A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1903 / 3. szám - Fizetésemelés és személyzetszaporitás
Huszonkettedik évfolyam. 3. szám. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Budapest, 1903 január 18. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. V Negyed évre _ 3 korona HETILAP ÍZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. 4 MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Fél Egéax 6 12 Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen oostautalvá nynyal küldendők. TARTALOM : Értesítés. — Fizetésemelés és személyzetszaporitás. Irta egy vidéki biró. — Erkölcsi alapelvek a magánjogban, tekintettel a máptk. tervezetére. IX. Irta Plopu György dr., nagyváradi Ítélőtáblai biró. — Adalck a pactum reservati dominii jogi védelméhez. Irta Moskovitz Iván dr., újpesti kir. albiró. — Belföld (A Magyar Jogászegylet ülése. — Ankét az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet ügyében. — Az igazságügyi tárca költségvetése.) — Külföld. — (A föltételes megkegyelmezésre vonatkozó olasz királyi rendelet közzétételét megelőző bizottsági tárgyalások. Irta G r u b e r Lajos dr.. budapesti kir. alügyész.) — Nyilt kérdések és feleletek (Adalék az ajándékozás megtámadhatóságához. Irta Kunharth József dr. budapesti ügyvéd. — A váltójog köréből. Irta Szóbei Dávid dr., beregszászi tszéki jegyző.) — Irodalom. (Baross János dr: Agrár öröklési jog.i —• C s i k i László : A bűnvádi perrendtartás. — K o s z t k a Imre dr : A pénz. — B é k é s y Géza dr : A nyilvános betegápolás szabályai) — Vegyesek. TÁRCA : A nő állás.i a család körében. Közli r. 1. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Értesítés. Van szerencsénk értesíteni tisztelt előfizetőinket, hogy az 1903. évi Országgyűlési törvényekre, betűrendes és az 1902. évi törvények által helyettesitett, kiegészített pótoltatott előbbi törvények tárgymutatóira ezentúl is Ráth Mórnál, Bpest, fűzve 6, kötve 8 korona kedvezményes áron, bérmentes küldés melle't előfizethetnek. (Az Igazságügyi rendeleteket a cég többé nem folytatja.) Az 1902. évi törvényeknek utolsó füzete a t. rendelőknek már megküldetett \ a Igazságügyi rendeletek és döntvények 1902. teljes évfolyama pedig rövid idő múlva fog megkü'detnt. A Jog t. előfuefSi ezen évfolyamot, ugy a törvények, rendeletek, döntvények minden előbbi évfolyamát fűzve 6 koronáért, kötve 8 koronáért utólagosan szinte megrendelhetik. A Jog t. előfizetőinek Ráth Mór az összes törvényeket a következő rmdkivűli leszállitott áron szállitia : Az 186•,!68—1902. Törvények és a Törvények betüsoros tárgymutatói, teljes időrendben összeállított tartalomjegyzékük és a hatályon kívül helyezett, változott, kiegész tett. módosított stb. törvények tárgymutatói nagybetűs nagv 8-r. d szk adásának ára egvszerr-: rendéivé akár díszes nagybetűs, akár zsebkiadásban fűzve 192 korona bolti ár helyt-tt csak 80 korona; diszkötésben, jelvényekkel, egyszerre rendelve: 216 korona h-lyett cstk 120 korona; 36 félvászonkötésben 226 korona kelyett c~ak 110 korona. A beszerzés megkönnyítése cé'jából Ráth Mór a gyűjteményeket részletfizetésre is szállítja, éspedig a következő feltételek mellett : Az 1865168—1902. Torvények és tárgymutatók nagybrtüs diszkiadasát fűzve : 8 korona havi részletre ; 36 díszkötésben jelvényekkel: 12 korona havi részletre ; 36 félvászonkötésben : 10 korina fnvt részletbe. Az 18 65 \68 —1902. Törvények és tárgymutatók díszes zsebkiadasa fűzve: 6 komna havi részletté; 38 diszkötésben jelvényekké! : 10 korona havi részletre ; 38 félvászonkötésben 8 korona havi részletre. Mindezekre a posta-ütalvány a mai számunkhoz van mellékelve. X Fizetésemelés és személyzetszaporitás. Irta EGY VIDÉKI BIRÓ. Azért mondom : fizetésemelés és nem : fizetésrendezés, mert iyy szembeállítva a s/.emélyzetszaporitással. a vezető eszköz között a látszólagos ellentét annál tűnik fel. két célhoz élesebbnek Évek óta tart a mozgalom az állami tisztviselők anyagi helyzetének javítása érdekében; hirlapi cikkek, kérvények, értekezletek, kongresszusok egymást követték. A kormány körében is megérlelődött a meggyőződés, hogy a kérdés sürgős megoldásra vár és már kilátásba van helyezve, hogy a fizetésrendezésre vonatkozó törvényjavaslat a legközelebbi időben a képviselőházhoz be lesz nyújtva. A javaslat a közkézen nem íorog és igy a beavatott körökön kivül állók csak a hírlapok rövid közleményei alapján sejtik, hogy az 1893: IV. t.