A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 31. szám - A budapesti állami rendőrség jelentése 1902. évi működéséről

Huszonkettedik évfolyam. 31. szám. Budapest, 1903 augusztus 2 Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: A JOG Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: líejryed évre _ 3 korona (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) * 6 V Rudolf-rakpart 3 sz HETM ^ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIM KÉPYISELETÉRE. A MAGYAR OfiYYÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Eeéax ~ 1* « Kéziratok vissza nem adatnak. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. flryvédek. _^^A1 Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárna o Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen ooBtau ta 1 vá nynyal küldendők. TARTALOM : A budapesti állami rendőrség jelentése 1902. évi működéséről. Irta Révai Lajos dr. — A birák előléptetése. Irta Gy. J. dr. — Irodalom (Gyomai Zsigmond dr: A Kúria bíráskodása képviselőválasztási ügyekben.) — Vegyesek. TÁRCA : B e r c z e 11 y Jenő. Irta X. MELLÉKLET: Jogesetek tira. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. A budapesti állami rendőrség jelentése 1902. évi működéséről. Eklogával akartuk kezdeni cikksorozatunkat. Az idei jelentésben nem találtuk az eddigi szociálista remekszónoklatokat — és már-már azon hizelgő gondolatunk támadt, hogy a rendőrség indokolt érvek előtt meghajol és jó tanácsot elfogad. Feltűnt ugyan, hogy semmiféle előszó nem adja indokát ezen lényeges újításnak, — de jobb az ily kellemetlen dolgon átsurrani, mert indokolás is kellett volna ahhoz, hogy miért történt ez eddig, és az ilyen mentegetődzés egy hatóságra nézve páter peccavi-val azonos volna. Fürkésző szemmel néztünk végig a soványító kúrán átesett füzeten és csakugyan reáakadtunk, hogy örömünk korai volt és minden a régiben maradt. A 81. lapon, az államrendészet cim alatt per incisum említtetik, hogy az államrendészeti tevékenységről szóló részletes jelentés — értsd a szociálista vezérek beszédei is, — az általános jelentéstől függetlenül és különállóan fog megtétetni. Aliért e tartózkodás ? Nyilván csak azért, mert a sajtó és különösen a Jog kritikája kényelmetlen és feszélyező volt. Hátha ez a közbeszúrt megjegyzés teljesen elkerüli a figyelmünket ? Mert hogy ezen elkülönítés tudva és bizonyos cél érdekében történt, az kétséget nem szenved. Persze, ha a jelentés ezen része a gonosz sajtó rendelkezésére nem lesz bocsátva, akkor nincs kritika, amely még a rendőrség füleit is kellemetlenül érinti. Sokkal helyesebben cselekedne azonban a főkapitány ur, ha nem zárkóznék el a jóakaró, az ügy érdekében adott és önzetlen tanácstól. A főv. rendőrség hatásköre kiterjed 42,309 kat. holdra, — ebből esik Újpestre 920 h., Rákospalotára 7,620 h. Kívánatosnak tartja a jelentés még Kispest és Erzsébetfalva bekapcsolását a főváros közbiztonsága érdekében. Apropos, egy stiláris megjegyzés: Mig a jelentés mindenütt ((székesfővárost)) emlit, addig a címe <(fő- és székváros»-ról szól. Más ember szerkeszti-e a jelentést és a címét ? Vagy itt is csak következetességből használják a rossz kifejezést, — csakis azért, mert azt már előzőleg is használták? A rendőri kerületek száma 12, amit a jelentés kevesel. Az állandó lakosság száma 1902. év közepén 767,661 ember volt ehhez járul még Újpest 41,892 és R.-Palota 11,763 lakója = 821,316 lélek. Az 1902. évben működött rendőrtisztviselők létszáma volt 265 (1901 : 267) ebből esik a fogalmazói szakra 96 (99). Megjegyzendőnek találjuk, hogy a belügyminiszter megszüntette a XI. fiz. osztályban levő jogvégzett és államvizsgát tett tisztviselőknek elavult «irnok» címet és azt a «fizetésnélküli segédfogalmazó» címmel helyettesitette. Hogy mi címen és jogon vesz igénybe az állam fiatal, jó gyomorral biró jogés államvizsgázott egyénektől ingyenes szolgálatokat, melyek nagymérvű voltától alább még külön lesz szó — ez is egyike azon rejtélyeknek, melyek megoldására' még egy Oedipus is hiába