A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 40. szám - Az 1894: XVI. t.-c. 60. §-ában szabályozott külön jegyzőkönyv gyakorlati alkalmazása. Vége

28fi A JOG rokonszenvesebb institúció gyanánt ismerjük meg, ha azon kornak vallásos meggyőződését és naiv hitét az égi igazságszolgáltatásban elképzeljük. S ez a most megjelent kötet közelebb hozta hozzánk a letűnt századokat. Köztudomású dolog, hogy a Váradi Regestrum még latinul értők számára is a legnehezebben olvasható jogforrás volt eddig. A mostani kiadás magyarázó jegyzetei lényegesen megkönnyítik a munka olvasását. És «duplex libelli dos est»! Az által, hogy a Regestrum eredeti szövegirása mellett közli azt egész terjedelemben a mai latin helyesírással is, megbecsülhetetlen eszközt nyújt azoknak, kik az eredeti okmányok olvasásához szükséges előismereteket elsajátítani iparkodnak. Tudjuk ugyanis, hogy a paleografikus oklevelek olvasását legjobban megnehezítik a rövidítések (abbreviatiók) és a középkori ortogratia. Néhány esetnek elolvásása után, ha a Regestrum régi szöveget egybevetjük az ujjal, megbarátkozunk ezekkel s emellett kitűnő diplomatikai kortani ismereteket is szerzünk, mert a Regestrum eseteiben a régen dívott ünnepek szeiinti nap- és idő-meghatározásokkal találkozunk. A munkát a váradi káptalan adta ki Hornyánszky Viktornál, Budapesten. Gábor Gyula dr., bpesti ügyvéd. Vegyesek. A vasúti bérletjegy tulajdonjoga. Egy budapesti kereskedő 1901-re vasúti bérletjegyet váltott utazója részére. Az utazó áprilisban kilépett a kereskedő szolgálatából, a jegyet azonban az év végéig használta. Ez alapon a kereskedő pert indított ellene, azt vitatván, hogy a szolgálati viszony megszűntével tartozott volna az utazó a bérletjegyet az ő rendelkezésére visszabocsátani. Minthogy pedig ezt nem tette, hanem a jegyet jogtalanul tovább is használta, köteles ennek aránylagos árát megfizetni, annál is inkább, mert ő a jegyet 1901 április hótól fogva egy más utazójával használtathatta volna. A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa 1903 július 15-ikén hozott 15. I. D. 563. ítéletével a kereskedőt keresetével elutasította. Tény ugyan, úgymond az indokolás, hogy a szolgálati viszonynak megszűnte után az utazó a szóban forgó bérletjegyet a tulajdonosának vissza nem adta, hanem azt érvényessége ideje alatt a saját céljaira használta és hogy eme jogellenes cselekményből kifolyólag felelősséggel tartozik a kereskedőnek, de a kereskedőnek ebből kára nem támadt. A bérletjegy ugyanis átiratható s igy más utazó által használható nem lévén, a kereskedőre nézve a jegy értéket nem képviselt. Ennélfogva alperest a bérletjegy aránylagos árában marasztalni nem lehetett, éspedig annál kevésbbé, mivel azt, hogy a bérletjegy átiratható nem volt és ennek folytáa értéktelenné vált, magái.ak a felperesnek abbeli gondatlansága okozta, hogy a jegy megt/áltásakor tulajdonosi minőségét bejelenteni elmulasztotta. Kártérítés a mozdony füstje által okozott kárért. Az osztrák államvasutaknak klostergrab—moldaui vonatrészlete mellett a Lobkowitz-féle uradalmak erdői feküsznek. Az azóta már elhunyt Lobkowitz Móric herceg szakértők által megállapittatta, hogy a mozdonyok füstje által erdészete sok kárt szenved és ez alapon 31,000 korona kártérítést kér. A vasút kétségbe vonta, hogy a kár a vasút üzeméből keletkezett, nem fizetett, ennélfogva perre került a dolog. A prágai Landesgericht tanács a f. évi szeptember 30-án