A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 13. szám - Az uj cheque-törvényjavaslat

106 A JOG A halálbüntetésnek helyébe, melynek elrettentő hatását a császár nem becsülte sokra, a sokszoros botozás, bélyegzés, az élethossziglan tartó börtön, mely kényszermunkával járt együtt, léptek; nemcsak sújtani akart, hanem gyalázni is. Ezért elrendelte, hogy mindig nyilvánosan kell végezni a botozást; és utcaseprésre vagy hajóvontatásra ítélte a súlyosabb bűnökért elitélteket. Alacsonyabb rendüeknek inkább bocsátott meg, de előkelőbb származású bűnös nem számithatott kegyére, nyilvánosan pellengérre állították őket és még elitélt grófnak is kellett utcát seperni. Mint legfőbb biró gyakrabban súlyosbította, mintsem hogy enyhítette volna a törvényszékek által hozott Ítéleteket A törvény előtt nem ismert tekintélyt, és ha a bűnöst nemis engedte kínoztatni a régi módon, életével és becsületével nemigen törődött. Néha, különösen vakmerő bűnösök ellen még a kerékbetörést is elrendelte. Több bün elkövetése után hihetetlen számú bot- és börtönbüntetés érhetett egy embert. Kazinczy beszéli, hogy a hevesi tvszék 100 évi fogságra itélt egy gonosztevőt. A megyei rendszer felforgatásával uj alakot kellett nyerni az igazságszolgáltatásnak is. Addig az egész törvénykezés inkább volt rendi, mint királyi és a sok területi előjog és szokás rendkívül bonyolodottá tette a magyar jogszolgáltatás rendszerét, nagyon hátráltatta a pereket és utat nyitott a birák önkényének és az ügyvédek minden fondorkodásának. Már Mária Terézia korában felismerték mindé hiányokat, hanem a kodifikáció a rendek ellenállása miatt nemigen haladt és nem jött létre más, mint a plánum tabulare cimü döntvénytár, de még ennek törvényes erejét sem ismerte el minden megye. Józsefnek egészen az alaptól fogva kellett megkezdeni a törvényszékek uj szervezését és a törvények összefoglalását és javítását. Addig a nagy törvényszékek mellett, az ország rendes birái és a kancellária,mint a király expedíciója is, ragy birói hatáskörrel voltak is felruházva. Mert a tisztán állambiráskodás vált rendszerré. Legmagasabb appelláló és semmitő fórummá vált a Hétszemélyes tábla; őt illette meg a felügyelet is az alsóbb tvszékek fölött; kriminális ügyekben nem itélt, de a kegyelmezési jogot gyakorolta. A kir. tábla most tisztán appelláló tvszékké lett; már nem foglallak benne helyet, mint előbb, a főpapok, nádor és országbíró ülnökei. A hétszemélyes t á b la és kir. tábla ülései nem voltak nyilvánosak. A kerületi táblák hatásköre nagyobbodott, itt kellett megkezdeni az előbb a kir. táblához vitt ügyeket. A legalsóbb fórum: a 38 altörvényszék előtt kellelt megkezdeni a kriminális ügyeket. A jobbágyok úrbéri és polgári ügyeiben az uriszék megtartotta régi hatáskörét. Magyarország igazságügye tehát központosítva volt, bár tagadhatatlan, hogy a császár a bécsi udv. főtör vényszéket szándékolta emelni a monarkia legfőbb appellaiorius fórumává. Az uj rendszert Kéler Béla adta elő Budán az ügyvédek és bíráknak, kik nem birtak vele kibékülni és vissza sóvárogtak a régi magyar állapotok után. Rendkívül fontos intézkedés volt a főtelekkönyv felállítása Budán. Az összes birtokviszonyok biztosítására még a levéltárakból is ide akarta szállíttatni az okleveleket, r. I. «Az ügyvédség elleri támadások* és «Az ügyvédi munka díjazása* címmel két dolgozat hagyta el a sajtót Balog Arnold dr. tollából. Mindkét dolgozatnak a perrendtartási javaslat és ennek bizottsági tárgyalása adja meg a szomorú aktualitást. Valóban fején találja a szöget a szerző, midőn