A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 27. szám - A jog filozofiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. Folytatás. 3.[r.]

A J OG a bűnösség kérdésében bejelentett semmisségi panasz alapos lesz, a Kúria szakítani fog eddigi gyakorlatával, mert ugyancsak furán hangzanék a következő határozat: wKözvédőnek és vádlottnak a B. P. 385. §. 1. a. pontja alapján bejelentett semmisségi panasza visszautasittatik, azonban mindkét alsóbiróság Ítélete a B. P. 385. §. 1. a. pontja alapján hivatalból megsemmisíttetik... stb. Vagyis visszautasítja a Kúria a vádlott semmisségi panaszát, de feitéve azon esetet, hogy egyéb még érvényesíthető semmisségi okot is jelentett be a vádlott, a Kúria kénytelen lesz ugyanoly okon az ítéletet hivatalból megsemmisíteni. Miután a Kúria a minősítés tekintetében ellentétesen határozott, e kérdést a Kúria teljes ülése volna hivatva megoldani. Belföld. Törvényjavaslat a kereskedelmi üzlet átruházásáról. 1. §. Aki kereskedelmi üzletet szerződés utján átvesz, felelős az átruházónak az üzletből eredő azokért a kötelezettségekért, amelyeket az átvétel idején ismert, vagy a rendes kereskedő gondosságával megtudhatott. Az átruházó felelőssége érintetlen marad. Ki van véve a csőd lolyamán való üzleteladás esete. 2. §. Ha az átvevő az üzletet házastársától, saját vagy házastársának fel- vagy lemenő ági rokonától, testvérétől vagy féltestvérétől, vagy e személyek valamelyikének házastársától vette át, az átruházónak az üzletből eredő kötelezettségeiért az 1. §-ban meghatározott korlátozás nélkül felelős. Ugyanez áll akkor is, ha az átvevő az átruházóval szemben az üzletből eredő kötelezettségeket magára vállalta. 3. §. Ha az üzlethez tartozó vagyon nem egészben vétetett át: az eset összes körülményei szerint kell megítélni, hogy üzletátruházás lorog-e fenn. 4. §. Ha valaki egyes kereskedővel ennek fennálló üzletére nézve közkereseti vagy betéti társaságba lép, a társaság az addigi üzletből eredő összes kötelezettségekért felelős. 5. §. Az 1875: XXXVII. t.-c. 20. §-a hatályát veszti. 6. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter, illetőleg Horvát-Szlavonországban a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg.*) Külföld. Az 1905 évben Budapesten tartandó VII. nemzetközi börtönügyi kongresszus napirendjére kitűzött kérdések: [. szakosztály. A büntető törvényhozás köréből. 1. a) A pénzbüntetést mint mellékbüntetést mily bűncselekményekre kell a törvényben megállapítani ? *j E napokban tétetett le a Ház asztalára ez a törvényjavaslat P1 ó s z dr. igazságügyminiszter által. Szívesen vesszük, ha munkatársaink ezen törvényjavaslathoz hozzászólnak. A szerkesztőség. 3. a pluralizmus, amely számtalan valót (atomok, monászok) vesz fel a világ megjelenéseinek, jelenségeinek megfejtése végett.20) II. Ossztartalom és vezérlő irányzat szempontjából: 4. az idealisztikus rendszer az eszmék, 5. a realisztikus rendszer az anyag hatalmát veszi irányadóul. Ugy az idealizmus, mint a realizmus több különálló irányzattá alakult.21) 20) Részletesen lásd ezekről: F ischer Kuno Ernő Berthold: Gesichte der neuern Philosophie nyolc kötetes nagy munkáját. München, 1880. F i s c h e r : Über das Gesetz der Entu ickelung auf physischethischem Gebiet, mit Rücksicht auf H. S p e n c e r. Würzburg, 1875. Spencer Herbert: System of synthetic philosophy. Német fordításban : Wettertől. M i c h e I e t H. Spencers System der Phylosophie. Halle, 1882. Pékár: A filozófia története. Budapest, 1901. A darwinizmus hivei magukat monistáknak nevezik. Darwin Károly Róbert tanait : Origin of Species (A fajok eredete) cimü 1859ben megjelent nagy müvében fejtette ki, amelyet niszletező munkák követtek; ezek közül leginkább az 1871-ben megjelent: Descent of Man (Az ember származása) cimü munka említendő. Darwin munkáit kiadta magyarul : a kir. m. Természettudományi Társulat; szakszerűen ismertette több müvében : Margó Tivadar; ezeken kivül lásd még: R ö m e r Gyula : Die Lehre Darwin's als Gegenstand wissenschaftlicher Forschung. N.-Szeben 1880. Hermán: Entwicklungslehre und Darwinismus. Jena, 1892. 21) A különböző egyes rendszerek irányát kifejtő tömérdek számú munkák felsorolását mellőzve, ugy az idealisztikus, mint a realisztikus rendszerek alapelveinek kifejtését lásd : Pékár: A filozófia története cimü becses műben. Budapest, 1902. b) Mely elvek legyenek irányadók a pénzbüntetések végrehajtása és a helyettesítő szabadságvesztés-büntetésnek foganatbavétele tekintetében? 