A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 27. szám - A jog filozofiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. Folytatás. 3.[r.]

214" A JOG 4. A rendes nevelési eszközökön felü! melyek a leghathatósabb rendszabályok arra, hogy biztosítsák az erkölcsileg elhagyott gyermekek megmentését és olyan elzüllésnek indult gyermekek megjavítását, akik még nem követtek el büntetendő cselekményt ?*) Vegyesek. Pályázati hirdetmény. A budapesti kir. ítélőtábla kezelése alatt álló Lissovényi László-féle alapítvány jövedelméből egy Budapesten gyakorlatot folytató szegénysorsu kezdő ügyvédnek hat évi időtartamra évi 200 kor. összegben segélyezésül adományoztatni szokott ösztöndíj üresedésbe jutván, felhivatnak mindazon, akik ezt az ösztöndijat az 1903. évi január hó 1-től az 1908. évi december hó 31-ig számított hat évre elnyerni óhajtják, hogy ez iránti, a fentebb megjelölt feltételeknek megfelelően felszerelt kérvényüket a budapesti kir. ítélőtábla elnöki iktatóhivatalában a folyó 1903. évi szeptember hó 15 ik napjáig nyújtsák be. Budapest, 1903. évi május hó 23-án. Oberschall Adolf, elnök. Közvédők kirendelése. A budapesti ügy védi kamara a budaozüneti tanécs mellé Várady Károly dr., helyetteséül Várkon yi Oszkár dr.; jul. 13—18-ig: Vértesi K. Ferenc dr.; jui. 20—25-ig: V i s o n t a i Soma dr., helyetteséül: Vermes Károly dr.; jul. 27-től aug. l-ig: Vince Károly dr., helyetteséül: Vv'einberger Jenő dr.; aug. 3—8-ig: Wein f e 1 d Fülöp dr., helyetteséül: Weisz Ödön dr.; aug. 10—14-ig: Weisz Sándor dr., helyetteséül: Weitzenfeld Illés dr.; aug. 17—22-i J : W e n c z e 1 Árpád dr., helyetteséül: W i 1 h e i m Adolf dr.; aug. 24—29-ig: Wol f Vilmos dr., helyetteséül: W a 1h a u s e r István dr. A pozsonyi kir. jogakadémián az 1902—1903. iskolaévben az I. félévben 268 joghallgató volt beirva, éspedig az I. évi jogi tantoíyamban 91, a II. évi jogi tanfolyamban 85, a harmadik évi jogi tanfolyamban 54, a negyedik évi jogi tanfolyamban 38; II. félévben 269 joghallgató volt beirva, éspedig az I. évi jogi tanfolyamban 91, a II. évi jogi tanfolyamban 90, a harmadik évi iogi tanfolyamban 54, a negyedik évi jogi tanfolyamban 34. Vallás szerint volt: az I. félévben római katholÍKUs 175, görög keleti vallású 11, ágostai hitvallású evangélikus 38; evangélikus reformált vallású 15, izraelita 29; a II félévben római katholikus 174, görög keleti vallású 11, ágostai hitvallású evangélikus 37, evangélikus reformált vallású 16, izraelita 31. *) A budapesti ügyvédi kamara ezen kérdéseket megküldötte egyes kartársaknak azon kérelemmel, hogy a választott kérdésben foglalt témával tüzetesen foglalkozván, véleményüket annak idején a kongresszuson mint véleményezők, esetleg előadók előterjesszék. Ez azonban természetesen nem zárja ki azt, hogy e kérdésekhez hozzászólhassanak mások is, akiknek nem küldettek meg a kérdőpontok. Nemzetiség szerint volt: az I. félévben magyar 251, német 2, tót 3, szerb 8, román 3, morva 1; a II. félévben magyar 252, német 2, tót 3, szerb 8, román 3, morva 1. Ösztöndijt élvezett: az I. félévben 15 hallgató 21358 K. 08 f. és 25 db összegben; a II. félévben 17 hallgató 21398 K. 08 f. és 25 db összegben. Az igazgatón kivül működött az I. félévben 9 rendes tanár, 4 előadó s az akadémiai könyvtárnok; a II. félévben 9 rendes tanár, 4 előadó s az akadémiai könyvtárnok. A nevezett iskolaév I. félévben 22 tantárgy adatott elő, hetenkinti 92 órában; a II. félévében 24 tantárgy adatott elő, hetenkinti 78 órában. Az emiitett iskolaévben megtartatott 108 első alapvizsgálat, 121 második alapvizsgálat, 18 jogtudományi államvizsgálat és 17 államtudományi államvizsgálat. Az akadémiai könyvtár könyvállománya 1902. év végén 22,622 kötetből állott. Az akadémián fennálló jogász-segélyző-egylet alaptőkéje a mondott iskolaév végén 48,200 korona névértékű 4% földtehermentesitési kötvényből, egy darab pozsonyi Il-od kerületi takarékpénztári részvényből, és egy darab Bazilika-sorsjegyből állott. A jövő iskolaév 1903. évi szeptember hó 1-én kezdődik. A vasutak üzeme nem kormányzási tény. A k. k. Staatsbahnnak bécsi igazgatósága által kiadott bérletjegyet egy utas olyképp hamisította meg, hogy előző hónapot jelző szót a jegyből kivakarván, a következő hónap nevét irta be helyébe. A bécsi Landesgericht nyilvános okirathamisitás büntette miatt egy havi börtönre Ítélte a vádlottat. Nyilvános okiratnak vette a jegyet, mert ezt a cs. kir. államvasutak igazgatósága adja ki, hivatalos pecsétje