A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 26. szám - Reformok a végrehajtások terén. Vége

210 A JOG Tájékoztatás. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi ősi kollégiumának jogakadémiáján,—a hazai ág. hitv. ev. vallásfelekezet ez egyetlen ilynemű tanintézetén, — az 190;?—1903. tanév alatt a következő tanárok működtek: Horváth Ödön dr. kir. tanácsos dékán, Flórián Károly dr., Horovitz Simon dr., Mikler Károly dr., R a f f a y Ferenc dr., S a r u d y Vilmos dr. (f), Szlávik Mátyás dr. (rendes tanárok); B rey e r Adolf dr., Horovitz Imre dr., Körtvélyessy Dezső dr., M á r i á s s y Béla dr., Sztehlo János dr. (magántanárok). Az első félévben 19 tantárgy 89 heti órában; a Il-ik félévben pedig 26 tantárgy 85 heti órában adatott elő. A tanév alatt a jogakadémián összesen 24() hallgató volt beirva, ugy, hogy a hallgatóság létszáma tekintetében ez a tanintézet a hazai tiz jogakadémia között a legelsők közé emelkedett. A hallgatók között volt: I-ső éves 81; 11-od éves 71; Ill-ad éves 39; IV-ed éves 44; tanfolyam hallgatása nélkül miniszteri engedélylyel vizsgázó 5. Vallás szerint volt: ág. hitv. ev. 74; róm. kath. 70; izr. 50; ev. ref. 22; gör.-kath. 13; gör.-ke). 11. Születési hely tekintetében volt: Sáros vármegyei 59, Gömör vm. 16, Szepes vm. 14, Liptó és Zempléni vm. 12—12, Torontál vm. 10, Abauj-Torna és Hont vm. 8—8, J.-N.-K.-Szolnok vm. 7, Bács-Bodrog, Nógrád, Pest-P. S.-Kisl,un és Szabolcs vm. 6—6,Borsód, Brassó és Ung. vm. 5—5, Bars, Békés, Bereg és Szatmár vm. 4—4, Árva, K.-Küküllő és Trencsén vm. 3—3, Hajdú, Hunyad, Máramaros, Pozsony, Szilágy, Temes, Tolna, Vas és Zólyom vm. 2—2, Arad, Bihar, Csanád, Fehér, Heves, Komárom, KrassóSzörény, Nyitra, Sopron, Szeben és Zala vm. 1 — 1, Gácsországi 1. A folyó tanév májusának végéig tartatott a jogakadémián 100 I. alapvizsgálat, 110 II. alapvizsgálat, 9 államtudományi államvizsgálat és 19 jogtudományi államvizsgálat. A vizsgálatokon kitüntetéssel nyertek képesítést: Erős József és T a p a v i c z a Simon az 1. alapvizsgálaton, Legez a JózNef, Tóth István és Zlocha József a II. alapvizsgálaton, valamint Behyna Dezső a jogtud. államvizsgálaton. A tanév alatt 21 joghallgató nyert végbizonyítványt. Több joghallgató részesült ösztöndíjban, a segélyegylet támogatásábin, tandíj- és tápintézeti-dij elengedésében, stb. (Ezen a cimen a joghallgatók által élvezett kedvezmények összege a mult 1901 — 1902-ik tanév alatt 7,801 K.) Az akadémiai ifjúság egyesületei: a jogász-testület, segélyegylet, turista-egylet és vivóegylet, élénk működést fejtettek ki. Mindezekről részletesebb adatok a Kollégium Értesítőjében olvashatók, melyet az ág. hitv. ev. ker. kollégium igazgatósága Eperjesen egy darab 10 fill.-es levélbélyeg beküldése ellenében bárkinek készséggel megküld. A városban egészséges és nem drága lakások elegendő számmal állanak rendelkezésre s az ifjúság ellátása jutányos és megfelelő. Háztartás vezetésére, gyermekek stb. gondozására, ápolására szorítkozó szolgálatot teljtsitö gazdaasszony cselédnek nem tekinthető, s az ebből a szolgálati viszonyból felmerült viták elintézése a kir. biróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanácsnak 1903. évi április 22-én hozott határozata.) A kir. minisztérium N. Eszternek J. O. Sándor elleni ügyéből a sz-i kir. járásbíróság és B. vármegye sz-i járásának főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1869: IV. t.