A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1903 / 44. szám - Származik-e egyetemlegesség azáltal, hogy egy követelés egészben terheli az adósok ingatlanait?
314 A JOG során való felbontása előzetes kérdés lévén, mely a bűnvádi eljárás maginditását kizárja, abban a pillanatban, melybe n az ;;lévülés megindul, egyszersmind beáll annak szünetelése is és tart a bontó-itéíet jogerőre-emelkedése napjáig. Theoriában I e nézethez csatlakozik Vátnbéry is idézett müvében, de kénytelen maga is elösmerni, hogy a 246. §. fentidézett intézkedése ellene szól. Ezen az esetben fennforoghat a civilis házasságtörés mint bontó-ok, de az nem büntethető. Elképzelhető ezen eset megforditottja is. A sértett házastárs a bontópert meginditja az elévülési időn belül, ámde olyan időpontban, mikor a házasságtörés mint bontó-ok a házassági törvény 83. §. értelmében elévült és megbocsájtottnak tekintendő. A bontóper bírósága előtt a telek ily irányú kifogást nem emelnek és a bíróság elnézvén a bontóok elévülését, a házasságot házasságtörés okából felbontja. A perjogi előfeltétel megvan ; büntető|ogi elévülés nincs; vájjon büntethető-e ezen házasságtörés? Nézetünk szerint nem, bár a Btkv. 246. §-ának betűszerinti értelme ez ellen szól is; mert ha nincs civilis házasságtörés, annál kevésbbé foroghat fenn büntetendő cselekmény. A büntetőbiró önállóan állapitván meg a tényállást, ez esetben tényként fogja megállapítani, hogy a polgári bíróság ítélete téves és hogy a házasságtörést a házassági trv. 83. §. folytán helytelenül mondotta ki bontó-oknak. De nem folytatom tovább a casuistikát. A felvetett kérdésekkel judikaturánknak egy eddig üres rekeszét óhajtottam megvilágítani ; ha a rekesznek valaha tartalma lesz, talán még alkalmunk lesz a kérdéshez hozzászólani. Származik-e egyetemlegesség azáltal, hogy egy követelés egészben terheli az adósok ingatlanait ? Irta HOROVITZ GYULA dr., eperjesi ügyvéd. Egy konkrét esetből kifolyólag talán nem lesz érdektelen, ha az eset elbírálásánál érvényesülhető jogi nézeteket ehelyütt megbeszélem. Az eset a következő: Az örökhagyó A. B. C. D. gyermekek hátrahagyásával elhalálozott. Ezen gyermekek a közjegyzőnél megtartott hagyatéki tárgyalás alkalmával azon megállapodásra lépnek, hogy A. örökrészét, — mely 900 koronát tesz — készpénzben kapja B. C. D. társaitól. A hagyatéki jegyzőkönyvben B. C és D. részéről az egyetemlegesség kikötése nélkül ily lekötelezés létesül és megengedtetik, hogy a 900 korona erejéig a zálogjog az adósok ingatlanain bekebeleztessék, — ami meg is történt. B. C. D. fizetési kötelezettségének eleget nem tévén A, őket a 900 kor. fizetésére perli, éspedig egyetemleges adósokként, azt állítván, hogy az egyetemlegesség az által keletkezett, mert a 900 kor. minden egyes adós részén lett bekebelezve. Evvel szemben az alperesek azzal védekeznek, hogy ők a 900 korona fizetése iránt egyetemleges kötelezettséget nem vállaltak és igy ők csak egyenkint 300—300 kor. erejéig marasztalhatók. Kérdés mármost, melyik álláspont a jogilag tartható. A felperes mellett szólnak a következő érvek : Felperes lekötelezési nyilatkozatot nyert az egész 900 koronára nézve mind a három adóstól ; továbbá zálogjogot nyert az egész 900 korona erejéig mind a három adós ingatlanán, — miáltal a dologi fedezet minden egyes adós ellen 900 kor. erejéig áll fenn, — mely zálogjog csak akkor törölhető, ha az egész követelés kifizettetik. Ezen fokozott biztonságra azért van szükség, mert lehetséges azon eset, hogy B. és C. ingatlana értéktelen és igy ha A. az egész 900 kor. erejéig D. ingatlanából fedezetet nem kap, illetve D. csak 300 kor. erejéig marasztalható, ő károsodik. Végül A. a zálogjogát csak akkor fogja töröltetni, ha az egész követelése kielégítést nyer és ezen okból még ha D. csak 300 kor. erejéig marasztaltatik, a zálogjog a hátrálékos 600 korona erejéig akkor is bekebelezve marad. Az alperesek mellett a következő érvek harcolnak : A zálogjog accessorius jog lévén, csak annyiban áll fenn, amennyiben a követelés megítéltetik. Az egész követelésre vonatkozó zálogjog bekebelezése által egyetemlegesség nem származhatik. Az alperesek álláspontja szerint tehát minden egyes adóstárs csak pro rata vagyis 30 ) kor. erejéig van kötelezve és ezen rész fizetése által a 300 koronát meghaladó zálogjog törlendő. Eltekintek a jelen eset bírálatánál attól, vájjon a közjegyzőnél történt lekötelezés miképp magyarázható, vagyis: lehet-e az