-c rendelkezéseivel szemben, minő lényeges előnyöket tartalmaz. Bármilyen legyen is azonban az, nem lehet elzárkózni annak a megfontolásától : vajon az állami tisztviselők közül különösen a bírákra nézve a fizetésemelés elegendő eszköz-e a célnak elérésére, vajon ezáltal a jogos igények kielégítést nyernek-e, a nehéz feladat odaadó teljesítése után a viszonzás meg van-e adva ? Szerény véleményem szerint a most feltett kérdésekre csak nemmel lehet felelni. A fizetésemelés nemcsak nem elég, hanem annyira szükséges a másik eszköznek is kellő mértékben való foganatosítása a birói kar és a jogkereső közönség érdekében egyaránt, hogy azt merem állítani: inkább szorittassék amaz szerényebb határok közé, mintsem miatta a személyzetszaporitás háttérbe kerüljön, sőt apasztásnak kelljen bekövetkeznie. Kétségtelen és józanul nem lehet elvitatni, hogy a megélésnek fokozódott nehézségei mütt, ma már az anyagi javadalmazásnak korábban megállapított mértéke nem kielégítő, feltétlenül kiterjesztést igényel ; azonban éppen olyan fontos az, hogy a birák szellemi képessége tulfeszitésének valahára vége szakadjon. Aki igy az év elején visszaemlékezik arra, hogy az elmúlt év folyamán minő vasszervezetet igénylő, zaklatással teljes életet kellett folytatnia, éjet nappá tennie, hogy az igazságszolgáltatás nagy munkájából reá eső részt, a szükséges segédeszközöket lépten-nyomon nélkülözve, tisztességgel elvégezhesse és midőn ismét egy küzdelmes év lepergett, nyugodt lelkiismerettel elmondhassa, hogy kötelességét teljesítette : az bizonyára igazat fog nekem adni. Nem kicsinylendő dolog, amit Magyarország elmeorvosainak a mult év őszén Budapesten tartott értekezletén tabelláris ös-zeállitással kimutattak, hogy az agylágyulások száma Magyarországon sokkal nagyobb, mint minden más államban; szomorú tapasztalatok nyomán észlelhetjük, hogy a magyar állam tisztviselői, különösen a birói kar köréből megdöbbentően gyakran szedi áldozatait a paralysis progressiva ; az idegbetegségek száma messze túlhaladja azon sajnálatos f-setekét, melyekben egy-egy biró az élet kísértései i özepette megtántorodva, az erköicsi sülyedés útjára téved ; a szegény, de becsületes magyar birói karnak ez az egy gyönge vigasztalása. A magyar bírónak sokat és gyorsan kell dolgoznia hogy a hátralék apadjon ; de alaposan is, hogy a jog ;errső közöns ség a gyorsaság miatt hátrányt ne szenvedjen ; a mindennapi ügybejövetelt, tárgyalásokat, bizonyítás-fölvételeket és egyebeket haladéktalanul el kell intéz íie, de emellett folyton képeznie is magát, a judikaturát éber figyelemmel kisérnie, az uj törvényeket és rendeleteket tanulmányoznia, nehogy önmaga és bármi csekély részben a magyar igazságszolgáltatás szégyent valljon: de hát hol van erre lehetőség, mtdőn az ónásilag növekedő ügyforgalom mellett csak ugy képes az elintézendők és elintézettck egyensúlyát fentartani. ha nap-nap után a hivatalos órákat megtoldja, u. n. «szabad» óráiban, családja körében is, íróasztalánál ügyszakának hátralékát apasztja túlterheltsége és amiatt, hogy a segéd- és kezelőszemélyzet elégtelensége folytán mindegyre nem a bíró: funkció körébe tartozó dolgokkal kt 11 foglalkoznia? A biró jelenleg folyó ügydarabokat intéz el, ezek felszerelésével és egyéb kezelési teendőkkel vesződik, statisztikát csinál, sőt néhol még kénytelen sürgős Lapunk mai száma n oldalra terjed.
