A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 24. szám - A BP. 425 §-ának második bekezdéséhez

A JOG 193 III. Gazdasági viszonyunk Ausztriával. Irta Matlekovils Sándor. I. Az első gazdasági kiegyezés. Ára 1 kor. 50 fill. Szerző mindenekelőtt vázolja az 1867. évi politikai kiegyezésben a gazdasági kiegyezésre vonatkozólag megállapított alapelveket s azokat az alapvető határozmányokat, amelyek irányadók Ausztriával való gazdasági viszonyaink szabályozásánál. Ezután előadja az egyes kiegyezések történetét és lényegét. Végül összefoglalja a kiegyezési anyag alakulását az egyik kiegyezéstől a másikig. A vámszövetségeket olymódon hasonlítja össze, hogy az 1867-től 1903-ig a vámszövetségben tett minden változtatás szembeszökő. Matlekovits, aki egyik elsőrendű közgazdasági és vámpolitikai tekintélyünk, nagy gonddal és pontossággal irta meg ezt a munkáját is, amely valóban hasznos szolgálatokat fog tenni parlamenti és publicisztikai körökben. IV. Az osztrák alkotmány köréből. A birodalmi képviseletről szóló alaptörvény 14. §-a. Irta Balogh Artúr dr. Ára 1 kor. 50 fill. A nálunk is gyakran aktuális érdekű szükségparagrafus történetén, általános jogi jellemzésén és alkalmazhatóságának kérdésén kivül tárgyalja e munka az ideiglenes törvényerővel biró császári rendeleteknek Magyarországot érdeklő főbb vonatkozásait is, tiszta tárgyilagossággal és a tényleges jogi állapot talaján állva. Mindezt alaposan, világosan s amellett bámulatos ekonomiával adja elő a szerző, közjogi irodalmunknak egyik legkiválóbb munkása. A mentelmi jogról. Irta Tomcsányi Vilmos Pál dr. A Singer és Wolfner kiadásában megjelenő Jogi Értekezések 9. füzete. Ára i kor. 50 fill. A mű két főrészre oszlik. Az első — történeti — részben rendezi a szerző a mentelmi jog eredetére és fejlődésére vonatkozó adatokat s ezeket kapcsolatba hozva, vázolja a mentelmi jog általános fejlődésének láncolatát. A második — dogmatikai — részben vizsgálja a mentelmi jogintézmény alapját, okát, célját; tárgyalja az intézmény lényeges alapelveit és íőkérdéseit, felhasználva az államjogi tudomány elveit és az összehasonlító jogtudomány adatait. Ez a tanulmány is méltán sorakozik a Jogi Értekezések előző füzeteihez. Jogakadémiák és jogi vizsgálatok. E cim alatt Horváth Ödön dr. kir. tanácsos, az eperjesi jogakadémia dékánja, két nagyobb tanulmányát tette közzé a jogakadémiákról és a jogi vizsgálatokról. A jogi irodalom terén rég ismert nevü szerzőnek ez a müve lenyomata azoknak a tanulmányoknak, melyeket e tárgyakra vonatkozólag a Jogi Lexikon IV. kötete közölt s melyekben —• tömör és szabatos előadásban — minden számottevő adatot feldolgozva találunk, mely a címbeli kérdésekre vonatkozik. A mü értékét fokozza az, hogy az éppen napjainkban jelent meg, mikor a jogi vizsgálatok reformjának kérdése állandóan szőnyegen van. A könyv ára 2 korona. Magyar polgári perrendtartás. Irta Pajor Ernő. Szerző, — kinek nevével különben már eddig is több izben találkoztunk a jogirodalomban— jelen művében tömör alakban ismerteti a jelenleg még mindig érvényben levő perrendi szabályokat. De e mellett szerző nem szorítkozik arra, hogy a törvény szavait egyszerűen idézi, hanem arra törekszik, hogy könyvében egy kis elméletet is nyújtson. A könyv — amely a máris közkedveltségnek örvendő Stampfel-féle tudományos zs e bk ö ny v t ár-ban jelent meg, — világos