-c. 25. §-a alapján vizsgálat alá vévén, a következőképpen határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Meg okolás: N. Eszter cseléd, ö-i lakos B. vármegye sz-i járásának főszolgabirája előtt előterjesztett panaszában azt adta elő, hogy O. J. Sándor ö-i lakoshoz 1900. évi augusztus hó 14-én házvezető gazdasszonynak állott be s szolgálatáért, amely háztartásának vezetésében, gyermekeinek és magának gondozásában és ápolásajjani'állott,'^ teljes ellátáson felül 400 korona évi bérfizetés volt megállapítva. Mivel O. J. Sándor őt 1901. évi május hó 14-én szolgálatából minden ok nélkül elbocsátotta, kérte, hogy a 400 korona bér megfizetésére köteleztessék. A főszolgabíró határozatával a panaszost panaszával hatáskörének hiányából a polgári peruira utasította, mert N. Eszter nem igazolta sem azt, hogy akár Írásbeli, akár szóbeli szerződéssel cselédnek lett volna felfogadva, sem azt, hogy bizonyos meghatározott időre lett volna felfogadva, ami nélkül az 1876: XIII. t.-c. értelmében a cselédszerződés érvénytelennek tekintendő, sőt inkább az veendő beigazoitnak, hogy oly feltétellel fogadtatott fel gazdaaszonynak, mikép, ha O. J. Sándor meg lesz vele elégedve, feleségül veszi, az ilyen jogviszony pedig nem felel meg a gazda és a cseléd közötti s az 1876: XIII. t.-c. által megszabályozott viszonynak. N. Eszter ezután beadott keresetével a sz-i kir. járásbíróság előtt kivánta ugyanazt a követelését érvényesíteni, azonban a biróság az eljárást nem indította meg és a keresetet a felperesnek visszaadta, mert a felperes alperest alkalmaztatásának hátralevő idejére való fizetésének a megfizetésére kéri kötelezni, ezt a pert azonban közigazgatási hatósági eljárásnak kell megelőzni, ami hogy megelőzte a pert, a felperes ugyan állította, de nem igazolta. Ezek után N. Eszter a főszolgabíróhoz beadott kérvényében ügyének az eljárásra hivatott hatóság kijelölése céljából a minisztertanács elé terjesztését kérte. Előrebocsátva azt, hogy a kir. járásbíróságnak az az indoka, mely szerint ezt a pert közigazgatási hatósági eljárásnak kell megelőznie, téves, mert az 1876: XIII. t.-c. 115. §-a a gazda és a cseléd között támadható viták elintézését nem a birói eljárást megelőzőleg, hanem az egész eljárást és az ügynek elintézését kizárólag a közigazgatási hatóság hatáskörébe utasítja: erre az ügyre nézve a biróság hatáskörét kellett megállapítani azért, mert az alperes szolgálata a kereset tartalma szerint az alperes háztartásának vezetésében, gyermekeinek és magának gondozásában és ápolásában állott, az ilyen szolgálatot teljesítő gazdasszony pedig az 1876:XIII. t.-c. 1. §-a értelmében cselédnek tekinthető nem lévén, az ebből a szolgálati viszonyból felmerült viták elintézése az 1876: XIII. t.-c. 115. §. értelmében nem a közigazgatósági hatóság, hanem az általános magánjog szabályai szerint a biróság hatáskörébe tartozik. (52,837/1903. B. M. szám.) Ha községi tisztújítás azon napon ejtetett meg, mely napon a község képviselőtestülete megalakult : a tisztújítás semmis. A m. kir. közigazgatási biróság 1903. évi 542. sz.^ alatt hozott határozata. A közigazgatási biróság Kintzhy Béla lelkész Szedmák Antal jegyző adácsi lakosoknak az Adács községben 1902. évi november hó 28-án foganatosított tisztújítás tárgyában Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága által 1902. évi december hó 16-án 1,806. sz. a. hozott határozat elleni felebbezésnek címzett panaszát nyilvános ülésben az 189':. évi XXVI. t.-c. 28. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A bíróság a panaszt elutasítja. Meg okol ás: Az 1886. évi XXII. t.