egyenesen és nyíltan kimondja, hogy az ügyvédség ellen elhangzott támadások igaz oka a politikai reakció, mely inindigaszabad,független és tekintélyes ügyvédségben látta leghatalmasabb ellenfelét. Az ügyvédség elleni harc csak egy fejezete annak az irtó háborúnak, melyet az agrarizmus hamis lobogója alatt a nagybirtok és klerikalizmus kezet fogva minden független gazdasági exisztencia ellen folytat. A harc első csapásai alatt az ipar és kereskedelem vérzett, most az ügyvédségen a sor; ha ennek ellenálló ereje is megtörik, az eladósodott és gyenge kisbirtokos osztály nem szolgálhatván védgátul, feltartóztatlanul haladunk előbb a feudalizmus, majd ennek hatásaként a gazdasági és társadalmi forradalom felé. Örömmel üdvözlünk minden bajnokot, aki ezen irány ellen sorompóba lép, különösen ha oly erős fegyverzettel harcol mint Balog Arnold, kinek füzetét melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. o. d. dr. Vegyesek. Előfizetés a yogra. Vidéki t. előfizetőink mai számunkkal postautalványt kapnak. Kérjük, hogy mentül előbb méltóztassanak lejárt előfizetésüket megujitani. A lejárat idejét az utalvány hátsó lapjára ragasztott cimszalag tünteti föl. A Jog kiadóhivatala. A temesvári ügyvédi kamara feliratot intézett az igazságügyminiszterhez és a képviselőház pénzügyi bizottságához, amelyben csatlakozik azon mozgalomhoz, mely a birák és ügyészek helyzetét a viszonyok követelményeinek megfelelőleg és az általános rendszertől eltérőleg akarja szabályozni. A biró és tisztviselő hitelszükségleteinek jutányos feltételek mellett való kielégítésére alakult elsősorban az osztrák-magyar tisztviselő-egylet, melynek itt Budapesten is két és ezenkivül egyebütt is Magyarországon többrendü fiókja van.^ Hogy mily mértékben felel az meg alapszabályszerü rendeltetésének, erről egy nemrég Bécsben lefolyt tárgyalás tanulságos példát nyújt, — melyben egy készfizető-kezesképpen perelt nyug. főtörvényszéki biró viszontkeresetet emelt uzsora címén. A tényállás a következő volt: 1901. évi január 1-én vett fel egy albiró 'az intézet egyik fiókjától egy 4,000 koronás kölcsönt. Az erről kiállított kötelezvényében kötelezettséget vállalt 7 72°/o-os kamat és ugyanannyi késedelmi kamat és a tőkekamatadó viselésére. Kénytelen vo t továbbá életét, a tisztviselő-egyletnél 4,000 K erejéig biztosítani és ezen biztosítás után évi 143 K 72 f. dijat fizetni. Ezenfelül köteles volt az adós a fizetésére zálogjogot engedni az esedékes kölcsönbeli és biztosítási díjrészletek fedezésére és végül két készfizető-kezest is állítani. Egyetlen részlet fizetésének elmulasztása esetében a kölcsön ugy az egyenes adós, mint a kezesek ellen azonnal lejárt és bíróilag érvényesíthető volt. Jogában állott az egyletnek a biztosítási kötvényt tetszése szerint atornirozni, mely esetben a befizetett díjrészletek az anyaintézet javára estek. A 4,000 K kölcsönből még 100 K mint betét lett visszatartva. Ezen súlyos feltételeket alperes kezes viszonkeresetében uzsorának minősítette és kimutatta, hogy az egyenes adós 1901 január 1-től 1902 augusztus l-ig e tartozására már 855 K fizetett, holott ebből csak 5 K 27 f. a tőke törlesztésére fordíttatott. Felperes ennek ellenében csupán arra hivatkozott, hogy ugy a kamat, mint a többi járulék hatóságilag vannak engedélyezve és hogy az egylet igazgatóságában magas állású állami tisztviselők működnek. Akar ez mentség vagy magyarázat lenni ? A jelen esetben nem került a dolog az ítélet stádiumába, mert a felek kiegyeztek. De érdekes volna az ilyen pert nálunk is lejáratni, hogy felsőbíróságaink abbeli álláspontját megismerjük; mert az ilyen visszaélések nálunk is napirenden vannak. A szabadalmi birák fizetésjavitása. Mint tudvalevő, az 1895. évi XXXVII. t.