irályánál, tömörségénél és szabatosságánál fogva kitűnő segédkönyvül fog szolgálni a vizsgákra és szigorlatokra készülök részére. Ára 1 K. 20 f. Vegyesek. A kir. Kúria szüneti tanácsa 1903. évben. Július hóban: azaz július 5-től augusztus 1-jéig. Elnök: Csat hó Ferenc tanácselnök. Birák: Á d á m András polg., Gyárfás Ferenc polg., (urb.) Tóth Gerő bünt., Zsigmondovics Mihály bünt., Kovács Béla polg. (váltój, Szegheő Ignác bűnt., Verovácz Gyula bünt. Szükség esetén: Major Kálmán fegy. Jegyzők: Saárosy Károly t. jegyző, Vid a Zoltán albiró, Kö r t v é 1 y e s s y György albiró, Perez el István albiró. Augusztus hóban: azaz augusztus 2-tól 29-ig. Elnök Sélley Sándor tanácselnök. Birák: Szeremley Lajos bűnt., Ádám András polg., Nedeczky Ödön bünt., Gyárfás Ferenc polg. (urb.), 'Tóth Gerő bűnt, Szentimrey Jenő bünt., Kovách Antal polg., Kovács Béla polgári (váltój. Szükség esetén: Major Kálmán fegy. Jegyzők: Saárosy Károly t. jegyző, Mariska István albiró, Perczel István albiró. Z u n a Gusztáv jegyző. A kir Kúria büntető-tanácsainak beosztása 1903. évi augusztus hó 30-tól 1903. évi szeptember hó 26-áig II. Elnök: Sebestyén Mihály, tanácselnök. Birák: Vita Sándor, Bo inches Gyula, Szeremley Lajos, Ne ub e r g e r Ignác Mik 0 Miklós,Ny e rs Lajos,G a r a mjenő, O n a c > u Sándor Tanácsjegyzők: M1 a d o n i c z k y Nándor t. biró, H a z s 11 n s z k y Géza járásbiró, Mariska István] albiró. III. Birák: K e 1 e m e n Mór, tanác vezető kir. kúriai biró. Birák: Losonc^ Odon, V á 1 k: a . Bertalan, Nagy Sándor.'T arnai János, Mészöly Lajos, D o g á r . u Tamás, P i c h 1 e r Lipót, J a n e cs k ó István. Tanácsjegyzők: Csengey Miklós albiró, Éd erKál mán albiró. IV. Elnök: P a i s s Andor, tanácselnök. Birák: Tutschner Ágoston, Berlogia Ábrahám M ez e i János, N a m é n y i József, Bolgár Emil, Podhorá n yi Gyula, Szőcs Akos. Tanácsjegyzők: Schopf Endre albiró, Zurna Gusztáv jgy. Megjegyzés: A tárgyalások a büntetőtanácsokban kedden, szerdán és csütörtökön fognak megtartani. A horvát-szlavonországi igazságügyi hatóságoktól kézbesítés végett több példányban érkezett határozatok fordításának elkészíttetése tárgyában egyik kir. törvényszék elnöke által fölvetett kérdésre a kir. igazságügyminiszter a következőképp válaszolt: Minthogy a magyarországi és a horvát-szlavonországi kir. bíróságok és ügyészségek közt a polgári és büntető ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegély tárgyában 4,593/1893. I. M. szám alatt kibocsátott rendelet I. 3. pontja csak azt irja elő, hogy a horvát igazságügyi hatóságoknak itten kézbesítendő határozataihoz bizonyos esetekben azok magyar fordítása is mellékeltessék, de nem határozza meg a fordítás beszerzésének, illetve elkészítésének módját: ennélfogva helyesen jár el az a magyar igazságügyi hatóság, mely az oly esetekben, midőn ugyanaz a horvát nyelvű határozat több példányban érkezik hozzá több fél részére való kézbesítés végett s egyszersmind fölmerül a szüksége annak, hogy e határozatok közül több, vagy azok mindegyike elláttassék magyar fordítással, — az irodaátalány megkímélése érdekében a horvát szövegű határozatból csak egy példányt ad ki a tolmácsnak hiteles magyar fordítással leendő ellátás végett, a beérkezett fordításról azután másolatokat készíttet s a hivatalból hitelesített eme fordítás-másolatokat csatolja az illető horvát nyelvű határozathoz. Hatáskör megállapítása gőzmalom üzletvezetője (főmolnár) által a tulajdonosok ellen a felmondási időre eső szolgálati járandóság és jár. iránt indított perben. A kir. minisztérium K. J.