vállalkoznék! Mit használ a «kvalifikáció» emelése, ha az illető e mellett éhenhal ? Méitó-e ez egy nagy államhoz ? A detektívek létszáma 122; elégtelen mennyiségileg, de méginkább — mit saját tapasztalatunkból is konstatálhatunk — minőségileg. A jó detektív bácsit minden gyermek ismeri és igy nem sok kárt tesz a betörőkben és tolvajokban. Rossz fizetés mellett csakis oly egyének vállalkoznak e terhes állásra, akik már mindent próbáltak, semmivel sem boldogultak és leleményességüknek itt sem valami megható próbáját adják. Detektiv-kiképzésről eddig mitsem hallottunk, hisz maguk a capo-k is ilyenre rászorulnának. A rendőri őrség 1,680 volt; tulkevés a folyton fokozódó igényekkel és szükséglettel szemben; a szaporítás elodázhatatlan, mert a szolgálat ma is a személyzet teljes fizikai kimerültségével jár. Igaz, hogy a fölösleges politikai szolgálat - egyebek közt a szociálista-hajsza — sok erőt abszorbeál, amely sokkal észszerűbb módon volna felhasználható, de ez már másképp nem megy : nagy uraknak uri passzióik is vannak és sokkal fontosabb egy nagy apparátussal járó szociálistahecc, mint a vagyonbiztonságnak fokozott fejlesztése. A fogalmazói létszám áll 1 főkapitány, 1 helyettes, 7 tanácsos, 22 kapitány, 29 fogalmazó, 27 segédkoplaló (pardon, fogalmazó) és 9 gyakornokból. (Ezek kétszeresen koplalnak. Primo mint gyakornokok, secundo később mint fizetésnélküli segédfogalmazók.) Fegyelmi eljárás volt tisztek ellen 13, ebből elintéztetett 11 ; hivatalvesztéssel járt 1, pénzbüntetéssel 4, dorgálással 1, rosszalással 1, beszüntetéssel 4. — Detektívek ellen 13, kik közül hivatalvesztéssel 1, pénzb. 3 sújtatott; dorgáltatott és rosszaltatott 8, felmentetett és beszüntetődött 2. Rendőrök ellen 86 vizsgálat folyt ; szolgálatvesztésre Ítéltetett 13, lefokozásra 2, elzárásra 44, dorgálásra és rosszalásra 9, beszüntettetett 45 A rendes kiadásokra előirányoztatott 3.585,114 K. —• 43,117 K-val több, mint az előző évben. Ebből a személyi járandóságok 3.087,908 (3.072,181 K.); a dologi kiadások 497,206 (469,816) K-ra rúgnak. A személyi járandóságoknál esik a tiszti illetményekre 839.090, az őrszemélyzet járandóságaira és szolgálati pótlékaira 1.685,555 -j- 170,525 = 1.856,080, szolgaszemélyzet 71,609, dijnokok és motozóttök díjazása 110,319. Tömegátalány 148,680; első tömegbetét 16,900. Rendőrcsapattisztek ruházata 8,200. Jutalmak és segélyek : tisztviselők és szolgák részére 7,000, őrszemélyzet részére 80,000. A dologi kiadások közt szerepel: papír, kőnyomda, nyomtatvány, könyvkötő stb. 48,000, fűtés és világítás 85,400, tisztogatás és javítás 36,000, hiv. bútor 15,000, épületfentartás 35.050, fegyverzet 3,000, utazási, szállítási és nyomozási költség 64,000, betegápolás 20,000, helyiségek bére 145,036. Foglyok élelmezése és fényképészeti költség 24,920 -j- 13,800 == 38,720, különféle 10,000. A rendőrségi kórháznak személyi járandósága 7,640, dologi kiadásai 23,140 K-t tettek ki. Ez utóbbiaknál a betegek élelmezése 14,598, a gyógyszerek 8,000 K-t vettek igénybe. Újpest és R.-Palota személyi járandóságai 68,115, dologi kiadásai 11,170 = 79,285 K-t (78,835) tettek ki. A toloncház 66,400 K. személyi és 54,540 K. dologi kiadással szerepel. Rendkívüli kiadás volt: rendkívüli segély cimén 138,330 (133,970) és 2,500 K. rendőrségi utasítások szerkesztésére és kinyomatásáia ; ezek azonban eddig csak részben voltak összeállíthatók. Ezzel szemben áll 2.010,269 K. (1,986,251) bevétel; benfoglaltatik abban Bpest főváros 1.833,723 K. és Újpest és R.-Palota 4,458 K. járuléka. A bűnügyi osztály személyzete változatlan : 20 maradt. Feldolgozásra várt 85,923 drb. (84,559); ebből feldolgoztatott 80,181 (78,141). Egy-egy előadóra tehát 4,296 ügydarab feldolgozása esett (4,277). Képzelhető-e, hogy egy ember ily óriás tömeget alaposan feldolgozhasson? És mégis — csodák-csodája — a bűnügyi osztály ellen nincs lényeges panasz, sőt a hátralékot még 676 darabbal apasztotta a hivatalos órákon tul kifejtett szorgalommal, ami Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.