A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 36. szám - A parlamenti vizsgálóbizottság kérdéséhez - A szünetelő perek és a polgári perrendtartás tervezete

A JOG 251 E §. szerint a szünetelés tartama határozott időben Is megállapítható, de 3 hó eltelte előtt az eljárás folytatása egyáltalán nem kérhető és 3 év elteltével e perek is megszűntéknek tekintendők. A szünetelés e nemének meghonosítása az osztr. polgári perrendtartás Ui8. §-ában foglalt intézkedés egyszerű átvételében leli alapját. Az idézett §. igy szól: Die Partéién können vereinbaren, dass das Verfahren ruhen solle; eine solche Vereinbarung ist erst von dem Zeitpunk: e an wirksam, in welchem sie dem Gerichte von beiden Partéién angezeigt wurde. Ugyancsak igy intézkedik a német birodalmi perrendtartás 251. §-a is. Ha mármost a mulasztás következményei mellett «az eljárás félbeszakítása és felfüggesztése)) iránt intézkedő 469— 478. § okat is figyelembe vesszük: megállapítjuk, hogy a szü netelő, félbeszakadt és felfüggesztett perek a statisztikában nagyon fontos és előkelő szerepet vannak hivatva játszani. A tervezet szerinti megkülönböztetéseket helyeseknek és célszerűeknek tartom, de mert a különbségek indokoltak: in dokoltnak tekintendő az is, hogy a perek más és más elbirá lás és elbánás alá kerüljenek. A 450. §. szerint szünetelő perek természetét vizsgálva és azokat természetük szerint értékelve, megállapítható, hogy a szünetelő perek 90—95%-a kassza- és számlaper, tehát olyanok, amelyek csak amiatt vitettek a bíróság elé, hogy az adósok fizetésre ösztönöztessenek. Nagyon természetes, hogy e perek, legnagyobbrészt, tár gyalás nélkül megszűnnek s a felek ezt a megszűnést csak azért nem jelentik be. mert semmi érdek nem fűződik többé a szünetelőbe menendő, vagy szünetelőbe ment perhez. Nem tartom tehát sem indokoltnak, sem célszerűnek, hogy e perek 3 évig szüneteltessenek. Nincs semmi indoka a hosszú határidőnek s annál kevésbbé lehet azt helyeselni a 479. §. intézkedéseinek épségben-maradása esetén. A perrendtartás 450. §-a tehát ekként volna szövegezendő : «Ha a perfelvételi vagy tárgyalási határnapra a felek közül egyik sem jelent meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja : a per mindaddig szünetel, amig peres felek valamelyike ujabb határnap kitűzését nem kéri. A kérelem költségét minden esetben a kérelmező fél viseli. A másodszori kérelem költségei az ügyvéd részére saját felével szemben sem nyerhetnek megállapítást. A per szünetelőbe-meneteléről és a szünetelés következményeiről peres felek személyesen értesitendők. Ha a peres fél személyes értesítése nem eszközölhető, akkor, ha van, képviselője, vagy e célból kinevezett gondnok utján nyer értesítést. Az elmulasztott perfelvételi vagy tárgyalási határnaptól számított 6 hó elteltével a per megszűntnek tekintendő. Ez az intézkedés a 447. §. 2., 3. pontja esetében is megfelelően alkalmazandó. Az ülés folyamán (jbiróságnál a tárgyalás napján) megjelent féllel, vagy felekkel a tárgyalás azonnal foganatosítandó, vagy ujabb tárgyalási határnap tűzendő.» Eme szövegezés mellett a felsőbb bíróságok előtt szünetelőbe ment perek sem igényelnek hosszabb határidőt. Az osztrák perrendtartás 168. §-ával s a német birodalmi perrendtartás. 251. §-ával egyező módon rendelkező 479. §. teljesen és méltányosan fogná kielégíteni a jelenlegi viszonyok szerinti igényeket, vagyis ott, ahol a per szünetelésének valódi- oka a felek között folyó egyezkedés, ott. peres felek a per szünetelésének idejét a 479. §. értelmében hosszabb időre köthetné z ki, s igy a 450. §. szerinti szünetelő perek legrosszabb esetben 6 hó leteltével megszűntéknek volnának nyilvánitandók vagy tekintendők. Ez nagyonis indokoltnak látszik, ha figyelembe veszszük, hogy mily óriási számokkal szerepelnek a szünetelő perek . A kir. járásbíróságoknál: I. Az 1899. évi kimutatás szerint: a) a sommás perek hátraléka... ... ... ... 