A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 24. szám - A BP. 425 §-ának második bekezdéséhez

194 A JOG lyes és folytonos szolgálatokra nem kötelezte s igy a főszolgabíró ebben az ügyben, mint az 1876: XIII. t.-c. 115. §-ában kijelölt közigazgatási hatóság el sem járhat; mert továbbá V. F. és P. M. mint gözmalmi ipart gyakorló iparosok, K. J. mint gőzmalomban alkalmazott üzletvezető pedig iparossegéd, kereseti követelése tehát a munkaviszony megszűnéséből származik, az ilyen vitás kérdéseket pedig az 1884:XVII. t.-c. 17G. §-a szintén a közigazgatási hatóságnak, mint iparhatóságnak hatáskörébe utalja akként, hogy az iparhatóság előtti eljárásnak a bíróság előtti eljárást meg kell előznie és mert a törvénynek a hatáskört kötelezően megállapító ezzel a szabályával szemben — a törvény eltérő rendelkezésének hiányában — a felek megállapodása figyelembe nem vehető. (36,251/1902. I. M. szám.) Hatáskör megállapítása helytelen céghasználat miatt indított ügyben. A kir. minisztérium özv. A. Gy.-né F. E.-nek, M. L. ellen helytelen céghasználat miatt tett panaszából a budapesti kir. kereskedel mi es váltótörvényszék és Budapest székes főváros IV. kerületének elöljárósága között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1902. évi november hó 28-ik napján tartott tanácsában az 1869. évi IV. t.-c. 25. §-a alapján vizsgálat alá vévén, a következőképp határozott: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Megokolás: Özv. A. Gy.-né F. E. mint a kereskedelmi társas cégek jegyzékébe bejegyzett «A. és M.> cég időközben elhalt egyik tagjának A. Gy.-nak a hagyatékátadó végzéssel elismert örököse 1902. évi január hó 25-én 9,931. szám alatt a budapesti kir. keresKedelmi és váltótörvényszékhez benyújtott kérvényében arra való tekintettel, hogy az A. Gy. és M. A. között létrejött társasági szerződés értelmében a társasági tagok bármelyikének elhalálozása esetében a társasági szerződés az elhalt tag örököseire átmegy, néhai A. Gy. elhalálozását bejelentvén, egyszersmind panaszt tett a miatt, hogy M. A. az <A. és M.> cég alatt bejegyzett közkereseti társaság üzletét nem a bejegyzett cég alatt, hanem saját neve alatt folytatja s az üzlet nyomtatványain és áruin sem a bejegyzett céget, hanem saját nevét használja. Kérte tehát, M. A.-nak a «M. A.» cégszöveg használatától eltiltását és a bejegyzett «A. és M.> cég használatára kötelezését. A kir. törvényszék a beadványt pótlás végett visszaadván, az 1902. évi február hó 5-én 9,931. szám alatt kelt végzésében egyszersmind arra figyelmeztette panaszost, hogy a cégnek nem a bejegyzett alakban használata miatt emelt panasza az illetékes iparhatóság előtt érvényesíthető. A panaszos erre 1902. évi február hó 25-én 22,361. szám alatt bejelentette a törvényszéknek, hogy kérelmét 1902. évi január hó 11-én 692. szám alatt már a budapesti IV. ker. elöljáróságnál, mint elsőfokú iparhatóságnál előterjesztette; azonban az iparhatóság az 1902. évi január hó 17-én 692/902. szám alatt hozott határozatával beadványát illetékesség hiján visszautasította, mert az 1875. évi XXXVII. t.-c. 21. §-a értelmében a cég jogosulatlan használatát a törvényszék torolja meg. Csatolta panaszos az elöljárósághoz benyújtott kérvényét és az arra hozott végzést. A kir. törvényszék az 1902. évi június hó 4-én 58,770/901. szám alatt hozott végzésével özv. A. Gy.