A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 30. szám - A hamburgi takarékpénztári törvény

118 A JOG és egyúttal a bp. 442. §-ának utolsó bekezdéséhez képest a törvény megsértésével keletkezett ítéleti rendelkezéseket hatályon kivül helyezni kellett. Gör. kel. oláh lelkész rendelkezése folytán, a templom gyülekezési helyűi jelöltetett ki a célból, hogy itt a gyülekezet a kongresszusi tagokat megválassza. Minthogy a nevezett lelkésznek ezen intézkedése folytán a templom a választás tartama alatt, eredeti rendeltetésétől eltérően, nem vallási szertartásra vagy imádságra használtatott, ily körülmények között pedig a templom helyiségben elkövetett botrányra a btk. 191. S-a nem alkalmazható, és igy a vád alapjául szolgáló tett a vádbeli bűncselekmény tényálladékát meg nem állapítja, a bíróság akkor, mikor a vádlottat mégis a vallás elleni vétségben bűnösnek mondotta ki, a btv. törv. rendelkezését tévesen alkalmazta. A m. kir. Kúria (1903 május 26-án 4,826/B. sz. a.) könnyű testi és becsületsértés vétsége miatt vádolt Cs. István s tsai, továbbá vallás elleni vétség miatt vádolt O. Izsák elleni bperét O. Izsák vádlott sem. panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A semmisségi panasznak hely adatik; mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének O. Izsák vádlottra vonatkozó része a bp. 437. §-nak 3. bek. érteim., a bp. 385. §. 1. a) p.-nál fogva használt sem. panasz alapján megsemmisíttetik és O. Izsák vádlott a vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Megokolás: A kir. tszék azokat a tényeket fogadta el valóknak, amelyek szerint Sz. Iván gör. kel. lelkész Sárafalván, — a kongresszusi tagok megválasztása végett, — gyűlést hirdetvén ki, ezen gyűlés helyéül a gör. kel. oláh templomot jelölte meg. A nevezett lelkész felhívása folytán azután, 1902 nov. 9-én a hitközségi választmányi tagok, számszerint mintegy 40-en a templomba össze is jöttek, és ott az isteni tisztelet után, a választási gyűlés Sz. Juon lelkész elnökletével meg is kezdődött és a szavazás meg is indult, ekközben azonban O. Izsák vádlott többed magával a templomba jött és ott a lelkészt nagy lármával megtámadta amiatt, hogy miért tartja a gyűlést a templomban, holott előbb azt hirdette ki, hogy a gyűlés, illetve a választás a felekezeti iskolában fog megtartatni. A lelkész a vádlottat csendre intette, de ez nemcsak hogy el nem hallgatott, hanem a lelkészt még meggyalázó szavakkal is illette és ugyanezen viselkedésével közbotrányt okozott. Ezen valóknak elfogadott tényekből kifolyólag kétségtelen az, hogy a vádlott a gör. kel. egyház templomában, tehát oly helyen lármázott és ez által botrányt előidézett, amely hely az állam által elismert vallás szertartásai gyakorlatára rendelt helyiségek közé tartozik; minthogy azonban a kérdéses alkalommal és időben Sz. Juon gör. kel. oláh lelkész rendelkezése folytán, a templom gyülekezési helyül jelöltetett ki a célból, hogy itt a gyülekezet a kongresszusi tagokat megválassza, minthogy a nevezett lelkésznek ezen intézkedése folytán a templom a választás tartama alatt, eredeti rendeltetésétől eltérően nem vallási szertartásra vagy imádságra használtatott, ily körülmények között pedig a templomhelyiségben elkövetett botrányra a btk. 191. §-a nem alkalmazható, és igy a vád alapjául szolgáló tett a vádbeli bűncselekmény tényálladékát meg nem állapítja, a bíróság akkor, mikor a vádlottat mégis a vallás elleni vétségben bűnösnek mondotta ki, a btő törv. rendelkezését tévesen alkalmazta: ennélfogva mindkét alsóbbfoku bíróság Ítéletének O. Izsák vádlottra vonatkozó részét megsemmisiteni és a most nevezett vádlottat a vád és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. Fegyelmi ügyekben. Terhelt a btk. 482. §-ba, ütköző ügyvédi vétség miatt helyeztetett vád alá; ez a vétség pedig, figyelemmel a btk. 484. §-ára, nem vonható az 1887.28. t.-c. 4. §. b. p.-ban felsorolt bűncselekmények közé ; következőleg nevezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától fel nem függeszthető. A bgyarmati ügyvédi kamara fegy. bírósága (1903 márc. 25-én 44/903 f. sz. a.) B. Kálmán ügyvéd ellen, ennek bűnügyi vád alá helyeztetése folytán hivatalból folyamatba tett felfüggesztése ügyében következően határozott: B. Kálmán ügyvéd az 1887: XXVII. t.-c. 4. §. b. p. alapján az ellene a bgyarmati kir. tszéknél f. évi 743. B. sz. a. a btk. 482. §-ába ütk. ügyvédi vétség miatt folyamatba tett bűnügy befejezéséigaz ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetik. Jelen határozat jogerőre emelkedése után a felfüggesztés ténye a kamara területén székelő bíróságokkal és ügyészségekkel, az összes társkamarákkal, valamint a hiv. lapban közöltetni s az igazságügyminiszternek bejelenteni rendeltetik. Megokolás: Az 1887: XXVIII. t.