együttkötelezésből esetleg kezességet is kimagyarázni, — ehelyütt csupán azon tényt kívánom szemügyre venni vájjon egyetemleges vagy pro rata lekötelezéssel állunk-e szemben. A tudomány azt tanítja, hogy a közönséges jogban a lekötelezés csak akkor egyetemleges, ha abban ilynemű kikötés benfoglaltatik, vagyis az egyetemlegességet vélelmezni nem lehet. Kétséget nem szenvedhet az sem, hogy a zálogjog arcessorius jog lévén, a lekötelezés minémüségére befolyással nem bírhat, és igy azon körülmény, hogy a zálogjog az egész követelésre lett bekebelezve, a követelés tartama tekintetében nem prejudikálhat. A zálogjog terjedelmét ezen okból nem a telekkönyvi állapot, de az anyagi jog fogja megállapítani és az Ítélőbíró, midőn a követelés tekintetében dönteni fog, azzal a zálogjog terjedelmét is meg fogja szabni. Szerény nézetem tehát az, hogy csak az alperesek védelme bir tartható alappal; a három alperes mindegyike csupán pro rata, vagyis 300—300 korona erejéig van kötelezve és marasztalható és a nyilvánkönyvi kérdés oly megoldást nyer, hogy amennyiben az adósok egyike még a végrehajtási árverés előtt részét kifizeti, a hitelező nemcsak a 300 koronára, de az egész 900 koronára vonatkozólag köteles neki törlési engedélyt gondolkozá a kérlelhetlenül megvonja a premisszákból a konklúziót s tanának igazságától áthatva, prófétai ihlettel hirdeti az állam ethikai valóságát. Kuncz felépiti a nemzetállamnak a rendszerét— és lerombolja a társadalmi állam elméletét. Gondolkozása mindenütt szigorúan logikus, érvelése meggyőző és megnyugtató s retorikája magával ragadó. Kiincznak egész rendszere nem egyéb, mint egyetlen-egy gondolatnak kifejezése. Ezzel az állításunkkal nem kisebbítjük szerző érdemét ; ellenkezőleg : csak rendszerének logikai kitűnőségére utalunk. Tudjuk, hogy Áö«/-nak főműve is csak egyetlen-egy kérdésre akar megfelelni. Schopenhauer is azt mondja főművének előszavában, hogy az egész munka csak egy gondolatnak rendszeres kifejezése akar lenni. A Kuncz művéről is elmondhatjuk : itt is fel van építve a rendszer, organikusan van felépítve a rendszer; annak minden egyes részében az élet vérkeringését látjuk ; s ha a logikai láncolatból kiszakítunk egy láncszemet, megsemmisítettük <\ gondolatot. Olvasom, tanulmányozom Kuncz könyveit. Mohó olvasás közben kibontakozik előttem a nemzetállam nagyszerű rendszere : az állam tele ethikai mélységgel, a lehető leglogikusabb rendszerben kifejtve A politika mindig élénken foglalkoztatta az embereket. Hogy miért, azt megrr agyarázza a politikai élet parallel haladó két megnyilatkozási formájának : a gondolatnak és ténynek nagy befolyása az emberiség életére. Valóban : a politika fejlődésében minden momentum az emberisig életére kiható fontossággal bir. A Kuncz műve is egy ilyen fejlődési momentum a politika ideális faktorában : a gondolatban. E műben bizoj nyára olyan gondolatok foglaltatnak, amelyeknek most még j ki sem számitható horderejűk lehet az emberiség, és főképpen i és mindenekelőtt nemzetünk életére. Abban azonban egészen bizonyosak vagyunk, hogy Kuncz rendszere csak nemesitheti a politikai gondolkozást és (selekvést. Éppen ezért üdvös és nagyon kívánatos volna, ha e munka a legtágabb körben ismeretessé válnék. Ismerjük meg e művet valamennyien, hogy szemlélhessük az államot a maga ideális valóságában. Hogy lássuk az ideált, amelynek megvalósítása mindnyájunknak együttes kötelessége. Kuncz könyvét szerényen tankönyvnek nevezi ; pedig ebben a tankönyvben meg vannak vonva az ethikai államfelfogásnak a legmerészebb és eddig még alig sejtett konzekvenciái és ki van fejtve benne a nemzetszuverénitás a logikailag képzelhető két formájában : a respuklikában és a monarkiában, . a nemzetszuverénitás a maga közvetlenségében és közvetettI ségében. Nem tankönyv ez, hanem egy logikusan megirt, filozófiai | gondolkozásban megérett rendszere a politikának. Boldogok I azok, akik e könyvet tankönyvül használhatják. Léha korunkban, abban a korban, amelyben nemhogy tisztában volnánk a világ mozgató hatalmaival : az állammal, a társadalommal, önmagunkkal, — hanem nyíltan bevalljuk, hogy gondolatokkal nem foglalkozhatunk: nincs erre időnk, mert j hát vasutat kell építenünk, stb. és különben sem érdemes | ilyen naplopó, mert anyagi hasznot nem hajtó dolgokkal fog! lalkozni; as-ok, akik áttanulmányozzák a Kuncz művét, legalább mentenek valamit abból az erkölcsi mélységből, amely könyvének minden egyes betűjéből kisugárzik.