem ignorálhatjuk. Érthető idegenkedéssel viseltetik az ilyen és ehhez hasonló felfogásokkal szemben Kuncz, aki az államnak éppen ethikai valóságát hangsúlyozza. * Kuncz Ignác :A nemzetállam tankönyve cimü munkája nyomán. **) Előző közlemény a 44. számban. Korunk elmerült a tények tanulmányozásába és már azt hiszi, hogy nincs semmi egyéb, mint csak tény, s hogy az ideál merő álom, mintha a bányász tagadná a napot, mivel annak sugarai a bányába be nem hatolnak. Akik ily értelemben veszik a realizmust, azoknak méltán mondja Vacherot: | La realité ti est point la vérité. Azon irány, mely az államtant a természettudományok egyik ágának nézi, monstruózus alakban nyilvánul Schaffle szociológiájában. Költészet ez minden költőiség nélkül. Ily elmélet konzekvenciája az volna, hogy az orvostan terén előforduló minden nevezetesebb fölfedezés forradalomra vezessen az államban is. A rómaiakat a madarak röpülése, és a tyúkok evése szerint kormányozták; a modern állam vájjon az orvosi boncoló kés, és nagyító üveg szerint lesz-e kormányzandó P És apolitikus saját szemével nézni sohase merjen? (1. §.) ... Az abszolútum nagyszerű evolúcióját látom magam előtt, látom az alanynak és a tárgynak identitását és látom az abszolutumnak kifejlését a materiában és a szellemben és látom az ethikának inkarnációját az államban. Der Staat isi die Wirklichkeit der sittlichen Idee. Az állam absolute az Isten müve. Nem a semmiből lett az állam. Nem volt soha államnélküli, úgynevezett természeti állapot, mert az ember, mint ember, mindig két életet élt: az egyén életét és az állam életét. Igen, az ember akarja az államot — természeténél fogva. Ez az értelme Aristoteles mély értelmű mondásának : az ember állami lény. Az állam absolute az emberi akarat müve. «Az állam absolute isteni mű, és absolute a terméT szet produktuma, mert Isten az államot az ember erkölcs-szellemi természetének szükségképpiségévé tette. Továbbá az állam absolute az emberi ész és akarat műve, mert Isten és a természet az emberi ész és akarat által alkotja az államot, tehát nem vak erő által, mely a növény fejlődésében nyilvánul. Az állam léte épp oly vastörvény, mint a gravitáció, de öntudatosan, az erkölcsi világrendben, szabadon érvényesülő vastörvény. Az embernek kell államban élni, de azért az állam nem az emberi ész és akarat ellen, hanem által keletkezik. Az államnak ily módon való filozófiai megalapítása nem az ellentétes elveknek