A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1903 / 18. szám - Elzüllött kiskoruak kényszerneveltetése Poroszországban
70 A JOG vényszék elnöke nevezi ki a védők névsorába felvett ügyvédek közül. A kötelező védelemnek, illetve a védő kirendelésének nemcsak a bűnvádi perrendtartás 56. §-a 1-ső pontjában meghatározott súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekményeknél van helye, hanem e törvényszakasz 2—4. pontjai szerint, számos más esetben is, — sőt bármely bűntett esetében, ha a vádlott, vagy törvényes képviselője, illetőleg házastársa, fel- vagy lemenő ágbeli rokona kívánják, — de a bűnvádi perrendt: rtás 57. §-a szerint a bíróság, valahányszor az ügy körülményeinél fogva célszerűnek találja, már a főtárgyalás előtt is, az eljárás bármely szakában rendelhet védőt. Helye van továbbá védő kirendelésének a bűnvádi perrendtartás 127, 240, 299, 412, 448, 472, 477. és 518. §§-aiban meghatározott esetekben is. E mellett figyelembe veendő a bűnvádi perrendtartás 54. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a terhelt, mikor csak szükséges, már első kihallgatásakor, továbbá ha ellene letartóztatás, vizsgálat, vizsgálati fogság lett elrendelve, a védő kirendelésének módozatairól és az ingyenes védelem eseteiről felvilágosítandó. Midőn ezek szerint a törvény a kötelező védelmet, illetve a védő kirendelését ily számos és különböző esetekre megszabja, nem lehetett célja, hogy a védelem gyakorlását kizárólag a kirendelt védő személyéhez kösse, a nélkül, hogy az magát a védelem egyes cselekményeinél, közlük a főtárgyaláson való eljárásnál is helyettesíthesse. A törvény csak arról kívánt gondoskodni, hogy a terhelt, szakképzett, fegyelmi felelősség alatt eljáró, nem pedig egyszerű megbízott által legyen képviselve. Ámde a törvény eme céljának elég van téve akkor is, ha a kirendelt védő a védelem egyes cselekményeit, tehát a íőtárgyalásnál való eljárást is, nem személyesen, hanem a saját fegyelmi felelősségének terhével, megbízott helyettese által végezteti. Az ingyenes védelem számos eseteire való tekintetlel sem kívánhatta a törvény az ügyvédi karnak a személyes eljárással járó súlyos megterheltetését, ami különben is a gyakorlatban majdnem kivihetetlen lenne. A bűnvádi perrendtartás a védelem ellátásának módját nem szabályozza, különösen nem tartalmaz oly rendelkezést, mely szerint a kirendelt védő személyesen lenne köteles eljárni és a védelmet személyesen ellátni. A védelem ellátásának módjára nézve, amennyiben ügyvédről van szó, az ügyvédi szervezetről szóló törvény — az ügyvédi rendtartás — rendelkezései alkalmazandók. Az erre vonatkozó 1874:XXXIV. t.-c. 15. §-a szerint az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelölt, az ügyvédnek, kinél joggyakorlaton van, a bíróságok és hatóságok előtti tárgyalásoknál helyettese lehet, — a helyettes ügyvédjelölt által elkövetett mulasztásokért és hibákért a megbízó ügyvéd felelős. A választott védőnek a meghatalmazása pedig az ügyvédi rendtartás 62. és 63. §-ai szerint helyettes ügyvéd megbízására is kiterjed olyképpen, hogy a helyettes ügyvéd minden cselekményeiért a helyettesítő felelős. Minthogy nincs elfogadható ok arra, hogy e tekintetben a vádlott részéről választott és az ő részére a bíróság által kirendelt védő közt különbség tétessék, — amint azt polgári ügyekben a védővel ugyanegy tekintet alá eső ügygondnokra nézve az 1868 :LIV. t.-c. 268. §-a határozottan ki is mondja: ugyanazért a helyettesítést a hivatalból kirendelt védőre nézve sem lehet a törvény által kizártnak tekinteni. Hogy a bűnvádi perrendtartás az ügyvédi rendtartásnak a helyettesítésre vonatkozó rendelkezéseit nem kívánta hatályon kívül helyezni, bizonyítja a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslat indokolása is, midőn kifejtvén azt, hogy miért kívánja a javaslat a védelem gvakorlását elsősorban a bejegyzett ügyvédekre bizni, azt mondja: «Ezzel szemben az ügyvédi rendtartás általános szabályain nem akart változtatni, nevezetesen sem a substiluciót, sem az ügyvédjelöltek ügyködését nem kívánta kizárni*. Nem szenved tehát kétséget, hogy a bűnvádi perrendtartás, a kötelező védelem és illetve a védő kirendelése esetében is í fenntartani kívánta az ügyvédi rendtartásnak az ügyvéd helyette- j sitésére és az ügyvédjelöltek ügyködésére vonatkozó rendelkezé- i seit, sőt kitűnik a bűnvádi perrendtartás 523. §-ából, hogy a [ járásbíróság előtt folytatott ügyekben a védelemmel az ügyvédjelölt önállóan is megbízhatóA bűnvádi perrendtartás 59. §-a, melynél fogva a kirendelt védő a védelem alól csak fontos okból kérhet íölmentést, mely kérelem fölött az határoz, aki a védőt kirendelte, az előrebocsájtottakkal egyáltalában nincsen ellentétben, mert mint a fentebbiek szerint a kirendelt védő a védelem körébe tartozó egyes cselekmények ellátását saját felelőssége mellett megfelelő helyettesre bizhatja: addig a bűnvádi perrendtartás 59. §-a esetében a védő, minden kötelessége és felelőssége, de egyáltalában védői tisztje alól egészben fölmentetik, ha fontos okból a védelmet el nem vállalhatja, vagy pedig arról egészben lemondani kénytelen. E törvényszakasz tehát a helyettesítést nem zárja ki, csak azt határozza meg, hogy a védelem alól való felmentés mi okból és ki által adható meg. Mindezek szerint nem forog fenn alaki semmisségi ok, ha a kötelező védelem esetében a főtárgyalást a kirendelt ügyvéd helyett a nála alkalmazott ügyvédjelölt vagy az általa jhelyettesül megbízott ügyvéd jelenlétében tartották meg. t.. . . ,ona Kelt Budapesten, a kir. Kúria büntető szakosztályának 1903. évi február hó 20-án tartott teljes Miéből Hitelesíttetett az ugyanazon évi március hó JU-an tartott teljes ülésben. Sélley Sándor a kir. Kúria tanácselnöke, mint teljes ülési elnök. Vida Zoltán dr. kir. albiró, kuna. tanácsjegyző. Az élete 20. évét még be nem töltött vádlottra a Btk. 280 S-a szerint minősülő szándékos emberölés miatt, a Btk. 92. S-a alkalmazásával sem szabható ki 10 éven alóli fegyház mert a Btk különös részében meghatározott büntetési tételektől eltérő rendelkezést csupán az általános rész 85. S a tartalmaz a büntetőiogi felelősség alá vonható serdületlenekre nézve, akikre ez a § önálló büntetési tételeket állapit meg. Az általános résznek a beszámítás enyhítésére vonatkozó többi hatarozmanyai a büntetési tételeket nem érintik, hanem csakis alkalmazásuknál azok mértékének szabályozására szolgálnak. A Btk. 87. §. negatív rendelkezése is ugy értelmezendő, hogy ez a büntetési tételeket nem változtatja meg, hanem c^ak tiltja, hogy arra, aki a bűntett elkövetésének idején 20-ik évét még nem haladia tul, a büntetésnek két legszigorúbb mértéka akalmaztassék. (A m. kir. Kúria 1903 február 26. 1,76(1/903. sz. a.) A btkv. 386. §-ában körülirt csalás tényálladekának egyik lényeges alkotó elemét a kár okozása képezvén, a cselekmény akár tényleges bekövetkezésével nyert befejezést Ugyancsak a btkv 386. §. szerint az abban M eghatározott csalás egyik lényeges ismérvét az képezi, hogy a vagyonnak a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt való elidegenítése a hitelező megkárosítására irányozott célból történjék, az pedig, hogy az elidegenítés csakugyan az emiitett célból történt, feltételezi az elidegenítőnél az elidegenítéskor létezett ama tudatnak a megállapítását, hógy az ellene íennálló követelés behajtása céljából a végrehajtás bekövetkezik és hogy az elidegenítés által a végrehaj ást eredménytelenné teszi és amivel egyúttal a hitelezőt megkárosítja illetve kijátsza. (A m. kir. Kúria 1903 január 20. 579. sz. a. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl, Csődök : A budapesti keresk és váltótszéknél Pick Ede cég ellen, bej. máj. 27, fsz. jun. 25. csb. Reichard Zsigmond dr., tg. Okolicsányi Géza dr. — A komáromi tszéknél Földes Jenő tatai kereskedő ellen, bej. máj. 23, fsz. jun. 12, csb. Kéri Miklós dr., tg. Weisz Jakab dr. — Az aradi tszéknél Gintner Ádám helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 20, fsz. júl. 20, csb. Radany Dezső dr., tg. Sugár Jenő dr. — A szegedi tszéknél Manheim Jenő szentesi kereskedő ellen, bej. máj. 30, fsz. jun. 8, csb. Fehér Tamás dr., tg. Pollatsek Albert dr. — A kolozsvári törvényszéknél Komáromi János helybeli lakos ellen, bej jun. 14, fsz. jul. 14, csb. Jékey Dániel dr, tg. Viski László dr. Pályázatok : A dunavecsei jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 10 (93)- — A csepregi jbiróságnál birói áll. má). 13. foS). Kúriai és táblai értesítések, Arad S. K. dr. Kovács-Hámory (7,380/902 p. sz. előa. Asztalos) ápr. 29. hh. — Békés I. K. Nyeste—Sas (1.471/903 p. sz.) ápr. 12. hh. — Dárda N. K. dr. Bősz—Láng nem érk. — Izsák -Bognár nem érk. Nagykanizsa K. J. dr. Weisz—Marton érk. 2 581/903 p. sz. a. előa. Tódorffy. Lapunk zártáig n. é. — Pécs K. M. dr. Lauber—Schapringer nem érk. — Csoport—Vajda nem érk. — Versec S. K. dr. Nieszner— Bur^ermeister ("1,310/903 p. sz.) ápr. 16 hh. — Versec S. V. dr. Jokovits —Pesits érk. 3.345/903 p. sz. a. előa. Staud, n. e. — Hoffmann — Versed Hitelbank érk. 1,124/903 p. sz. a. előa. Klimkó, n. e. -Heinke—Fehértemplomi Népbank érk. 1,517/903 p. sz. a. előa. Hűvös, n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Nyugalmazott kir. albiró, 42 éves, közjegyzőhelyettesi avagy ügyvédjelölti állást keres. Cime a kiadóhivatalban. A magyar, német és tót nyelvben teljesen jártas egyén, ki a közjegyzői teendőkben, különösen a hagyatéki tárgyalások vezetésében és a közönségesen előforduló vagyonátruházási okiratokfelvételében kiváló gyakorlottsággal bir és több évig kir. közjegyző irodájában működött s kitűnő bizonyítványokkal rendelkezik, valamelyik vidéki közjegyzői irodában segédi állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, aki a tót és német nyelvet teljesen birja s némi gyakorlattal bir. azonnal nyer alkalmazást Kohut Milán dr. ügyvédnél Zsolnán. Díjazás megállapodás szerint. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*. A szerkesztésért felelősek; Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakoart 3.