-c. által alkotott szabadalmi hivatal birái ugy a kvalifikáció, mint kinevezés tekintetében a kir. bíróságok bíráival egyenlő tekintet alá esnek, azzal az eltéréssel, hogy a szabadalmi birákat a király nem az igazságügyi, hanem a kereskedelmi miniszter előterjesztésére nevezi ki. Lehangoltságot keltett ez oknál fogva a szabadalmi hivatalnak birái s kiváltképpen az elsősorban érdekelt úgynevezett szabadalmi albirák körében, hogy a fizetésjavitási törvényjavaslat mégis mellőzte a budapesti birákat kedvezményben részesítő 48. §-nak a szabadalmi hivatal biráira való kiterjesztését. E szakasz ugyanis a VI—IX. fizetési osztályba tat tozó budapesti elsőfolyamodásu birói és albiróí állások költségvetési szamának négy tizedrészét a VH-ik, négy tizedrészét a VlII-ik, két tizedrészét pedig a IX. fizetési osztályba sorozza. E szövegezés szerint ez az intézkedés nem terjed ki a szabadalmi hivatal biráira, pedig tekintettel a hivatal nagyfontosságú ügykörére, amely a bíráktól jogi s egyúttal műszaki tudást és tanulmányt, tehát fokozott szolgálatot igényel, a szabadalmi bíráknak ez a háttérbe szorítása határozottan méltánytalan. Végreis ugyanazok az indokok, amelyek a bíróságoknál működő birák vagyoni függetlenségének erősbitése mellett szólnak, a szabadalmi hivatalnál működő és hasonlóképpen Ítélkező bírákra nézve legalábbis oly erősen esnek latba, — legalábbis azért, mert a szab. hivatalnál gyakran rendkívül nagy értékekről van szó s az értékeknek nemcsupán adjudikálásáról — mint polgári perekben, — hanem megteremtéséről, vagy megsemmisítéséről. A szab. hivatal albirái fel is irtak e tárgyban a keresk. miniszterhez és a képviselőházhoz és remélhető, hogy kérelmük, amely a 48. §-sal analóg intézkedést kér a szab. hivatal részére, méltánylást fog találni. Külön analóg intézkedésre azért van szükség, mert a szab. hivatal albirái és birái külön létszámot képeznek s mig az úgynevezett szabadalmi albirák a Vlll-ik fizetési osztályba tartoznak, addig a szab. birák a VII. és VI. fizetési osztályba tartoznak. A szabadalmi hivatalnál ugyanis az albirák, kik a szervezéskor pl. miniszteri fogalmazókból neveztettek ki, tulajdonképpen birói ranggal és jelleggel birnak, fölebbviteli tanácsban üléseznek, elnökölhetnek, a fegyelmi tanács tagjai lehetnek s albiróí címet csupán a bíráktól való distinkció véget viselik, kik között viszont táblabírói rangú birák is vannak (VI. fizetési osztály) s kiket a szervezéskor pl. kir. ügyészi, sőt miniszteri osztálytanácsosi állásból előléptetésképpen neveztek ki a hivatalhoz. Az analóg intézkedés tehát az lenne, hogy a létszám két tizede maradna a VlII-ik fizetési osztályban, négy tizede beosztatnék a VH-ikbe és négy tizede a Vl-ik fizetési osztályba. A szab. hivatal biráit a sérelem annál érzékenyebben érinti mert az abnormis alacsony létszám mellett (11 biró és albiró) előmenetelre esetleg évtizedekig nincs kilátás, s mert a helyi drágasági pótlékot eddig is nehezen nélkülözték. A mindenképpen jogos kérelem teljesítése a kincstárnak évente ugy 3 4 ezer korona megterhelést okoz, ami bőven telik abból az évről-évre rohamosan növekedő nyereségből, amely a szab. dijakból befolyik s amely 1901-ben 355.000 koronát tett ki (a bélyegilletéket nem számítva). Ily bagatell miatt az amugyis mód nélkül tul terhelt birák önérzetét csorbítani nem szabad. PUÍM HÉtZVÉNYTÁMAíio tYOMOÁJA BUDAPUTEN.