-c. 78. §-ának rendelkezése szerint kis- és nagyközségekben a tisztújítás a képviselőtestület megalakulását követő valamely napra tűzendő ki a főszolgabíró által. Minthogy a felterjesztett iratokból, nevezetesen a községi képviselőtestület megalakulásáról és a fejezetben idézett tisztújítás megejtéséről felvett jegyzőkönyvből kitűnik, ho<íy a vitássá tett községi tisztújítás Adács község képviselőtestületének megalakulása napján 1902. évi november hó 28-án foganatosíttatott, a vármegye törvényhatósági bizottsága törvényszerűen intézkedett panaszolt határozatával, amidőn a fent idézett törvényszakaszra való hivatkozással a szóban forgó tisztújítást megsemmisítette, miértis a minden törvényes alapot nélkülöző panaszt elutasítani kellett. Kalaposok és kalapkereskedők szűcsök által készített bőrsapkákat külön iparigazolvány nélkül is árusíthatnak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1902. évi 75,748. sz. határozata. Dohánytözsdések levélpapírral, képes levelező-lapokkal s egyáltalán oly papir-emüekkel, melyek a dohányzáshoz nem szükségesek, csak külön iparigazolvány alapján kereskedhetnek. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1901. évi 69,744. sz. határozata. Nyilvános helyen botrányos részeg-állapotban való megjelenés magában véve a községből való kitiltásra törvényes okot nem képez. A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 5,005. sz. határozata. A budapesti büntető járásbíróság biráinák szünete. Drill Béla július 4-től aug. 14-ig, Wi ener Sándor június 2-től jun. 5-ig, aug. 17-től szept. 5-ig és szept. 28-tól okt. 15-ig, Ben ke Ferenc szept. 7-tŐl okt. 18-ig, Szilva Géza július 2-tól aug. 12-ig, Császár Edvin jul. 2-tól aug. 12-ig, Schmidt Albin dr. jul. 2-tól aug. 12-ig, Bezerédy Bertalan jul. 2-tól aug. 12-ig, Csáder Gusztáv július 2-tól aug. 12-ig, F a r k a s s Gyula dr. július 1-től július 19-ig és szept. 9-től okt. l-ig, Kabdebo Gyula aug. 3-tól szept. 13-ig, Baló Lajos aug. 3-tól szept. 13-ig, Baumann Mór jul. 21-től aug. 31-ig, Kürti József dr. jul. 21-től aug. 31-ig, Nagel János jul. 21-től aug. 31-ig, S c h y r i 1 1 a Achyl dr. jul. 21-től aug. 31-ig. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság bíráinak szüneti beosztása. Massanek .Rezső aug. 17-től szept. 28-ig, Gráf Vilmos dr. július 1-től aug. 12-ig, Ni s c h e Győző dr. július 6-tól aug. 17-ig, Malatinszky Kálmán dr. jun'ius 15-től július 27-ig, Tóth Miklós július 27-től szept. 7-ig, T o 1 d y Zoltán dr. aug. 17 tői szept. 28-ig, Kecskés Gábor dr. július 6-tól aug. 17-ig, Révai Bódog dr. szept. 14 tői okt. 26-ig, Sándor Aladár dr. július 1-től aug. 12-ig, Neuhold Ferenc dr. aug. 17-től szept. 28-ig. S c aug A budapesti VII. ker. kir. járásbíróság szüneti beosztása, hm öi- Gyula dr. aug. 17-től szept. 27. Horváth József dr. _0. 11-től szept. 14, R e i me r Géza július 3-tól aug. 13, Stoking e r László dr. aug. 17-től szept. 24, K o c h Károly jul. 6-tól aug. 16, Rónay Sándor jun. 30-től aug. 10, S t u r János aug. 17-től szept'. 27, C se p e 1 y Sándor dr. július 22-től aug. 31, P al o t a y János jul. 2-tól aug. 22-ig, Sztankovich Jenő dr. jun. 15-től július 5. és okt. 5-től okt. 25-ig. Döntvényszöveg hitelesitése. A magyar kir. Kúria büntető szakosztályai 1903. június hó 18. d. e. 10 órakor az I. büntető tanács termében Paiss Andor tanácselnök elnöklete alatt teljes ülést tartottak, melyben hitelesítették a következő döntvényszöveget: Ha a kir. Ítélőtábla felebbviteli főtárgyalásán a vádlott nem volt jelen, az általa választott védő azonban megjelent és akár ez, akár a többi jelen volt vagy képviselt jogosultak valamelyike semmiségi panaszt jelentett be a kir. ítélőtábla ítélete ellen: ez esetben az iratok a Bp. 431. §-ának utolsó bekezdése értelmében, a Bp. 425. §-ában irt eljárás mellőzésével, közvetlenül a kir. Kúriához terjesztendők fel. PM1AB RÉSZVÉNY TÁMASAQNYOMDAM BUDAPESTEN.