A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 44. szám - Egyszerűsítések az igazságügy terén

Huszonkettedik évfolyam. 44. szám. Budapest, 1903 november 1. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. az. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ffETILAF AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. üfyvédek. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ « « Egész « _ 13 c Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen oontautalványnyal küldendők. TARTALOM: Egyszerűsítések az igazságügy terén. Irta R. Gy. kir. járásbiró. — Telekkönyvi kivonatok kiegészítésének bélyegilletéke. rta László Pál, kir. tanácsos, pénzügyigazgató, a m. kir. közp. díj- és illetékszabási hivatal főnöke. — Praejudicium és elévülés a házassáiitörés vétségénél. Irta Oláh Dezső dr., budapesti ügyvéd. — Származik-e egyetemlegesség azáltal, hogy egy követelés egészben terheli az adósok ingatlanait - Irta Horovitz Gyula dr., operjesi ügyvéd. — Külföld (Németbiiodalmi tszéki határozat a tisztességte­len versenyt illetőleg) — Irodalom (Timon Ákos: Magyar alkot­mány- és jogtörténet. Ösmerteti Horváth János dr. — Katona — Lányi-Imling: Dologjog. — Pavlovié Márk dr : A német keresk. tvkvnek a tengeri kereskedelemre vonatkozó része) — Vegyesek. TÁRCA : A nemzetállam. Irta Bárány Gerő dr. MELLÉKLET: Jogesetek tóra. — Felsöbirósági határozatok és dönt­vények. — Kivonat a l'udapesti Közlöny-bői. Egyszerűsítések az igazságügy terén. Irta R. GY. kir. járásbiró. Az e cim alatt a Jog 39 számában megjelent cikkben foglalt originális eszme, hogy a kontradikció folytán szüksé­ges ügydöntés, mint szorosan vett birói funkció a szakbiráknak rezerváltassék, a testimonium legale fogalma alá eső többi funkció pedig mind a kir. közjegyzői intézmény hatáskörébe utaltassék, — egy más. az igazságszolgáltatásnál uralgó visszás ál apot orvoslásának módjára vonatkozó eszme közlésére indit, t. i. arra, hogy lehet a fővárosban és az ország nagyobb városai­ban a járásbíróságoknál az u. n. perfelvételi napokon ural­kodó tolongást mizérián segiteni r A hazánk székesfővárosát látogató idegenek a pompás kúriai palotát gyönyörködve szemlélik. Alig akad ezek közt egy olyan is, aki egy fővárosi járásbíróságnál az u. n. elsőtárgyalási petfelvételt megszemlélné. Szerencsénkre, mert evvel ugyan nem parádézhatunk ! Fölöslegesnek tartom egy ilyen birói sokadalmat itt le­írni, mert azok. akik e sorokat olvassák, ezt —legalább hallo­másból — ismerik, akik pedig abban közvetlenül részt vesznek, azokat az orvoslás módja inkább érdekli. A 41,420/1900 I. M. számú rendelet szerint vezetett járáibirósági ügyforgalmi és tevékenységi kimutatás Sommás perek rovata alatt egy pontnak a cime: Egy napra kitűzött ügyek legnagyobb száma. Ez a pont a fiatal bírákat bizonyos irányban versenyre buzd tja, melynek célja a legnagyobb rekord elérése, eredménye pedig ember-kinzás. A Magyarország igaz­ságügye 1900. évben cimű hivatalos közlemény 55-ik oldalán foglalt: Kir. járásbíróságok ügyforgalma 1900-ban cimű adat­kimutatás szerint az egy napra kitűzött ügyek legnagyobb száma 823 volt. Nem tudom, nem-e tollhiba ez. de ha nem az, akkor abszurdum. Ismert tény, hogy a fővárosban az egy napra kitűzött első tárgyalások száma a százat meghaladja. De a vidéken is akadnak versenytársak s így az sem ritka eset. hogy egy vidéki járásbíróságnál, ahol az évi ügyforgalom az 1,000 per számát meg nem haladja, az egy napra kitűzött tárgyalások száma a 100-at szintén túlhaladja. Hogy egy ilyen versenyző biró felügyeleti módon meg­intve lett, azt alig hiszem. Es ha ez már most igy van, méltán aggodalommal kér­dezzük, hogy lesz ez, ha az uj polg. perrendtartás életbelép­tetése után az összes, tehát váltóból is eredő 1,000 koronás követelésekből eredő perek a kir járásbíróságok hatáskörébe lesznek utalva? Igaz, hogy a beismerés és megnemjelenés esetén alkal­mazandó kö'tségmegnyirbálás (polg. perrend jav. 635. §.) miatt a hitelezők elsősorban fizetési meghagyást fognak kérni, de ez i Lapunk mai száma a tárgyalások számát nem fogja apasztani, mert az úgyis ellent­mondásra ingerelt adós, ha másért nem, legalább időnyerés kedvéért ezt gyakorolni fogja. Aki külföldön, pl. Parisban egy világkiállítást látott, em­lékezni fog arra, hogy ott a nagy néptömegben mily csodá­latos a rendfenntartás. Érdekes ott egy közkocsin a ki- és be­szállás. Nincs tolongás, nincs lökdösés, miért? Mert mindenki vár, mig rá kerül a sor. Önfegyelemből ? Nem egészen, hanem azért is, mert a beszállni kívánók a megállóhelyen a megjelenés sorrendjében folyó-számot kap­nak és a kocsivezető csak azokat ereszti be a közkocsiba, akik szám szerint soron vannak. Ebből tanulhatunk! Nagyon csekély munkatöbblet volna, ha az idéző végzésre az ügyszám mellett még az a sorszám is lenne kiírva, amely a tárgyalási naplóban ki van tüntetve s még csak egy kis módosítás kell, t. i. az, hogy a tárgyalások d. e. 8 órától !/212-ig félóránkint legyenek kitűzve és a sorszám minden félórában 1-től kezdődjék. Ha tehát egy délelőtt 80 tárgyalás lesz kitűzve, minden félórára 10 ügy kerül, 120-nál pedig 15. így az, aki pl. HVa órára 10 vagy 15 sorszámmal jelölt ügyre idézve van. nyugodtan vár az előszobában, mig rá kerül a sor, de a hivatalszolga is csak akkor ereszti be, midőn sorszám szerint az ügyfelhivás megtörtént. Az ügyvéd, vagy ügyvédjelölt pedig, tudva azt, hogy a HVa órára kitűzött tárgyalás sorában az utolsó, nyugodtan vég i másfelé dolgait, mert 10 perccel 12 előtt még elég korán jön a tárgyaláshoz. Két vagy legfeljebb három perc egy tárgyaláshoz, az kevés idő s hogy ily gyors ütem mellett torlódás ne álljon be, ahhoz birói rutin és ügyes jegyzőkönyvvezetői munkaerő szükséges. A tárgyalás csak arra szoritkozhatik, hogy a felek megjelentek-e ? (Az, hogy szabályosan meg voltak idézve, már előtte való nap megállapítandó.) Ha igen, beismeri-e az alperes a kereseti követelést V Ha nem, mi az ellenkérelme ? Ha a biró ezt szóbelileg megállapította, akkor az ügyet a jegyző­könyvvezetőnek azzal adja át, hogy ezeket és az érdemleges tár­gyalásra azonnal kitűzött határnapra való idézését jegyzőkönyvbe foglalja, ezt a felekkel írassa alá. A beismerés, megnemjele­nés, egyesség vagy szünetelés alig ad több birói munkát. A költség skála szerint meg lesz állapítva, ezt az ügyvéd tudja, aki pedig nem tudja, ott kifüggesztve láthatja. A fővárosban és oly nagyobb városokban, ahol a som­má^perbirák száma több, a perfelvételre egy vagy több külön alkalmas nagyobb szoba volna berendezendő, ebben a sommásperbirák mindegyike más-más hétközi napon a maga perfelvételeit végezné. Emellett még csak azt tartom szükségesnek, hogy a birák ne gyűjtsék össze több héten át a kereseteket azért, hogy az egy napra kitűzött tárgyalások legnagyobb számában magasabb rekordot kimutathassanak, sőt a szabadságidő után is csak annyi ügyet tűzzenek ki egy napra, (szükség esetén hetenkint két napon) amennyit rendes körülmények közt ki­tűzni szoktak. Tehát alkalmas tárgyaló-terem és előszoba, ahol állan­dóan egy hivatalszolga tartózkodik, a tárgyaló terem végén a biró és jegyzőkönyvvezető (esetleg több jegyzőkönyvvezető) részére korlát mögött praktikus blanketszekrénnyel ellátott asztalok, a terem közepében szabad, legfeljebb középkorláttal elválasztott hely, oldalt kisebb asztalok a felek és ügyvédek részére, e mellett a rend fenntartására felügyelő rutinirt tár­gyaló biró s jegyzőkönyvvezető, végül lemondás a versenyfu­tásról a tárgyalások számában és félóránkint ismétlődő sorszám szerinti ügyfelhivások, ebből áll a gyógyszer a jelenlegi uralgó perfelvételi mizériák orvoslására s ha ezt igy fogjuk gyakorolni, akkor a hazánk fővárosát látogató idegenek a kir. járásbíró­ságoknál a perfelvételt is, mint érdemes látványt, megszemlélhetik. 12 oldalra terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom