A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 13. szám - A kérdések föltevése az esküdtbirósági eljárásban

Huszonkettedik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. az. 13. szám. Budapest, 1903 március 29. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Kiadóhivatal: (.Z.IÓ« MAG™ ÜGYVÉ^ÖZLÖND NEGYED É™ - * KOR<ONA V., Rudolf-rakpart 3. sz. BET1LiF íl IGAZSiCOlIT ÉRDEKEINEK KÉPZELETÉRE. A MAGYAR ÜGYTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE, « ~ u « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják A JOG Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MÓR dr. ügyvédek. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmenteaen oostautalványnyal küldendők. TARTALOM: A kérdések föltevése az esküdtbirósági eljáiásban. Irta Sánta Elemér dr., budapesti büntetötszéki biró. - A részletfizetési kedvezmény elvesztése. Irta Friedmann Oszkár Győrött. — Belföld (A budapesti ügyvédi kamara tavalyi jelentése. Irta S t i 11 e r Mór dr. - A Magyar Jogászegylet ülése. — Az uj cheque-törvény) — Sérelem (Birák veszedelme. Irta W e i s s Ignác dr., brassói ügyvéd) - Irodalom (Marczali Henrik: A forradalom és Napóleon kora. — Balogh Arnold dr : Az ügyvédség elleni támadások. Az ügyvédi munka díjazása.) — Vegyesek. TÁRCA : W u n d t büntetőjogi theoriája. Irta Bárány Gerö dr. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. A kérdések föltevése az esküdtbirósági eljárásban. Adalék a Bp. 325. § ához, továbbá 353. és köv. §-aihoz és a Btk. 279-> 65., 281 , 301, 302., 165., és 7g. §-ához. Irta SANTA ELEMÉR dr., bpesti kir. büntetőtszéki biró. A budapesti esküdtbíróság előtt a kir. ügyészség Martmka Mátyás ellen két szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. Az eset abban állott, hogy a vádlott 1900 évi július hó N-án este egy revolverből háromszor rálőtt Muzsik Józsefre, azt megsebesítette ; majd vádlott az őt elfogni szándékozott Hornjak Ferenc rendőr felé lőtt, de ez a lövés nem talált. Vádlott előadta, hogy 1900 július 1-én Muzsik Józseffel kártyázott, amidőn 1 frt 80 kr. készpénzen felül 20 frt 50 krt. vesztett; e kártyaadósság fejében 26 frt értékű óráját és láncát adta oda. Egy hét múlva azt hallotta, hogy Muzsik József vele hamisan játszott. Ezért elment hozzá s kérte, adná vissza az órát és láncot, de Muzsik József erre hajlandó nem volt és a hamis játszást tagadta. Ezután a kérés többszöri megismétlésére Muzsik József azzal felelt, hogy ha el nem távozik, hát megmarja s csakhamar reá támadt, egy fogát kiütötte s ruháját összetépte. Nagynehezen sikerült kezei közül kiszabadulni, futásnak eredt, mire Muzsik József üldözte. Félelmében és a további bántalmazás elkerülése céljából a vele volt revolverből Muzsik József felé lőtt .-5 —4 izben. Az igaz, hogy a dulakodás közben a rendőr közeledett és Muzsik József akkor eleresztette. A rendőrre nem akart lőni. A nyomozás során Martinka Mátyás vádlott azt vallotta, hogy a revolvert azután vette magához, midőn már egy izben hasztalanul kérlelte Muzsik Józsefet az óra visszaadására; azt is vallotta, hogy Muzsik Józsefet agyon akarta lőni; továbbá, hogy a sértettet ő üidözte. Vádlott letartóztatása után a rendőrségnél megvizsgáltatván, rajta kisebb sérülés találtatott. Erre nézve vádlott azt állította, hogy azt Muzsik József okozta ; más adatok pedig azt mutatták, hogy a sérülés a felháborodott közönség részéről okoztatott. Arra is merült föl adat, hogy Muzsik József hamisan játszott. A vádbeli tényállás a tanuk előadásából következőleg állapitható meg ; vádlott ismételten kérte vissza óráját Muzsik Józseftől és mivel ez az órát csak a kártya-adósság megfizetése esetében volt hajlandó visszaadni, Martinka Mátyás 3 izben egymásután 6—8—10 lépésről az előle menekülni akaró Muzsik Józsefre lőtt. A második vagy harmadik lövés jobboldalon arcán találta a sértettet. Midőn pedig a rendőr közbelépett, Marhnka Mátyást a lövöldözés abbanhagyására szólította föl, azt lefegyverezni és letartóztatni akarta, a vádlott : nesze neked is egy szavakkal a rendőrre lőtt; miután azonban a rendőr fejét félrekapta, a golyó füle mellett sivított el. Muzsik József és a vádlott össze voltak fogódzva és a rendőr fölhívására szétmentek ; ezután azonnal kezdődött a lövöldözés. Arra nézve, hogy az összefogózáson, dulakodáson kivül, tényleg bántálLapunk mai száma mazta-e Muzsik József a vádlottat, utóbbinak állításán felül, bizonyíték föl nem merült. Azonban az igaz, hogy vádlott egy rendőrnek igénybevételével is kérte az óráját vissza ; de ez a rendőr azt adta elő, hogy vádlott hamis játékról nem tett említést. Muzsik József sérülésének gyógyulása 20 napnál hosszabb időt vett igénybe. Ezek után lássuk, hogy e bünperben miféle kérdések szövegezése képezte az eljárásnak tárgyát. A kir. ügyészség részéről javasolt kérdések: I. fökérdés : Bünös-e Mártink a Mátyás abban, hogy f. évi július hó 8. napján Budapesten a Teleky-téren ölési szándékkal Muzsik Józsefre forgópisztolyból többször rálőtt és az egyik lövéssel öt ugy megsebesítette, hogy husz napnál tovább volt beteg? II. fökérdés: Bünös-e M a r t i n k a Mátyás abban, hogy f. évi július hó 8. napján Budapesten a Teleky-téren ölési szándékkal Horny ák Ferencre forgópisztolyból rálőtt ? A védő indítványozta, hogy mindkét vádat illetőleg további kérdések szövegeztessenek, éspedig : 1. a Btk. 281. §. első bekezdése alapján ; 2. a Btk. 79. §. alapján; 3. a Btk. 301., 302. §-ai alapján ; éspedig az utóbbi a Hornyák Ferenc esetében, mint kísérlet. A bíróság ebben az ügyben összesen 10 kérdést szövegezett. A biróság által megállapított kérdések: I. csoport. 1. sz. fökérdés: Bűnöse Martinka Mátyás vádlott abban, hogy 1900. évi július hó 8-án este 9 óra tájban Budapesten a Teleky-tér 5. számú háznál ölési szándékkal, de a nélkül, hogy e szándékát előre megfootolta volna, egy forgópisztolyból Muzsik Józsefre intézett lövésekkel ez utóbbit jobb arcfélen találta, azonban a halálos eredmény vádlott akaratán kivül be nem következett ? Igen. vagy nem ? Ha igen: 2. sz. mellékkérdés: Vádlottnak a főkérdésben leirt cselekménye a Muzsik József által az ő személye ellen intézett vagy azt fenyegető jogtalan és közvetetlen megtámadásának elhárítására szükséges volt-e ? Igen vagy nem? Ha nem: 3. sz. mellékkérdés: Vádlott a főkérdésben leirt cselekményét a jogos önvédelem határainak félelemből vagy ijedtségből vagy megzavarodásból származott tulhágásával követte-e el? Igen, vagy nem ? Ha az 1. sz. fökérdés igen-nel, a 2. és3.sz. mellékkérdések pedig nem-mel döntetnek el: 4. sz. mellékkérdés: Vádlottnak a főkérdésben leirt cselekményre irányzott szándéka az előzőleg Muzsik Józseffel folytatott dulakodásból kifejlődött erős felindulásban keletkezett-e és ezen felindulásban rögtön végiehajtatott-e? Igen vagy nem ? Ha igen: 5. sz. mellékkérdés: Az előző kérdésben emiitett erős felindulást az okozta-e, hogy Muzsik József a vádlottat jogtalanul súlyosan bántalmazta, jelesül, hogy vádlottat erősen arcbavágta vagy összekarmolta és a cselekmény ezen felindulásban rögtön végrehajtatott-e? Igen vagy nem ? Ha az összes előző kérdések (1—5. sz.) n e m-mel döntetnek el: íz oldatra terjed.