A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 21. szám - A büntető perrend némely kérdéséről

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 21. számához. Budapest, 1903 május 24. Körtörvényi ügyekben. Felperes keresetét a H. T. 80. §. a) pontjában foglalt bontó okra alapította és az eljárás során alperes ellenében oly cselekményeket bizonyitott, melyek ama bontó ok jelenségeivel birva, ennek megállapítására alapul szolgálhatnak. A H. T. 80. §, esetében pedig ugyanezen t.-c. 99." §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az ágytol és asztaltól való különitést mindenkor el kell rendelni. Az ugyanezen §. első bekezdésében megjelölt célból parancsololag tett, kivételt nem ismerő ez a rendelkezés nem mellőzhető az első bíróság által felhozott és niasodbiróságilag elfogadott abból az okból, hogy a felek ágytól és asztaltól már bíróilag elválasztattak, helyesen: hogy a közöttük létrejött házasság felbontottnak nyilváníttatott, minthogy a külföldi bíróságnak ez a határozata nem hozható az 1894: XXXI. t.-c. szabályai értelmében a magyar biróság előtt folyamatba tett, itt lejáratandó és befejezendő jelen perrel, illetőleg az ebben követendő eljárással oly kapcsolatba, amely ennek az eljárásnak valamely lényeges feladatát, a jelen esetben a gg s.-ban és jelesül ennek 3. bekezdésében foglalt rendelkezés teljesítését mellőzhetővé tenné, vagy mellőzésére elfogadható alapul szolgálhatna. A pozsonyi kir. törvszék (1902. június "28-án; 6,079. sz. a. Barach Mór ügyv. ált. képv. M. Árminnének, Ormos Vilmos dr. ügyv. ált. képviselt M. Ármin elleni házasság felbontása iránti perében következőleg itélt: M. Ármin és neje F. Lujza között Halicson 1893. május 4-én, az izr. vall. szertartásai szerint megkötött házasságot az 1894: XXXI. t.-c. 80. §. a) p. alapján, felperes keresete folytán alperes hibájából felbontja és ó'tet a 85. §. érteim, vétkesnek nyilvánítja stb. stb. Megokolás: A kir. tsz. ezen perben a m. kir. ig. ü. minisztériumnak 1901 évi 24,398 sz. a. rendelete értelmében az eljárásra illetékes. Felperes keresetét az 1894:XXXI. t.-c. 80. § a) p-ra alapította. Tekintve, hogy peres felek az F. a. Ítélet szerint ágy- és asztaltól a bécsi csász. kir. lipótvárosi jbiróság által elválasztattak, tekintve továbbá, hogy alperes a birói békéltetésre meg nem jelent és a kereseti állításokat megbízottja beismerte, tekintve, hogy a tanuk vallomásával is beigazolva van, miként alperes a házassági kötelességeket szándékos magaviseletével súlyosan megsértette ; tekintve végre, hogy peres felek ágy- és asztaltól már bíróilag el lettek választva és ezen idő óta egymástól különváltan élnek, ekként az ágy és asztaltóli ideiglenes elválasztást a biróság ez úttal melló'zi, mert arra, hogy az isméti békéltetési kísérlet célra vezetne, kilátás nincs, miértis a házasságot az 1894.31. t-c. 80. §a) p. alapján alperes hibájából felbontani és öt a 85. §. érteim, vétkesnek nyilvánítani kellett .stb. A pozsonyi kir. ítélőtábla í 1902. nov. 19-én 2,451. sz. a.) az 1902. okt. 1-én 1,914 sz. a. hozott végzést hatálytalannak tekinti és ennek következtében a kir. tszéknek 1902. június 28-án fi,079. sz. a. Ítéletét a házasság felbontására vonatkozó részében hivatalból felülvizsgálat alá vévén, azt helybenhagyja, stb. Egyéb részeiben azt az ítéletet felebbezés hiányában nem érinti, stb. Megokolás: A kir. tszéknek 1902. okt. 17-én 9,467. szjelentése szerint a peres lelek között a birói békéltetés megkiséreltetett, de az arró!szóló jkv. kiadói tévedés folytán fel nem terjesztetett: e szerint a kir. itélű tábla 1902. okt. 1-én 1,914. sz. végzésének az elsőbirósági itélet feloldására alapul vett az az indoka, hogy a peres felek között a birói békéltetés meg nem kiséreltetett, elesvén, ezt a peres felekkel még nem közölt végzést hatálytalannak kellett tekinteni: ennek következtében az elsőbirósági Ítéletnek a házasság felbontására vonatkozó része hivatalból érdemleges felülbirálat alá volt veendő és felhozott és az 1894: XXXÍ. t.-c. 80. §.a) pontjának és 85. §. értelmében, megfelelő indokai alapján helyben volt hagyandó. A m. kir. Kúria (1903. január 20-án 7,967. sz. a.) Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztattatik és egyelőre az 1894: XXXI. t.-c. 99. §. érteim. 6 havi időtartamra a feleknek ágytól és asztaltól való különélése rendeltetik el. Megokolás: Előre bocsátva azt,hogy a bécsi lipótv. cs. kir. jbiróság F. a. végzése szerint a felek nem pusztán ágytól és asztaltól választattak el, hanem annak értelmében az izraeliták között szokásos válólevél kiadásának és átvételének megtörténtével a felek között létrejött házasság maga nyilváníttatott felbontottnak, mindkét alsó biróság Ítéletének megváltoztatásával a jelen itélet rendelkező része értelmében kellett intézkedni, mert felperes keresetét a H. T. 80. §.a) pontjában foglalt bontó okra alapította és az eljárás során alperes ellenében oly cselekményeket bizonyitott, melyek ama bontó ok jelenségeivel birva, ennek megállapítására alapul szolgálhatnak. A H. T. 80. §. esetében pedig, ugyanezen t.