tárgyalta az ügyet, s hosszadalmas tárgyalás után a kincstárt, mint a vasút birtokosát, a kért kártérítés megfizetésére kötelezte. A bíróság ugyanis igazoltnak vette, hogy a kárt tényleg a mozdonyok füstje okozta, s ezért a vasút felelős levén, a kárt is viselni tartozik. Kártérités az elégett butorszállitó kocsiért. Egy bútorokkal megrakott butorszállitó kocsi szállítás közben megmagyarázhatlan módon kigyuladt. A tűz ugy a kocsiban magában, mint a benne levő bútorokon kárt tett. A vasutintézet a kért kártérítést nem adván meg, a feladó perrel támadta meg a vasutat. A temesvári kereskedelmi törvényszék részben megítélte a keresetet azon alapon, hogy semmivel sincs igazolva, hogy a bútort a feladónak fedeti kocsiban kellett volna feladni. Mivel azonban a vasút részéről dolus vagy vétkes gondatlanság nem forog fenn, a kártérítésnek csak egyrészére jogosult a felperes. A temesvári kir. ítélőtábla az ítéletet megsemmisítette s felperest elutasította. A vasút nyitott kocsiban szállított javakban eső károkért — amennyiben a kár a szállítás ebbeli módjából keletkezik — nem felelős, ha csak a kár nem a vasútnak, vagy annak közegeinek vétkes gondatlanságából keletkezett. Ezt azonban a jelen esetben nem tudta igazolni a felperes. Nem tudta sem azt bizonyítani, hogy a kocsi szabályellenesen soroztatott be a vonatba, sem azt, hogy a tüzet a vasút közegei valamely jogellenes cselekedettel idézték elő. Ezek folytán a vasút kártérítésre nemis volt kötelezhető. A m. kir. Kúria 616/900. számú döntésével az ítéletet jóváhagyta. A pályatesten való járkálás közben beállott haláleset nem terheli a vasutat. Egy németországi váltóőr a faluban lévő lakásáról szolgálati helyére való haladtában nem a rendes utat használta, hanem a pályatest mentén elhúzódó gyalogösvényt. Mivel pedig az előző napi esőzés folytán az ösvényen nemigen lehetett járni, a váltóőr letért az ösvényről és magán apályatesten haladt célja' felé, jóllehet a pályatesten való járkálás közismeretileg rendőrileg tilos. Egy kanyarodásnál a hirtelen előrobogó vonat elütötte és elgázolta őt. Özvegye kártérítési keresetet indított a vasút ellen, de az elsőbiróság elutasította azon az alapon, hogy ez a baleset nem üzemközben állott be. A másodbiróság megítélte a kért kártérítést, miután a baleset megtörténtekor a váltóőr szolgálatban állott. Harmadfokulag a porosz Reichsgericht döntött s az első bírósági ítéletet visszaállítván, az özvegyet elutasította. Azt elismeri az indokolás, hogy nem szükséges annak a bizonyítása, hogy a baleset közben meghalt vasúti alkalmazott a baleset alkalmából valamely, a vasút üzemével egybefüggő, munkát végzett, elég ha az megállapítható, hogy az illető szolgálatban állott. A lakóhelyről a szolgálati helyre való menés pedig már szolgálatnak tekintedő. Ámde mivel az a menés rendőrileg tiltott uton történt, csak az esetben lehetne azt a szolgálati kötelezettség teljesítésének venni, ha a tiltott cselekmény önhibán kivül előállott végszükségben történt volna. A jelen esetben ezt bebizonyítani nem lehetett, mert a váltóőr mehetett volna a rendes uton is, vagy ha már a pálya meletti ösvényen haladt, nem bírta a felperes azt bizonyítani, hogy kénytelen volt erről az ösvényről letérni és magára a pályatestre lépni. A bécsi nemzetközi ügy védszövetkezet f. évi okt. hó 3-án teljes ülést tartott, a következő napirend mellett: 1. Jelentés a szövetkezet szervezkedésének eddigi előmeneteléről és főcéljainak fejtegetése. 