A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 31. szám - Berczelly Jenő - A birák előléptetése. Vége

228 A JOG egy fizetésnélküli segédfogalmazónál arra jó, hogy a gyomra korgását vele elfelejteti. A vak is láthatja, hogy ez tartósan igy tovább nem mehet, hogy itt a létszámot nemcsak az alantas tokokban, hanem a felsőbb fogalmi szakban is sürgősen szaporítani kell. E lélekölő, sorvasztó munka okozza azt, hogy a fogalmi szak emberei közül ritkán éri el valaki a rendes nyugdijhatárt. Tehát itt a humanitárius szempontnak is van fontos beleszólása. A hátralékban maradt nyomozásoknál a késedelem, — a jelentés őszinte beismerése szerint, — rendszerint az eljárás sikertelenségét vonja maga után. És mivel a vagyon elleni büntettek rendőri szempontból utolsó helyen állanak, — éppen a vagyon biztonsága szenved ezen féhszeg takarékosság alatt és senkinek sincs Budapesten oly jó dolga, mint a tolvaj és betörő uraknak. Ez nem puszta frázis, mert csak szemmel kell tartanunk azon sokágú tevékenységet, melyet egy detektivnek kifejtenie kell, hogy meggyőződjünk arról, miszerint abban a vagyon elleni büntettek kiderítése vajmi szerény helyet foglal el. A detektív tevékenysége irányul: 1. a fővárosi és vidéki lapok apró hirdetéseiben rejlő veszedelmek elhárítására, a kártyavetők, jóslók, zugirászat (?), óvadékot kereső és alkalmazást kínáló szédelgők, uzsoraközvetitők, hitelt kínálók, kuruzslók leleplezésére. 2. Hazárd, hamis kártyázók és tiltott szerencsejátékosok üldözésére. .'5. Zugtotalisateur-irodák és a tiketthamisitók kifürkészéséie. 4. A pornografikus képek terjesztésének meggátlására és az éjjeli erkölcstelen élet megakadályozására (no, ebből ugyan eddigelé vajmi keveset vettünk észre). 5. Razziák, a csavaigók, rovott multuak és szokásos tolvajok felkutatására. 6. A munkanélküliek tüntető felvonulásai, nagyobb szabású gyűlések és egyéb mozgalmak és ünnepségek rendjére és biztonságára, — sőt számos diszkrét eljárást igénylő magánügy ellátására is. Hol maradjon ezen számos hol politikai, hol általános rendészeti jellegű teendőik mellett a detektiveknek idejük és kedvük a tulajdonképpeni bűnügyi szolgálatra, és honnét vegyék a fizikumot, hogy ez irányban is eleget tegyenek a jogos kívánalmaknak ? Maga a jelentés — minden szépfestése mellett is, — kénytelen beismerni, hogy a detektívek tevékenysége a bűncselekmények felderítése körül nem volt teljesen kielégítő sikerű. Itt csak ugy lehet gyökeresen segíteni, ha a testületet ketté választják és a bűnügyi detektiveket minden közrendészeti vagy pláne politikai tevékenység alól felmentik, őket kizárólag tulajdonképpeni hivatásuk teljesítésére szorítják. Ma tényleg ugy áll a dolog, hogy a detektivre nézve sokkal fontosabb : egy testével egészségi lap nélkül üzérkedő Venus vulgivagát napokon át megfigyelni, vagy munkásgyüléseknél és tüntetéseknél spicliskedni, mint valamely lopást kideríteni és tettesét törvény elé állítani. Nem sokkal jobb különben a detektívek sorsa a közönséges rendőrökénél, kik csekély létszámuk folytán roskadásig terheltetnek szolgálattal annyira, hogy idő előtt kidőlnek és továbbszolgálatra teljesen képtelenekké válnak és 10—15 évi szolgálat után már nyugdíjaztatásra szorulnak. Minden harmadnap van a rendőrnek szabadnapja — azaz volna, ha a szolgálat engedné. De éppen a rendkívüli készültségek oly gyakoriak, hogy ezekre a létszám elégtelen voltánál fogva csakis a szabadnapos rendőrök alkalmazhatók. És ezen elsatnyitó külön szolgálatért semminemű kárpótlásban nem részesülnek, sőt még élelmezési pótlékot sem nyernek, ugy, hogy elerőtlenedés és sorvasztó betegség lesz a közös sorsuk. Tessék ezzel egy angol konstábler állását, fizetését, élelmezését és szolgálati idejét összehasonlítani. Annyira keleti állam mégsem vagyunk, hogy a vitám et sanguinem béke idején is a rendőreinek tekintetében alkalmazandó legyen. Takarékosság itt a legnagyobb pazarlás, mert gyakorlott, szakává'ott közegektől fosztja meg, idő előtt, az állami rendőrséget. Gutta cavat lapidem, — kíváncsian várjuk, hogy mikor fogják ezen elemi igazságok az intéző körök figyelmét és intézkedését maguk után vonni. A rendőr évi fizetése lakpénzzel együtt 840 K, Minthogy csak 3 laktanya van, melyben a rendőröknek alig fele fér el, a künnrekedt nős rendőrök rendszerint más családdal közös lakásban, a nőtlenek pedig ágyas lakóként laknak, — gyakran rendőrileg kifogás alá eső egyénekkel együtt, ami a rendőri állás tekintélyével sem fér össze, sőt erkölcseikre is nagy hátránnyal van, ugy, hogy egy részük elzüllik, adósságokba keveredik és a szolgálatra hasznavehetetlenné válik. (Folytatása következik.) A bírák előléptetése. Irta GY. J. dr. 4 (Vége.)