2. A büntetendő csalásnak minő tényálladéki ismérveit kell a törvényhozásnak megállapítania? 3. Az orgazdaságot külön bűncselekménynek kell-e tekinteni, vagy részességi cselekménynek? 4. Az esküdtszéki ítélkezésnek eredményei olyanok-e, hogy helyénvaló volna arra nézve reformokat keresztülvinni ? II. szakosztály. A büntetés végrehajtása köréből. 1. Az elítélteknek erkölcsi osztályozása a közös letartóztatás tartama alatt mily módon volna leghelyesebben keresztülvihető és ezen osztályozásnak mik lehetnek a következményei ? 2. A gyanúsítottak és vádlottak kötelezhetők-e munkára, ha előzőleg szabadságvesztés- büntetésre voltak elitélve ? Ha ezen gyanúsítottak és vádlottak munkára nem kényszeríthetők, az előzetes letartóztatásnak beszámítása a büntetés tartamába nem teendő-e lüggővé attól, hogy az illető az előzetes eljárás alatt önkéntesen magára vállalta a munka végzését? 3. Milyen elvek szerint, milyen esetekben és minő alapon volna helye kártalanítást adni azoknak a letartóztatottaknak, illetőleg családjuknak, akiket a letartóztató intézetekben végzett munka közben baleset ért? Mily külön rendelkezéseknek volna helye a földmivelési gyarmatokban, illetőleg akár nyilvános, akár magán-javitóintézetekben elhelyezett fiatalkorú elitéltek munkája tekintetében ? Szükséges-e külön letartóztató-intézeteket felállítani olyan egyének elhelyezésére, akiknek korlátolt beszámítási képességét a bíróság megállapította, valamint szokásszerü iszákosok számára ? Ha igen, ezek az intézetek mely elvek szerint volnának szervezendők ? 5. Mily elvek értelmében volna megengedhető és mily módon volna szervezhető az elitélteknek mezőgazdasági vagy szabadban végzendő más közérdekű munkával való foglalkoztatása ? III. szakosztály. Megelőző intézkedések. 1. A különböző államokban mi az alkoholizmus befolyása a kriminalitásra? Minő eszközöket volna helyénvaló alkalmazni általában az elítéltekkel szemben az alkoholizmus leküzdésére ? 2. Minő eszközök alkalmasak a tüdővésznek a letartóztató intézetekben való leküzdésére, kezelésére és arra nézve, hogy annak terjedése bárminemű intézetekben megelőztessék ? 3. A patronage ügyében az állam beavatkozása milyen módon volna elhatárolandó? IV. szakosztály. Gyermekek és fiatalkorúak. 1. Az államnak intézkednie kell-e az elitéltek gyermekeinek védelme érdekében? Melyek volnának e végből a leghathatósabb eszközök ? 2. A fiatalkorú bűntettesek és az elzüllésnek indult vagy erkölcsileg elhagyott gyermekek részére helyénvaló volna-e megfigyelő intézeteket felállítani ? Ha igen, minő legyen ezek szervezete ? 3. Minthogy egyes államok törvényei szerint a fiatalkorú bűntettesek egyrésze fogházakban helyezendő el, mily elveket kell figyelembe venni azok elhelyezése, foglalkoztatása és nevelése tekintetében? A fiatalkorú elitéltek büntetésük egész idejére, vagy annak egyrésze alatt magánzárkába helyez ndők-e el ? Az idealizmus önálló rendszereiből kiemelendők : ü. a spiritualizmus, amely az embernek szellemét egy teljesen anyagmentes valóból, az immateriális spiritusból fejti ki; 7. a racionalizmus, amely a szoros értelemben vett tudást, úgyis mint tudományt az észszerű gondolkodásra alapítja; 8. a fenomenálizmus a megismerés világát egyszerű megjelenésnek, puszta jelenségnek tekinti; 9. a kriticizmus a königsbergi bölcsnek, Kantnak a rendszere, emelyből kifejtette a transzcendens, és a transzcendentális filozófia önálló rendszereit; amaz a tapasztalat körét túllépi, emez pedig az ismeretek vizsgálata alapján meghatározza a tiszta ész ismereteinek határát ;22) 10. a skepticizmus a tudás lehetőségében való kétkedés elve; 11. a miszticizmus a tudást rejtélyes intuícióból eredőnek mondja; 12. a pantheizmus jelenti azt a tant, amely az istent és a világot azonosítja. Az újkori pantheizmusnak legklaszszikusabb formáját Spinoza adja, ebből alakult minden későbbi pantheizmus. A realizmus rendszeréből, mint önálló rendszerek kiemelendők : 13. az atomizmus az anyagot minőségekre változhatatlan és részekre oszthatatlan parányokból, u. n. atomokból kon22) Kant Immánuel: Gedanken von der wahren Schátzung der bebendigen Krafte. 1747. Kritik der reinen Vernunft. 1787- Prolegomena zu einer jeden künftigen Metaphysik, die als Wissenschaft wird auftreten können. 1783. Metaphysiche Anfangsgründe der Rechtslehre. 1797. Metaphysiche Anfansgründe der Naturwissenschaft 1786. Kritik der praktischen Vernunft. 17í8. Kritik der Urtheilskraft. 1790.