-né a miatt tett panaszának, hogy M. A. az «A. és M.» cég alatt bejegyzett üzletet nem a bejegyzett cég alatt folytatja, illetőleg a céget nem a bejegyzett alakban használja, helyt nem adott, mert erre az esetre a kereskedelmi törvények csupán a cégjegyzésre vonatkozó határozatok meg nem tartása és valamely cégnek jogosulatlan használása esetében követendő eljárást szabályozó 21. §-a nem vonatkozik és igy a panasz tárgyában az eljárás nem tartozik a kereskedelmi bíróság hatáskörébe. Eszerint a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék és a budapesti IV. ker. elöljáróság között hatásköri összeütközés esete merült fel, melynek elintézéséül a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani; mert cégnek jogosulatlan használatáról (cégbitorlásról) csak akkor lehet szó, ha valaki valamely nevet cégül használ, holott ennek használatához joga nincsen; ebben az esetben azonban a panaszt nem amiatt emelik, mintha M. A.-nak a cégül használt névhez magában véve joga nem lenne, hanem amiatt, hogy a panaszolt a bejegyzett «A. és M.» cégszöveg helyett «M. A.» szöveget használ; a társas cég helyett egyéni cégre utaló, tehát a valóságnak meg nem felelő szöveg használata pedig az 1884: XVII. t.-c. 58. §-ába és 157. §-ának d) pontjába ütköző kihágásnak alkatelemeit látszik magában foglalni, amelynek megbirálása az 1884:XVII. t.-c. 166. §-ának I. d) pontja értelmében Budapesten elsőfokban a kerületi elöljáróság hatáskörébe tartozik. (36,253'1902. I. M. sz.) Egy fegyelmi uton elmozdított albiró az ügyvédjelöltek névjegyzékébe leendő felvétele iránt folyamodott a kolozsvári kamarához. A kamara folyamodót kérelmével elutasította, mert a kir. albiró állásától fegyelmileg elmozdittatott, illetve mint kir. albiró jogerősen hivatalvesztésre ítéltetett. Minthogy pedig az 1874. évi XXXIV. t.-c. ll.§-a az ügyvédjelölt «feddhetetlen jel)emét» mint a felvételhez megkívántató kelléket előirja s minthogy ezen kellék fenforgását megállapítani nem lehet: a kérés teljesíthetőnek nem találtatott. — A m. kir. Kúria a kolozsvári ügyvédi kamara választmányának határozatát megváltoztatta és folyamodót az ügyvédjelöltek lajstromába felvétetni rendelte; mert nevezett kérvényező igazolta, hogy az 1874:XXXIV. t.-c. 11. §-ában kijelölt elméleti képességgel bír, a 7. alatti helyhatósági bizonyítvány szerint pedig erkölcsi viselete kifogástalan és olyan körülmény, hogy ellenében az 1874: XXXIV. t.-c. 3. §-ában foglalt esetek bármelyike fennforogna, a beszerzett fegyelmi iratokból ki nem tűnik; és mert egymagában az a körülmény, hogy kir. albirói állásától fegyelmileg elmozdittatott, szemben a •/. alatti erkölcsi bizonyítvány tartalmával, az ügyvédjelöltek sorába való felvételét nem akadályozhatja. (1903 április 7-én 229. sz.) Választó polgároknak kővel való megdobálása iránt indított ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1902. évi október 3-án hozott határozata. Divatárukereskedő posztókereskedéssel külön iparigazolvány nélkül is foglalkozhatik ; továbbá jogosítva van szabómunkákra megrendeléseket elfogadni, olyképp azonban, hogy a szabómunkákat arra jogosult iparosokkal végezteti. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1902. évi 70,703. sz. határozata. Elmozdított ügyvédnek az ügyvédi karba való újólagos felvétele. A pécsi ügyvédi kamara: Minthogy a beérkezett bűnügyi iratok szerint, különösen pedig a szegzárdi kir. törvényszéknek a budapesti királyi főügyészhez 903/94. B. sz. a. intézett felterjesztése szerint, a folyamodó teljes kártalanítást nyújtott a károsultaknak; minthogy továbbá a folyamodó szabadságvesztésének kitöltésétől már 11, hivatalvesztésének leteltétől 8, első felvételi kérelmének elutasításától pedig 7| év telt el s igy az elkövetett bűntett emléke már annyira elmosódott, hogy a folyamodót lakhelyének előkelő társaskörei is tagjaik sorába fogadták, az ottani ügyvédek pedig az ügyvédi kamarába való felvételét is javasolják; minthogy végül a kérvényéhez csatolt bizonyítványok szerint a folyamodó 1891-től kezdve folyton ügyvédi irodában működött az őt alkalmazó ügyvédek teljes megelégedésére; tehát sem időközi foglalkozása, sem társadalmi és erkölcsi magaviselete kifogás alá nem eshetik: a kamara választmánya folyamodó szegzárdi lakos ügyvédet az 1880: XXXVII. t.-c. 28. §-a értelmében a kamara ügyvédi lajstromába újból felveszi. (1902. évi június 30-án 288/902. sz. a.) A m. kir. Kúria: Az ügyvédi kamara határozata indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1902. évi okt. 30-án 5,533/902. sz. a.) Nyilatkozat benemadása miatt birságnak helye nincs. A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: Dr. . . . ügyvéd a kamara segélyalapja javára 20 kor. pénzbirságnak 8 nap és végrehajtás terhe alatt leendő megfizetésében,az 1874. évi 34. t.-c. 74. §-a alapján ezennel elmarasztaltatik, egyben pedig ujabban utasittatik, hogy a 161/902. sz. a. közölt végzésre igazoló nyilatkozatát most már 8 nap alatt és ujabbi 40 kor. pénzbírság terhe alatt ide beadja. Indokok stb. A m. kir Kúria: Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozatának megváltoztatásával, terhelt ügyvéd az ellene kimért pénzbüntetés fizetésének terhe alól felmentetik. Megokolás: Az 1874:34. t.-c. 74. §. rendelkezése az ügyvédi kamara választmányának hatáskörébe tartozó, az ugyanazon törvény 73. §. szerinti eljárás előzményeire vonatkozik; a választmánynak ez esetre engedélyezett bírságolási jogát a törvény a 79. §. szerint a fegyelmi bíróságra át nem ruházza. Amenynyiben a terhelt ügyvéd felhívásra nyilatkozatát be nem adja, ebbeli mulasztásának csakis az a joghátránya lehet, hogy ezáltal ezen védelmi jogától elesik, de ezen mulasztása a törvény szerint pénzbirsággal sújtható nem lévén, a fegyelmi bíróság határozatát megváltoztatni s terhelt ügyvédet az ellene kirótt pénzbírság terhe alól fel kellett menteni. (1903. évi május hó 16-án 270.) A csendőrség idegen területen engedély nélküli vadászás által elkövetett kihágás miatt panaszemelésre nem jogosult. A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 3,067. sz. határozata. T. vármegye közönségének. T. János ref. lelkész, K. József stb. ellen idegen területen engedély nélküli vadászás miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlottak felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő III. fokú ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1901. évi december hó 14. napján 616. kih. sz. a. a járás főszolgabirája elsőfokú Ítéletének részbeli megváltoztatásával hozott másodfokú büntető Ítélet, az elsőfokú Ítélettel s az egész eljárással együtt megsemmisíttetik, panaszos panaszával elutasittatik, s nevezettek ellen a rendőri büntető eljárás beszüntettetik, mert az 1883. évi XX. t.-c. 26. §-ban körülirt kihágás miatt a 39 .§. értelmében az eljárás a tulajdonos, vagy a haszonbérbeadó, avagy haszonbérbevevő panaszára indítható meg, panaszemelésre jogosultnak a feljelentő csendőrség ilyennek nem tekinthető, minélfogva panaszost panaszával elutasítani s a rendőri büntető eljárást beszüntetni kellett. PM1A( RÉSZVÉNY TÁMMAO NYOtttAj* »OOA««Tl»l.