alatt. A bíróság azt pedig kétségen kívülinek tartja, hogy a cs. kir. államvasutak igazgatósága közhivatal. Az Oberste Gerichtshof 1903 február 21-én kelt 8213. számú döntésével az elsőbiróság ítéletét hatályon kivül helyezte s kimondta, hogy vádlott csupán csalási kihágást követett el s ezért egy heti fogságra Ítélte. Tévesen minősítette — úgymond az indokolás — az elsőbiróság a szóban forgó jegyet nyilvános okiratnak. Kétségtelen ugyan, hogy a cs. kir. államvasutak igazgatósága közhivatal, de meg kell azt is állapítani, hogy az ezen hivatal által kiadott okmány tényleg annak a hivatalnak felsőbbségi funkciójából keletkezett-e, vagy nem egyéb-e, mint egy magánjellegű jogi cselekmény Írásba való foglalása, amit csak véletlenül állított ki közhivatal, de amit magánosok is kiállíthatnának. A vasutak üzeme azonban nem kormányzási tény, mert vasútüzemet magánosok is tartanak fenn. Bárha a vasúti üzemmel messzemenő közérdekek vannak egybekötve, azok mégsem vezettek eddig az állam által történő monopolizáláshoz. Mindaddig, mig ez be nem következik, addig a vasutak üzeme nem képez tisztán állami feladatot, hanem olyan magángazdasági vállalatot, mint amilyent az állam többet is üz. Ennélfogva mindazon okiratok, melyek ebből az üzemből keletkeznek, nyilvános jogi jelleggel nem bírnak. A jelen esetben pedig annál kevésbbé vehető annak, mert a jegy nem egyéb, mint arról a fuvarozási szerző désről szóló okirat, melyet az utas a vasúttal elszállíttatása dolgában kötött. Ez pedig minden kétséget kizárólag tisztán magánjogi szerződés. struálja; — a materialisztikus rendszernek őse; — alapelve: csak atomok és légüres tér léteznek,23) 14. a monadizmus Leibniz filozófiai világnézlete, amely szerint a világ rengeteg számú, u. n. monászokból vagyis: egyszerű, szellemi természetű, önálló s abszolút létekből, szubsztanciákból áll ; — a monász (monád) szó görög szó, és annyit jelent mint : egység; modern filozófiai értelme Leibniztöl ered, aki a szubsztanciát fejezi ki vele; — a monászok, vagy monádok tana, vagyis a monadologia, különbözik ugy az atomizmustól, mint a dinamizmustól; mert az atomizmus szerint a világuniverzumnak egységes valói, elemei, a parányok, egyszerű testek, a monadologia szerint ped'g azok az elemek test nélküli valók ; a dinamizmustól pedig annyiban különbözik a monadologia, hogy mig a dinamizmus a monász erejét, hatalmát az erő fogalmából konstruálja, addig a monadologia a monász erejét mint képzeleti erőt fogja fel.24) 15. a szenzualizmus, amely minden tudást az érzékiségből származtat; 16. az empirizmus, amely a tapasztalatra alapttja tanát ; 17. a materializmus a világot csak mint anyagot konstruálja és az anyagi erőt a jogban is merev következetességgel keresztül viszi; 18. a spekulativizmus a jogba a merkantil érdeket viszi be ; *s) F'echner: Die physikalische und philosophische Atomenehre. Leipzig, 1864. :<) Willmann L: Eine neue Darstellung der Leibnizschen Monadenlehre. Leipzig, 1895. 19. a pozitivizmus26) külön önálló filozófiát csak annyiban ismer el, amennyiben a filozófiára csak az egyes tudományok eredményeinek összeállítását bizza; 20. az agnoszticizmus a pozitivizmusnak túlhajtott önálló rendszere, amely a való világ megismerésének lehetetlenségét mondja ki ; végül a pozitvizmusnak teljesen degenerált torzszülöttei a filozófiai 21. nihilizmus26) és ezzel rokon 22 anarkizmus,27) amelyekre nincsenek szavaim. Nem a filozófiát általában, hanem csak a jogfilozófiát különösen érdeklőleg 22 irányt, mint önálló és mint leglényegesebb s leginkább számottevő jogfilozófiai rendszert csak felsoroltam, — annak illusztrálásául, hogy mily rendkívül nagy az eltérés a jog lényének konstruálásában; ha ehhez hozzávesszük, hogy a felsorolt és a többi fel sem emiitett irányok és rendszerek együttvéve egész légiót tesznek ki, és hogy minden egyes rendszerben annyi a változat és kisebb-nagyobb eltérés, hogy azokat összeállítani majdnem a lehetetlenséggel határos: akkor fogalmat alkothatunk magunknak a jogfilozófia megmérhetetlen terjedelméről, és főleg arról, hogy mily végtelen nagy jelentőségű fogalom ez az egyetlen szó: jog, és hogy mily nehéz annak valódi lényét precizirozni. (Folytatása -következik.) 25) D ü h r i n g : Wirklichkeitsphilosophie. Phantasmenfreie Naturergrundung und gerecht freiheitliche Lebensordnung. Leipzig 1895 » M R \° W ' \ SLC h : Die Entw'cklung des Nihilismus.Berlin 1880. ^jj^^ll^mr'' Strum dmü ^méfíy>továbbál PMXAS RÉSZVÉNY TiMfMa NYOWQAM BUOAPMTBN.