-c. 4. §. b. p. szerint az ügyvéd felfüggesztendő az ügyvédség gyakorlatától, ha hivatalvesztés mint mellékbüntetéssel sújtandó bűncselekmény miatt ellene hozott vádhatározat jogerőssé vált. A közölt vádtanácsi határozat szerint B. Kálmán ügyvéd a btk. 482. §. szerinti ügyvédi vétség miatt helyeztetett vád alá, mely végzés ellen a B. P. 269. és 270. §-ai szerint felebbvitelnek helye nem lévén, az jogerősnek tekintendő. Minthogy pedig a btk. 482. §-ba ütk. ügyvédi vétség fogházbüntetésen felül a btk. 484. §. szerint hivatal- s illetve az ügyvédség elvesztésével büntetendő; azért a fentidézett §. alapján a terhelt ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától fel volt függesztendő s a hozott határozatnak az Ü. R. 104. §-a szerint közzététele elrendelendő. A m. kir. Kúria kisebb fegy. tanácsa (190á máj. áU-án 262/fegy. sz. a.) Az elsőfokú fegy. bíróság határozata megváltoztattatik, és B. Kálmán ügyvédnek az ügyvédjog gyakorlatától való felfüggesztése mellőztetik; mert B. Kálmán ügyvéd az iratok között fekvő határozat szerint a btk. 482. §-ba ütköző ügyvédi vétség miatt helyeztetett vád alá; ez a vétség pedig figyelemmel a btk. 484. §-ára, nem vonható az 1887: 28. t.-c. 4. §. b. p.-ban felsorolt bűncselekmények közé; következőleg nevezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától fel nem függeszthető. A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. A hagyatékhoz tartozó jelzálogos követeléseknek az örökösök nevére átírása után a 1 j^l^-os bekebelezési illeték jár. (7,577/902 sz.) Illetéktelen hatóság által eszközölt adókivetés az elévülési időt nem szakítja meg. (14,498/901 sz.) Aszálykár (tartós szárazság) címén adóelengedés a rétekre és legelökre nem igényelhető. (12,498/902 sz.) Hitbizományi helyettesítésnél az első örökös is az egész rendszerinti illetéket köteles fizetni. (12,812/902 sz.) Szeszgyár részvénytársaság társulati adójának megállapításánál a más szeszgyáraktól vásárolt szeszkontingens vételára üzleti kiadást képez. (12,885/902 sz.) Jogerősen kivetett bá?iyaadónak a bányaüzem községei közötti szétosztása, illetve átutalása kérdésében határozni, a közigazgatási bíróság nem illetékes. (3,743/902 sz.) Részletügylet után befizetett tőzsdeadó a részletügylet időközi megszűnése címén vissza nem igényelhető. (14,511/902 sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szolnoki tszéknél Schreiber Lajos mezőtúri lakos ellen, bej. szept. 5, fsz. szept. 29, csb. Kemény Zoitán dr, tg. Bentsik László dr. — A szombathelyi tszéknél Schreiber Adolf vönöcki kereskedő ellen, bej. szept. 14, fsz. szept 21, csb. Prugberger Vince dr., tg. Lendvay János dr. — A miskolci tszéknél Deutsch Béla helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 16, fsz. okt. 17, csb. Gallovich István, tg. Fejér Endre. Pályázatok : A mócsi jbiróságnál birói áll. aug. 1 (160) — A szábadkai tszéknél birói áll. aug. 2 (161) — A nagykikindai tszéknél aljegyzői áll. aug. 4 (162) — A budapesti büntetőtszéknél aljegyzői áll. aug. 4 (162). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Dárda N. K. dr. Izsák—Bognár perről bővebb adatok hijján nem tudunk felvilágosítást adni. — Halmi N. J. Farkas—Spitz nem érk. — Kőszeg M. J. 2,439/903 n. e. — Moór H. J. dr. Patak—Kailbach érk. jul. 20. 6,123/903 p. sz. a. előa. Gyárfás, n. e — Nagy-Kanizsa F. A. Virányi-b. ü. nem érk. — Zombor G. I. dr. Hordósi —Major érk. 3,406/903 sz. a. előa. Debreczenyi n. e. — Szabó—Magos érk. 2,602/9u3 sz. a. előa. Istvánffy. n. e. — Első Csonoplai tak. és seg. szöv.—Bácsbodrog árvaszéke érk. 1,352/903 sz. a. előa. Vaszilievics, n. e. — FiederFieder érk. 3,212/903 sz. a. előa, Somogyi, n. e. — Grünbaum —Dirnbach érk. 2.549/903 sz. a. előa. Staud, n. e. — Dirnbach—Grünbaum érk. 1,356/903 sz. a. előa. Stauel, n. e. — Juhász—Halász érk. 4,435/903 sz. a. előa. Pecháta, n. e. — Magyar Remington-gépirónő, ki jelenleg kir. közjegyzői irodában dolgozik, sürgősen hasonló állást keres. Szives megkeresések Kiskunfélegyházára, Mihályi Ibolyka cimére küldendők. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A rozsnyói kir. közjegyző helyettest keres ; előnyben részesül azon pályázó, aki a tót és német nyelvben jártas. PAUAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NVOWBÁJA BUDAPESTEN A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. ^.Rudolf-rakpart 3.