* Van az országnak egy kir. táblája/ amelynek területén a legkiválóbb munkaerőnek, elsőrendű képzettségnek deklarált albirák 7— 8 évi szolgálat után és ugyanilyen renomméval rendelkező, 2—3 éve már bírói képesítési fokot is elért jegyzők és aljegyzők nem képesek előlépni azért, mert a saját területükről máshová pályázva, ott (mert hiszen a cigány is a maga lovát dicséri, — ez természetes!) őket nem kandidálják, ha pedig ugyanennek a táblának területén (ami egyébként is ritkán esik meg), üresedés akad. akkor, miként csak az utóbbi években is legalább 5—6 izben történt, rögtön előteremnek és ki is neveztetnek, az 1869 : IV. t.-c. 4. §-a rendelkezésének — melyet tudtommal semmiféle törvény hatályon kívül nem helyezett — nyílt megsértésével, más tábla területéről «alkalmasabb* aspiránsok. És vájjon ki ennek az oka ? Bizonyára nem az illető kir. táblai elnök ur, akinek méltányos, nemes gondolkozása, a közérdek keretében elférő jogos magánérdekek hathatós támogatására irányuló buzgó törekvése mindenki előtt az *) Előző közlemény a 30. számban. TÁRCA Berczelly Jenő. A. Jog eredeti tárcája. A kassai kir. Ítélőtábla elnökéről van szó, akinek köztudomás szerint a jogszolgáltatás terén elévülhetetlen érdemei vannak. Azok egyike ő, akik bármely életpályán a vezérlőszerepre hivatottak közé jutottak volna, mert a Gondviselés nagy elmével, rendkívüli akaraterővel, vasszivóssággal és páratlan kötelességérzettel áldotta meg. Nagy szerencse, hogy éppen az igazságszolgáltatást választotta életpályául, ahol az ily kiváló egyénekre szerfelett szükségünk van. Ez évben, augusztus 4-én lesz 40 éve, hogy közszolgálatba lépett. Mint joggyakornok kezdte a pályáját a volt pesti kir. ítélőtáblánál, majd a m. kir. udvari kancelláriánál udvari fogalmazó lett, utóbb szolgálattételre a kir. igazságügyminisztériumhoz rendeltetett be, ahol csakhamar fogalmazóvá s aztán titkárrá neveztetett ki; 1872. évben miniszteri tanácsosi rangot ért és 1885. évben a budapesti kir. ítélőtáblához tanácselnökké neveztetett ki. Ez állásában találta őt a kir. ítélőtáblák decentralizációja és szerencsés kézzel ő lett a kolozsvári kir. ítélőtábla elnökévé kiválasztva; e minőségében 1894. évig működött, amikor saját kérelmére a kassai kir. ítélőtáblához helyeztetett át. Negyven évi szolgálatának évfordulóját a kassai kir. Ítélőtábla s a kerületbeli bíróságok az ügyészségekkel együtt ünneplés tárgyává tenni szándékoznak. A mozgalom e részben már régebben megindult és mint biztos forrásból tudjuk, az ünneplés, tekintettel a törvénykezési szünetre, most október hónap folyamán fog végbemenni. Vajha az igazságügyi kormány, a birói s az ügyészi kar e lélekemelő ünnepléséről tudomást venne s annak erkölcsi súlyát a maga részéről is megfelelő módon emelni igyekeznék ! Hisz ha valahol, itt van helye Ő felsége kitüntetésének, ami csekélyebb érdemeket is fel szokott olykor keresni. Miben nyilvánuljon ez a legfelsőbb elismerés, ennek taglalásába nem bocsátkozunk, de kétségtelennek tartjuk, hogy az érdemdús kir. ítélőtáblai elnök rászolgált a legmagasabb kitüntetésre, amely egy polgári szolgálatban levő egyént érhet. Mert ne higgyje senki ám, hogy az ő működése csak azt a mértéket üti meg, amely valamivel felül áll a kötelességszerűségen ? Csak az, aki — ,mint e sorok irója — szinről-szinre ismeri a jubiláns kir. ítélőtáblai elnök működését, tudja igazán, hogy mily nagy arányú, csaknem emberfeletti munkássággal párosult az. _ Megemlitendőnek tartjuk, hogy mint miniszteri osztálytanácsos ki volt szemelve arra, hogy eltávolítsa a gyomot, amely az igazságszolgáltatás ösvényein itt-ott felverte magát. Erélyes és biztos kézzel végezte e nehéz és fontos feladatat.