85,745 b) a szünetelő perek száma ... ... __. 426,597 II. az 1900. évi kimutatás szerint: a) a sommás perek hátraléka... ... __. ... ... 72,169 bj a szünetelő perek száma ... ... ... ... 433,001 III. az 1901. évi kimutatás szerint: a) a sommás perek hátraléka ... ... ... ... 55,246 b) a szünetelő perek száma ... — ... ... 455,396 Ne méltóztassanak eme számokat kicsinyelni, mert szomorú jelenség az. amikor a kereskedő a be nem hajtható követeléseket még mindig sokra becsüli s a látszatért elkönyveli, de még szomorúbb, hogy az igazságszolgáltatásnál a szünetelő perekkel operálnak a látszatért. Nem akarom hinni, de úgy kell legyen, hogy a bíróságoknál is a humbug szelleme annyira előtérbe lépett, hogy csak a nagy számok imponálnak. Ehhez pedig a szünetelő perekre nagy szükség van. Tessék csak elképzelni, miként fest az, hogy egy biró befejezett 600 ügyet, de ebből önmagától elintéződött (megszűnt) 400 ügy. Ebből látható, hogy a szünetelő per lényegében nem játszik fontosabb szerepet, mint a szivarvég a dohányzásban és mégis ugy ügyelnek ezekre a szünetelő perekre, mint a bolhacirkusz tulajdonosa kardforgató bolháira. Ez nem illik a birói munka komolyságának, szolidságának és minden humbugtól mentes méltóságának keretébe! Épp ezért föltétlen szükségessége mutatkozik már most is annak, hogy a szünetelő perek ne vegyittessenek az érdemi munkával össze. A szünetelőket a hátralékos perektől elkülönítve kell kezelni. Ennek biztos kezelhetése szempontjából első sorban is megváltoztatandó volna a 46,290/900. számú rendelet amaz intézkedése, hogy a megelőző években szünetelőbe ment perek a mult évi lajstrom végén vezettessenek be. A szünetelő perek, — épp ugy mint a végrehajtási ügyek, — ha nem a szünetelésbe menetel évében elevenittetnének föl, a folyó év lajtstromában volnának bevezetendők, de természetesen az ügy-forgalmi kimutatások is ennek megfelelően azonnal átalakitandók volnának. A kimutatások a jelenlegi perrendtartás idejére körülbelül ily módon volnának újra szerkesztendők. I. Polgári ügyek. A) Sommás perek. A mult évről folyamatban maradt (hátralék a szünetelőkön kivül)___ pénzkövetelést tárgyazó per Érkezett }400 II: az 1893. XVIII t.-c. 1. §-ának egyéb per... összesen (15—21. sor) szünetelőbe ment perek közül a folyó évet megelőző időből - fölelevenítve lett együttesen (22 100 kor.-ig 100 — 400 kor.-ig ... 1,000 kor.-ig 1,000 kor. felül pontja szerinti per pontja szerinti per ' 1900. évi \ 1901. évi ... ( 1902. évi 25. sor.)__. PQ 3 hónál kevesebb. 3—6 hó ... ... 6—12 hó ... . 1—2 év ... ... 2 évnél több Elintézésre várt (14., 2^., 26). [ kontradiktorius tárgy. I alapján hozott végitéle{ tekkel, melyeknek az j elsőtől számított per\ tartama Kontradiktorius t. h. részitéletek száma... Megnem]elenés, lemondás és elismerés alapján hozott ítélettel... ... ... ... ... egyességgel az illetékességet leszállító végzéssel ... keresettől való elállás és perletétel folytán hozott végzéssel ... ... ... Az elintézésre váró ügyek közül szünetelőbe ment a f. évben... Hátralék a szünetelők nélkül ... ... ... Egy napra kitűzött tárgyalások legnagyobb száma... kitüzetett tárgyalás egész évben ... a tárgyalások legtávolabbi határnapja nem tartatott meg halasztás miatt ... nem tartatott szünetelés meg miatt, vagy ) más okból ... ... ... ... ... a kontradikt. tárgyalások száma bizonyítást elrendelő végzések sz. pergátló kifogást elut. végzések sz egyéb eredmény (Ítélethirdetés! határnap), iratok beszerzése, meg nem jelent tanuk idézése... ... ... I M H O c v> • <u rt >> E •O O V I- N (O -tt :3 -CD > .ti *> 51 v . 2, o is c ni i) y. sze o — — —