A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1903 / 42. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás
170 A JOG Az utóbbinál azonban kérdéses lehet, hogy miként értelmezendő a jelzett bűncselekmény szempontjából az akaratnyilvánításra vagy védelemre tehetetlen állapot ? Az elfogadott birói gyakorlat szerint a 12 éven aluli gyermekeknek büntető jogilag nincs számbavehető akarata, az ilyen korú leány tehát a jelzett bűntett szempontjából akarata nyilvánítására tehetetlen állapotban levőnek tekintendő, az ellene habár belegyezésével elkövetett fajtalan cselekedet tehát mindenkor erőszakosnak tekintendő. Más kérdés azonban, vájjon egy teljesen kifejlett, nagykorú, — habár korlátolt elméjű nő, aki a nemi közösülést huzamosabb idő óta gyakorolja, minden körülmények közt, s különösen a nemi ösztön kielégítése szempontjából, akaraia nyilvánítására képtelennek tekintendő-e vagy sem? E kérdés elbírálásánál, a kir. ítélő tábla elsősorban azt tette vizsgálat tárgyává, vájjon sértett nő a vád alapját képező tett elkövetésekor oly fizikai vagy psichikai állapotban volt-e, mely a természet törvényeinél fogva akadályozta abban, hogy a vele célba vett közösülés tekintetében akaratát nyilvánítsa. Igaz ugyan, hogy a magánjog szabályai értelmében az elmebeteg egyén az akaratképesség hiányából jogcselekvései képességgel sem bir, jogügyleteket nem köthet, magát érvényesen le nem kötelezheti, ámde más szempont alá esik az, midőn az akaratnak nem egy jogügylet megkötésénél, — mely már bizonyos, szellemi érettséget feltételez, — hanem csupán egy természeti szükséglet kielégítése körül, amilyen a nemi ösztön kielégítése is, kell nyilvánulnia. Az ily természeti szükséglet kielégítésnél, az akarat ösztönszerűleg, és kényszeritőleg lép fel az egyénnél, az ily természeti szükséglet kielégítésénél tehát, amely már az ember tengéleti működési köréhez tartozik, az akaratnyilvánításra fejlettebb értelmi tehetség nem feltétlenül szükséges, amiből következik, hogy ebben az irányban az akaratnak nyilvánítására egy korlátolt elméjű egyén is birhat tehetséggel. Ebből a szempontból kiindulva, és tekintettel sértett félnek a felebbv. főtárgyaláson tett eléggé értelmes és összefüggő vallomására, a kir. Ítélőtábla arra a meggyőződésre jutott, hogy sértett nő nem tekinthető oly elmebetegnek, aki akaratának nyilvánítására, minden körülmények közt — különösen pedig a nemi ösztön kielégítése tekintetében — teljesen képtelen lenne. De hogy a sértett nőnél a tett elkövetésekor az akarat nyilvánítására tehetetlen állapot oly értelemben, miként az a btk. 232. §. 2. p.-ban meghatározott bűntett szempontjából szükséges — fenn nem forgott: e részben a kir. ítélőtábla döntő bizonyítékul fogadta el az I. sz. iratoknál fekvő 9,036. sz. panaszjkvre vezetett orvosi látleletet, —• amely szerint sértett nő már régebb idő óta nem szűz, és mindkét szeméremajkán bujakóros fekélyek vannak, ami kétségtelenül arra mutat, hogy sértett nő a közösülést huzamosabb idő óta gyakorolja, e tekintetben tehát sértett nő az akaratnyilvánításban korlátozva nem is lehetett. Minthogy pedig a főtárgyalás adatai szerint, vádlott a sértett nővel szemben erőszakot nem alkalmazott és sértett nő a közösülés ellen nem tiltakozott s igy azt az ő akaratával történtnek kellett tekinteni; vádló t cselekményében a fent kifejtettek szerint sem a vád tárgyává tett bűntett, sem pedig egyéb büntetendő cselekmény alkatelemei fel nem ismerhetők, minélfogva az első f.-biróság Ítéletét a bp. 385 §. 