A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 43. szám - Magyar alkotmány- és jogtörténet. Tekintettel a nyugati államok jogi fejlődésre. Irta Timon Ákos. Budapest, 1903 [könyvismertetés]

174 A JOG számolást a közkereseti társaságnál nem irja elő feltétlenül kötelező módon ugy, hogy az egyáltalán nem volna mellőzhető és mi sem gátolja a tagokat illetve jogutódjaikat abban, hogy közös elhatározással a felszámolás helyett a lebonyolításnak más módját válaszszák, s a tagok korlátlan és egyetemleges felelősége mellftt a hitelezők érdeke nem indokolhatja a felszámolásnak kötelező keresztülvitelét. A m. kir. Kúria (1903. szeptember 23-án 1,384/v. sz. a.) A kereskedelmi perenkivüli eljárásban az elsőbirósági határozatot helybenhagyó másodbirósági határozat ellen a keresk. ügyekben követendő eljárást szabályozó 43. §. h. p érteim, további felfolyamodásnak helye nem lévén, a telfoly. hivatalból visszautasittatik. Bűnügyekben. A vádba helyezett cselekmény az 1848 : XVIII. t.-c. 31. fcj-ában van büntetendőnek megjelölve, büntetőjogi szempontból tehát e §-ban foglaltnak tekintendő ; az e g-ban foglalt cselekményeket pedig az E. L. T, 18. §-nak II. pontja nem utalván a jbiróságok hatáskörébe, azok e törvény 17. §-ának 4. pontja értelmében a kir. törvényszék hatásköréhez tartoznak. A nkikindai kir. tszék mint felebbv. btő biróság (1902. febr. 24-én 922/902. sz. a.) sajtórendőri vétség miatt vádolt dr. L. Dusán elleni bűnügyében, melyben a törökkanizsai kir. jbiróság 483/5 1901. sz. a. Ítélt, vádlott szóbéli felebbezésére felülvizsgálván, következőleg itélt: A kir. jbiróságnak fenti számú Ítélete a bp. 384. §. 4. p. érteim, megsemmisíttetik és vádlott L. Dusán dr., a bp 554. §. 3. bek.-ben foglalt rendelkezéséhez képest bűnösnek mondatik ki az 1848. XVIII. t.-c. 30. §. 2. p. ban meghatározott sajtórendőri vétségben, elkövetve az által, hogy mi: t lapkiadó tulajdonos a <B. G.>-nak 1901. okt 7-én megjelent számában «A mi gazdasági szervezkedésünk> cimü politikai tartalmú cikket közölt a nélkül, hogy biztosítékot letett volna, s ezért a fent hivatkozott t.-c. 31. §-a alapján a 92. §. alkalmazásával az 1892: XVII. t.-c 3. §-ban meghatározóit célokra fordítandó, 15 nap. a. végrehajtás terhével fizetendő s behajthatatlanság esetén 5 és és 3 napi fogházra átváltoztatandó 1Ö0 K fő és 50 K. mellékpénzbüntetésre Ítéltetik, stb. Megokolás: Előre bocsájtásáva! annak, hogy arra való tekintette], hogy az 1897: XXXIV. t.-c. 18. §. II. p.-ban az 1848: XVII. t.-c. 31. §-a felsorolva nincs s így az ezen §. szerint büntetendő vétség elbírálása a hivatkozott 1897: XXXIV. t.-c. 17. § 4. p. érteim, a kir tszék hatáskörébe tartozik s eszerint a kir. biróság akkor, amikor dacára ennek jelen bűnügyet hatáskörét túllépve érdemben elbírálta a bp. 384. §. 4. pontjában körülirt s ugyanezen §, utolsó bek. érteim, hivatalból észlelendő alaki semmiséget követte el, a kir. jbiróság ítéletét megsemmisíteni kellett, s miután a tényállás teljesen fel van derítve, s így a védelem előkészítése nem szükséges, a kir. tszéknek a bp. 554. §, 3. bek.-ben foglalt rendelkezéséhez képest elsőfokú Ítéletet kellett hozni, s tekintve, hogy az elsőbirósági eljárás folyamán vádlott beismerte, hogy a kérdéses hetilapnak Ő volt a vádbeli cikk megjelenésekor a tulajdonosa, s ilyennek is van a lapban feltüntetve s beismerte, hogy a törvény követelte biztosítékot le nem tett, tekintve továbbá, hogy a vád tárgyává tett cikk politikai tartalmú, amennyiben az, a szerb nemzetiségűek elnyomásáról panaszkodik, s az elnyomás megakadályozására, szervezkedésre hivja fel a nemzetiségeket, s végül a Zágrábban székelő «Szerb bankot», mint a szerbek büszkeségét tünteti fel: vádlott ama cselekménye, hogy ezen politikai tendentiáju cikket anélkül, hogy, a törvény követelte biztosítékot letette volna, lapjában közölte, megállapítja az 1848: XVII. t.-c. 30. §. 2. p.-ban körülirt s a 31. §. szerint büntetendő sajtórendőri vétséget, melyben őt bűnösnek kimondani kellett, s tekintettel büntetlen előéletére, s beismerésére mint oly nyomatékos enyhítő körülményekre, amelyek íenforgása mellett a törvényben meghatározott fogházbüntetés legkisebb mérve is tulszigoru lenne, s a bünösségi fokkal arányban nem állana, őt a btk. 92. §. alkalmazásával kellett a vagy. ni viszonyaihoz mért pénzbüntetésre ítélni stb. A szegedi kir. ítélőtábla (1902. június 18-án 1,726/B. sz. a.) A kir. tszék ítélete megsemmisíttetik, vádlott a vád alól felmentetik. A bűnügyi költségek az államkincstárt terhelik. Megokolás: A vád tárgyává tett hírlapi közleményben annak szerzője a magyarországi szerbeket a gazdasági téren való szervezkedésre hivja fel, egyszersmind buzdító példaként felhozza, hogy a három- egy királyságban lakó szerbek azáltal, hogy Zágrábban a «Szerb bankot> alapították, e téren nagy haladást tettek. A kérdéses közlemény tehát a gazdasági kérdést tárgyalván, politikai tárgyak körül nem lorog; miértis vádlott az által, hogy ezt a közleményt a tulajdonában, hetenként egyszer, óvadék nélkül megjelent lapban közzé tette, az 1848: XVIII. t.-c. 30. §-ában foglalt feltételeket meg nem sértette és e szerint az idézett törvény 31. §-a alá eső vétséget el nem követte. Minthogy azonban ennek ellenére a kir. tszék vádlottnak a körülirt vétségben való bűnösségét mégis megállapította, és minthogy ezzel a törvénynek megfelelő rendelkezését abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapitja-e valamely bűncselekmény tényálladékát, tévesen alkalmazta, miáltal a bp. 385. §-nak 1. a) p. alá eső anyagi semmisségi okot szolgáltatta: ítéletét a bp. 423. §-nak 2-ik bekezdéséhez képest megsemmisíteni és a vádlottat a bp. 326. §-nak 1. pontja alapján a vád alól felmenteni kellett. A bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezés a Bp. 482. §-án alapszik. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEK A m. kir. Kúria (1903. szeptember hó 2-án 7,373/B. 1903. sz. a.) A kir Ítélőtábla Ítélete a B. P. 437. §-ának harmadik bekezdéséhez képest a B. P 385. §. 1. a) pontja alapján megsemmisíttetik; vádlott bűnösnek mondatik ki az 1848: XVIII. t.-c. 31. § ában meghatározott sajtórendőri vétségben, melyet azáltal követett el, hogy a «B. G.» cimü lapnak 1901. október 7-én megjelent számában «A mi gazdasági szervezkedésünk* cim alatt politikai tartalmú cikket közölt, anélkül, hogy biztosítékot tett volna le; ezért az idézett §. alapján, a BTK 92. §-nak alkalmazásával, az 1892: XXVII. t.-c. §-ában megjelölt célokra fordítandó, 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, behajthatatlanság esetén 5, illetőleg 2 napi fogházra átváltoztatandó 100 K. fő és 40 K. mellékpénzbüntetésre Ítéltetik. Köteles vádlott a 6 K. 25 f. már felmerült és a netalán még felmerülendő bűnügyi költségeket a m. kir. államkincstárnak a fennálló szab. szerint megfizetni. Megokolás: A koronaügyészség részérői a mai tárgyaláson előterjesztett azon indítványnak, hogy mindkét alsóbiró-ági ítélet megsemmisítésével jelen ügy a kir. jbiróság hatáskörébe utaltassák, helyt adni nem lehetett. Mert a vádba helyezett cselekmény az 1848: XVIII. t. c. 31. §-ában van büntetendőnek megjelölve, büntetőjogi szempontból tehát e §-ban foglalnak tekintendő; aze §-ban foglalt cselek ményeket pedig az E. L. T. 18. §-nak II. pontja nem utalván a jbiróságok hatáskörébe, azok e törvény 17. §-ának 4. pontja értelmében a kir. tszék hatásköréhez tartoznak. Érdemben: A