-c. 99. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, az ágytól és asztaltól való különélést mindenkor el kell rendelni, és mert az ugyanezen §. első bekezdésében megjelölt célból parancsololag tett, kivételt nem ismerő ez a rendelkezés nem mellőzhető az elsőbiróság által felhozott és másodbiróságilag elfogadott abból az okból, hogy a felek F. szerint ágytól és asztaltól már bíróilag el választattak, helyesen: hogy a közöttük létre jött házasság felbontottnak nyilváníttatott, minthogy a külföldi bíróságnak ez a határozata nem hozhitó az 1894: XXXI. t.-c. szabályai értelmében a magyar biróság előtt folyamatba tett, itt lejártatandó és befejezendő jelen perrel, illetőleg az ebben követendő eljárással oly kapcsolatba, mely ennek az eljárásnak valamely lényeges feladatát, a jelen esetben a 99. §-ban és jelesül ennek 3. bek.ben foglalt rendelkezés teljesítését mellőzhetővé tenné, vagy mellőzésére elfogadható alapul szolgálhatna. A születés helye egymagában a honosságot meg nem állapítván, csak akkor lenne indokoltan állitható, hogy alperes osztrák honos, ha ennek szülei, illetőleg atyja is osztrák honosok voltak volna. De feltéve, hogy alperes szülei korábban csakugyan osztrák honosok voltak, figyelemmel arra, hogy alperesnek hasonnevű atyja állandóan Szombathelyen lakott és mint egy ottani sörgyár tisztviselője az adózók lajstromába fel volt véve, ez esetben is az I87g : L. t.-c. 48. §. érteim, és mert mi ok sem forog fenn annak feltevésére, hogy állítólagos idegen állsmpolgárságot fenntartotta, ő maga és ugyanazon t.-c. 3. §. szerint fia — az alperes is, — magyar állampolgároknak tekintendők. A temesvári kir. tszék (1901 novemb. 12-én 19,790/P. sz. a.) Frecót Menyhért ügyv. által képv. M. Lajosnénak M. Lajos elleni válóperében következően itélt: A kir. tszék a peres házasfelek között a temesvári állami anyakönyvvezető előtt 1899. február 18 án megkötött házasságot a H. T. 77. §. a) pontjában körülirt váló ok alapján alperes vétkessége miatt végleg felbontja, alperest a fent hivatkozott törvény 85. §-a érteim, vétkesnek mondja ki stb. A temesvári kir. ítélőtábla (1902. nov. 10-én 2,163/B. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja stb. Megokolás: A perhez A) a. csatolt esketési anyakönyvi kivonatból kitűnik, hogy alperes Stájerországban Grácban M. Lajos és K. Terézia házastársaktól, illetve szülőktől származott, születésénél fogva tehát osztrák alattvaló; — az a magyar nő pedig, ki külföldivel köt házasságot,szintén külföldivé válik; minthogy az a körülmény, hogy alperes szülői 1873 —1899. évig Magyarországban laktak, alperesnek külföldi állampolgári minőségét nem változtatta meg: az pedig, hogy alperes időközben magyar honosságot nyert volna, kimutatva nem lett: következésképp, ha felperes magyar honosságát kimutatná is, a házasság felbontá! sát a H. T. 114. §. érteim, a magyar biróság előtt nem szorgalmazhatja, minélfogva az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni, felperest keresetével elutasítani stb. kellett. A m. kir. Kúria (1903 ápril. 6-án 1,904'P. sz. a.). A másodbiróság Ítélete megváltoztattatik és az elsőbiróság Ítélete hagya tik helyben. Megokolás: A másodbiróság egyedül abból az okból változtatta meg az elsőbiróság Ítéletét és utasította el felperest keresetével, mert alperes és a házasság kötésével felperes — és ekként mindkét fél külföldi lévén, mint ilyeneknek házassági perében a magyar biróság nem járhat el; alapította pedig azt az érvelését pusztán arra a körülményre, hogy alperes Grácban születvén, osztrák alattvaló. Azonban a születés helye egymagában a honosságot meg nem állapítván, csak akkor lenne indokoltan állitható, hogy az 1883 évben született alperes osztrák honos, ha ennek szülei, illetőleg atyja is ugyanakkor osztrák honosok voltak volna, amit a per adatai nem igazolnak, de feltéve, hogy alperes szülei korábban csakugyan osztrák honosok voltak, figyelemmel arra, hogy a szombathelyi polgármesteri hivatalnak 1902. máj. 13-án 2,807. sz. a. kiadott bizonyítványa szerint alperesnek hasonnevű atyja 1873 óta 1899-ig állandóan Szombathelyen lakott és mint egy ottani sörgyár tisztviselője az adózók lajstromába fel volt véve, ez esetben is az 1879:L. t.-c. 48. §. érteim, és mert mi ok sem forog fenn annak feltevésére, hogy állítólag az idegen állampolgárságot fenntartotta, ö maga és ugyanazon t.-c. 3. §. szerint fia — az alperes is, — magyar állampolgároknak tekintendők. Ugyanazért a másodbiróság ítéletét ezekből az okokból megváltoztatni és az abban felhozott indokok alapján az elsőbiróság ítéletét helybenhagyni kellett.