1. a. p. s ugyanazon §. utolsó bek., valamint a bp. 423. § 2. bek. alapján megsemmisíteni, s vádlottat a bp. 326 §. 1. p. alapján az ellene emelt vád és annak következni, alól felmenteni kellett. A m. kir. Kúria (1903. április 22-én 3,572/B. sz. a) A semmiségi panasz elutasittatik. Megokolás: A kir. itélő tábla valónak fogadta el, hogy a vádlott erőszak alkalmazása nélkül közösült a nem ellenkező nagykorú D. E.-val. Igaz ugyan, hogy a megfigyelő orvosok véleménye alapján azt is tényül fogadta el a kir. tábla, hogy D. E. veleszületett butaságban szenved. E körülmény azonban a vádlott ellenében a btk. 82. §. érteim, be nem számitható, mivel a kir. tábla azt is valónak fogadta el, hogy e nő elmetehetségének korlátoltsága nem oly fokú, hogy őt a vádlottnak minden irányban, de különösen a nemi közösülés iránti belegyezés tekintetében akarata nyilvánítására képtelennek kellett voina felismernie. Ezek szerint abban a kérdésben, hogy a vádbeli tett magában foglalja-e a btk. 232.-ába ütköző vagy valamely más bűncselekmény tényálladékát, a kir. Ítélőtábla a törvény rendelkezéseit tévesen nem alkalmazván, a bp. 385. §. 1. a) p.-ra fektetett semmiségi panasz, mint alaptalan, a bp. 437. § 4. bek. érteim, elutasítandó. A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. A reprezentációs költségek adómentesek. A hivatallal járó kiadások fedezésére fordítandó képviseleti költségek IV. o. ker. adó alá nem esnek, a közigazgatási bíróság 1,229/1903. P. sz. döntése szerint. Panaszos azért kérte a pótlólag előirt IV. oszt. keresetadó törlését, mert az a reprezentációnál költség cimén az adónál számításba vett évi 600 korona, melyet ő attól a magáncégtől, melynél alkalmazva van, azért kap, hogy az üzlet érdekében felhasznált kocsipénzeket és a felekkel való szükséges érintkezésnél felmerülő és fennálló gyakorlat folytán elkerülhetetlen kiadásokat fedezhesse, az adóalapnál figyelembe nem vehető. Minthogy a IV. osztályú keresetadó pótlólagos előírása azon a jegyzőkönyvön alapul, mely az U. J. B. kereskedő cég cégvezetőjének esküvel megerősített vallomását tartalmazza, természetes, hogy azt a vallomást egész terjedelmében irányadóul keil tekinteni és igy azt is, amit egyébként a kincstár képviselete tagadásba sem vesz, hogy panaszos 600 koronát évenkint a képviseleti költségek fedezésére kap. Minthogy azonban ezek a képviseleti költségek nemcsak abban a részében, mely az üzleti felek személyére adatik ki, hanem még abban a részében is az üzletben való alkalmaztatás, tehát a hivatallal járó kiadásnak tekintendők, amelyeket ily cimen az alkalmazott saját személyére költ el, mert ezeket a költségeket csakis az üzlet érdekében adja ki: ez az évi 600 korona az 1875. XXIX. t.-c. 5. §. IV. c) pontja értelméoen az adóalapnál figyelemén kívül hagyandó. Minthogy pedig ennek a 600 koronának figyelmen kivül hagyásával panaszosnak adója törvény szerint nem nagyobb, mint a mennyi már tényleg és eddig is előirva volt, IV. oszt. keresetadónak törlését elrendelni kellett. A hazai ipar emelése érdekében közhatóságokhoz bsnyujtott beadványok bélyegnentesek. A közigazgatási biróság: a Magyar lextilgyárosok egyesületének bélyegilleték-ügyét, melyben a központi dij- és illetékkiszabási magyar királyi hivatalnál terhére 1896. évi K. j. 17,924. tételszám alatt előirt 4 K. bélyegilletékek iránt beadott feiebbezését a fővárosi pénzügyigazgatóság 1 K. 40 fillérre leszállította, az ügyfél által beadott panasz folytán a közigazgatási biróság a panasznak helyet ad és ehhez képest panaszlót a tőle követelt illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Megokolás: Az illetékezés alapjául szolgáló beadványt a Magyar texligyárosok országos egyesülete nyújtotta be a magyar királyi belügyminiszterhez, meíyben tudomására hozza a miniszternek, hogy a székesfőváros részére, a kötszerek szállításával megbízott cég, az anyagot nem hazai gyárból szerzi be r az iránti intézkedésre kéri tehát a minisztert, hogy a szállító cég a szállítandó anyagoknak hazai gyárból való beszerzésére utasittassék, kitetszik ebből, hogy a beadványt benyújtó egyesület nem az ő saját érdekében, hanem a hazai ipar emelése érdekében nyújtotta be a kérdéses megleletezett beadványt; ez a beadvány tehát az illetéki díjjegyzék 14. tétel g) és k) pontja értelmében bélyegmentes. (15,864/902. P sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böi. Csődök : A temesvári tszéknel Kisodana takarék és hitelintézet kisodai cég ellen, bej. dec. 18. tg. Donáth Albert. — Az aradi tszéknél Löwinger, Miksáné vadászi lakos ellen, bej. nov. 12. fsz. dec. 11, csb. Radvány Dezső dr. tg. Lázár Zoárd dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Brügler Ármin nagymihályi cég ellen, bej. nov. 23, fsz. dec. 24, csb. Görömbey Balázs, tg. Kellner Mihály dr. — A deési tszéknél Lefkovics Gyula helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 30, fsz. dec. 21, csb. Aknoc János dr., tg. Kerekes János dr. — A temesvári tszéknél Jákob Waldners Nfg. helybeli cég eilen, bej. dec. 22, fsz. jan. 20, csb. Pávlovits Márk dr.. tg. Róna Ignác dr. — A dévai tszéknél Szakáts György marosillyei cég ellen. bej. nov, 30, fsz, dec. 19, csb. Hidegh István, tg. Eischer Lajos dr. — A marosvásárhelyi tszéknél Rosenblum Adolf helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 7, fsz. jan. 6. csb. Gallé Jenő dr., tg. Hegyi Zsigmond dr. Pályazatok: A mocsi jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 24 (230). — A temesvári ügyészségnél ügyészi áll. okt. 29 (234) — A szepsi bíróságnál aljegyzői áll. okt. 29 (234) Kúriai és táblai értesitések. Bakabánya Sch. J. dr. Grnács íLichtenstah— Talán érk. 6.98Í'903 p. sz. a. okt. 2. hh. — Békés I. K. Bajkán-Nagy érk. 5,895/908 p. sz. a. elöa. Zsembery, n e. — Csapó—(?i v. ü. nem érk. — Debrecen B. D. dr. Almásy—Berger (5,184/903, előa. Piukovits) n. e. — Eger U. J. dr. Károlyi—Grosz érk. 9,313/903 p. sz. a. előa. Lallosevits, n. e. — Kolozsvár Gy. B. A. dr. Gazdák és Iparosok—Scheffer (4,818'902, előa. Vaszilievics) okt. 14. hh Mezőkövesd R. D. dr Nagy—Nagy (6,775/902, előa. Staud) okt. 10 hh. — Nagyszeben H. K. dr. Binder— Binder (3.473/903, elöa. Töttőssv) szept. 24. hh — Schun—Schun (8,515/902, előa. Frinkj, Binder- Drottlefné (2.279/904. előa. Szász) Herskovics—Herskovits (~5,696/903, előa. Tódorffy), Secelean — Secelean (tulaj. 4,209/903, előa. Popu) n. e. — Secelean—Secelean (házass.) nem érk. - Vasvár K. P. Pap-Karlovits (6,750/902) előa. ujabban Scherff (KUmkó helyett). — Versec S. V. dr. Ivkovits—Resíts (3,345/903, előa. Staud). Hoffmann-Hitelbank (1,184/903, előa. Klimkó) és HenckeNépbank (1,547/903, előa. HüvöV) n e. Gyakorlott ügyvédjelölt alkalmazást keres. Cim : Fuchs Károly, Kassa, Kovács utca 14. Közjegyzősegéd, aki a hagyatéki ügyek tárgyalásában, okiratok felvételében teljes jártassággal bir, november elsejére alkalmazást keres. Cim: Gyulay, Budapest, Népszinház-utca 34. 1. Több mint tizévi gyakorlattal biró, kamarailag bejegyzett, a hagyatéki ügyeket önállóan kezelni képes közjegyzőjelölt alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PAJXA8 FVÉ82VÉNVTÁB8ASÁO NYOWÍDÁJA BUOAPE8TE*.