2. Jelentés a bíróságon kívüli követelések behajtása és a jogi képviselettel megbízott kereskedő-segédek utján veszendőbe ment folyó ügyek visszahóditásáról. 3. Indítvány egy kincstári ' enquete egybehívására pontos kérdőív alapján, továbbá a kereskedelmi és iparkamarák és a kereskedelmi és ipartestületeknek meghallgatása az ügyvédi teendők visszahóditásának előfeltételei tekintetében. 4. Mozgalom megindítása a szóbeli eljárásnak a legf. Ítélőszék előtt való általánosítására. 5. A helyettesítési ügynek szabályozása a külföldi egyesületekkel egyetértően és a nemzetközi jogi forgalomban figyelembe veendő karbeli kötelességek kodifikálása. 6. Állandó bizottságok szervezése az előmunkálatok és nemzetközi parlamenti kodifikációnak a legfontosabb és legegységesebb magánjogi szabályai tekintetében és a magánjogi nemzetközi forgalom további kiképzése érdekében. 7. Külön bizottság kiküldése az ügyvédi teendők kibővítése tárgyában. 8. Bizottság kiküldése az aggkor elleni, özvegy és árvabiztositás érdekében teendő indítványok iránt. 9. Szerkesztő-bizottság kiküldése az igazságügyminiszter elé terjesztendő emlékirat tárgyában az ügyvédek helyzete és azok orvoslása érdekében. Az elaludt esküdt. A Majna melletti Frankfurtban véres tragédia büntetőjogi következményeit tárgyalta az esküdtbíróság három napon át. A közvádló és a védő végre lepergetvén hatalmas beszédeiket, ítélethozatal előtt még egy felszólalást kivántter.ni a védő. Amint gyönyörű szavakban másodszor is kiemelte a gyilkos lelkiállapotának beszámithatatlanságát, de bizony nem sok reménnyel a kedvező Ítéletre, az esküdtek padjai felől valami félhalk moraj hangzott fel hirtelen és ugyanakkor az egyik esküdtet oldalba lökdösték az esküdttársai. A hangból és a lökdösésből a védő nyomban megértette a helyzetet: az egyik esküdt elaludt. A védő erre nyomban megszakította a beszédét és igy folytatta: — Tisztelt esküdtek! Minthogy önök közül egy szavazat elaludt, s a tárgyalást nem kisérte figyelemmel, ezennel kérem az egész tárgyalás megsemmisítését, mert törvényellenes volna, ha ez az esküdt, aki elaludt, szintén szavazatát adná az Ítéletre. Nem volt mit tenni, fel kellett függeszteni a tárgyalást s most elülről kell kezdeni az egész pert. Érdekes jogi kérdés. A párizsi kereskedelmi bíróság előtt érdekes jogi kérdés van most vita alatt. A martiniquei katasztrófa tudvalevőleg elpusztított mindent a szigeten s most egy ültetvényes 245,000 frank kártérítést követel egy biztosító-társaságtól a tűzhányó által elhamvasztott áruiért. A biztositó-társaság azonban kijelenti, hogy nem fizet, mert az áru elromlott, még mielőtt tüzet fogott volna. Elrontotta a láva; márpedig az áru csakis tüz ellen volt biztosítva, a lávát senki sem nevezheti tűznek. A bíróság a fogaskérdésben mit tehetett egyebet: szakértőket nevezett ki annak eldöntésére, — tüz-e a láva vagy sem > Amennyiben valamely folyón levő hidon vagy kompon gyalog személyek után vám nem szedetik, a személyeknek bizonyos dij mellett való átszállítása ré/- vagy vámjogot nem érint; az ily üzlet tisztán hajózási vállalkozásnak tekintendő mely az 1890. évi I. t.-c. hatálya alá nem tartozik. Gőzhajózási vállalatok nem tartoznak az ipartörvény rendelkezései alá. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1903. évi 5200. sz. határozata.) A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V„ Rudolf-rakpart 3. PALUU RÉSZVÉNY TMWAÍÁO HYOWOjtjA BUOAPCtTfM.