-nek V. F. és P. M. elleni 433 korona 90 fillér és jár. iránti ügyéből az u.-i kir. törvényszék és B. vármegye ó.-i járásának főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1869:IV. t.-c. 25. § a alapján az 1902. évi november hó 28. napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, a következő határozatot hozta: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Megokolás: K. J. p.-i lakos az ó.-i kir. járásbírósághoz 1902. évi január hó 4-én 1902. Sp. II. 6/1. szám alatt beadott keresetében azt adta elő, hogy V. F. és P. M. p.-i gőzmalomtulajdonosok, akiknek gőzmalmában ő évi 600 forint készpénzfizetés, 480 kg. 6. sz. búzaliszt, 120 kg. 2. sz. fehér liszt és szabad lakás mellett mint üzletvezető volt alkalmazva, 1901. évi december hó 31-én felmondás nélkül elbocsátották a szolgálatból. Kérte ezen alapon felperes, hogy a három hónapi felmondási időre eső szolgálati járandóság egyenértéke fejében és útiköltség cimén 433 korona 90 fillérben és járulékaiban marasztalja a bíróság az alpereseket. A kir. járásbíróság az 1902. évi február 14-én 1902. Sp. II. 6/4. szám alatt hozott végzésével a szavatos részéről az 1893: XVIII. t.-c. 27. §-ának 1. pontja alapján emelt pergátló kifogást elvetette, mert a felek az első tárgyaláson abban állapodtak meg, hogy az iparhatóság elkerülésével ügyük eldöntését első sorban a bíróságra bizzák. Ezután a bíróság ugyanekkor hozott ítéletével az alpereseket 333 koronában és járulékaiban elmarasztalta, ellenben az átköltözési költség cimén támasztott keresetével a felperest elutasította. Az u.-i kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság azonban 1902. évi április hó 16-án 1902. D. 42. szám alatt hozott végzésével az alperesek felebbezése következtében az Ítéletet feloldván, a pert megszüntette, mert a felperesnek, mint alperesek gőzmalmában alkalmazott üzletvezetőnek (főmolnárnak) a szolgálatból felmondás nélkül történt elbocsátása alapján érvényesített kártérítési igénye az 1884: XVII. t.-c. 176. §-ának rendelkezéséhez képest az iparhatóság hatáskörébe tartozik s a feleknek nincs joguk a hatáskör megkerülésével ügyüket egyenesen a rendes polgári bíróság elé vinni. K. J. ezután 1902 április hó 23-án 4,071. szám alatt az óbecsei járás főszolgabirájához fordult keresetével; a főszolgabíró azonbann őt 1902. április 28-án 4,071. sz. a. hozott határozatával illetéktelensége okából a rendes bíróság elé utasította, mert a felperes az alperesek gőzmalmában mint üzietvezető lévén alkalmazva, mint iparos munkás az 1876: XIII. t.-c. 3. §-ának b) pontja értelmében cselédnek nem tekinthető és így a vitás kérdés elintézése az 1876: XIII. t.-c. 115. §-a értelmében a közigazgatási hatóság alá nem tartozik. Eszerint az u.-i kir. törvényszék és B. vármegye ó.-i járásának főszolgabirája között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynek elintézéséül a közigazgatási hatóságnak és pedig mint iparhatóságnak hatáskörébe kellett az eljárást utasítani; mert a jelen esetben nem gazda és cselédje között támadt és as 1876:XIII. t.-c. rendelkezései alá esö vitás ügyről van szó, miután K. J. magát sem háztartási, sem gazdaság körüli szemé-