bevádolt közlemény, annak cime szerint «A mi gazdasági szervezkedésünk* csak a szerbek gazdasági érdekeivel kiván ugyan foglalkozni; de e cikk tartalma politikai, a cim tehát csak a tartalom elpalástolására van használva. Már magában az a körülmény, hogy a cikkben a szet b nemzetiségkez tartozó polgároknak az egész ország területén külön szervezkedése ajánltatik, politikai értelmű, mert a szerbeknek Magyarországon külön gazdasági érdekeik nincsenek és maga a cikk sem állitja, í ogy volnának; e mellett a közlemény második bekezdésében foglalt azon kijelentés, hogy a szerbeknek «minden téren* szervezkedniük kell, egyenes felhívást tartalmaz arra, hogy a szervezkedés politikai téren is létrejöjjön. Kétségtelenné teszi a politikai irányzatot a cikknek azon további fejtegetése is, hogy a szervezkedés célja: ellentállani az állítólagos támadásoknak, melyek a szerbek nemzeti létét fenyegetik. A nemzeti lét támadása, illetőleg megvédése kétségtelenül politikai feladat; a cikk tehát arra hivja fel Magyarország szerb nemzetiségű polgárait, hogy a gazdasági , szervezkedést politikai célok elérésére eszközül használják fel. Még kevésbé férhet kétség a cikk politikai irányához, és célzatához, ha annak kihasználata figyelembe vétetik. Ecikkben ugyanisa magyarországi szerbek határozott ellentétben az 1868: XLIV. t.-c.-el következetesen nemzetnek neveztetnek, holott az idézett törvény és különösen annak bevezetése szerinta «nemzet» kitétel csakis az összes honpolgárokat magában foglaló magyar nemzetet jelenti, afajilag különálló csoportokat pedig a «nemzetiség> neve illeti meg. Vádlott mint ügyvéd ismerni tartozik e törvényes intézkedést, az elnevezéseknek felcserélése tehát nála irányzatos és arra szolgál, hogy a szerb nemzetiséget politikailag külön szervezett vagy szervezendő testnek tüntesse föl. Minthogy ezek szerint a cikk politikai tartalmú fejtegetéseket nyuji a lap olvasóinak: a kir. Ítélőtábla tévesen alkalmazta az 1848: XVIII. t.-c. 30. és 31. §§-ait, midőn e tartalom dacára a vádbahelyezett közleményt nem politikainak nyilvánította. ítéletet tehát a bp. 437. §. 3-ik bekezdéséhez képest meg kellett semmisíteni és a törvénynek megfelelő Ítéletet kellett hozni. A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék Ítéletében felhozott enyhhő körülmények fogadtattak el, mellőztetvén mégis a beismerés enyhitő körülménye, mint amely maga a nyomtatvány által szolgáltatott bizonyítékok mellett sulylyal nem bírhat. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A kolozsvári tszéknél Hirschfeld György helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 10, fsz. dec. 10., csb. Jékey Dániel dr., tg. Deák Albert dr. - A lugosi tszéknél Fenyves Oszkár kereskedő ellen, bej. nov. 30, fsz. dec. 14. csb. Bock Bernát dr.. tg. Handler Rezső dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Franki Lipót helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 19, fsz. dec. 19, csb. Nitsche Győző dr., tg. Rosenberg Mihály dr. Pályázatok : A kolozsvári tszéknél okt. 31 (236) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek j ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másk épp azok felkutatására—sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Debrecen W. J. dr. Stiglitz— Péchy (5873/902 elöa. Debreczenyi) okt, 20 mv. — Dr. G. K. M.—M. M. nincs elintézve. — Hajdúböszörmény F. J. Szeremley —Katap 7201/903 előa. Zsembery) okt. 21 hh. — Sátoraljaújhely H. B. dr. Soltész—Führer (7097/902. alőa. Stand) okt. 15 hh. - Szegszárd S. L. dr. Takaró, Fejes—Báttaszéki Tp. érk. 7584/903 sz. a. előa. Balázsovits, n. e. — Szegszárd S L, dr. Pekári b.-ügyben term. nov. 10. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.