A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 11. szám - A halál által való hitelesités

LO A JOG dolog rongálása, vagy nemhasználhatása miatti felbontása követelhető ; minthogy a a csődt. 48. §-a 2-ik bekezdése szerint a tömeg tartozását képezik a közadós kétoldalú szerződéseiből eredő követelések, a mennyiben a csödnyitás előtt keletkezett s a tömeg által átvett ügyletnél a teljesítésnek a csődnyitás után kell történnie : mindezeknél fogva a bérlemény előbbi állapotba való viszszahelyezésével járó költség tömegtartozást képez (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1902 máj. 15. I. G. 182/902 sz. a.) A közös gazdálkodásból és felperesnek, mint családfőnek, a családtagok vagyona kezeléséből és a jövedelmek feletti rendelkezéséből jogilag csak az következtethető, hogy a közös gazdálkodás közös jövedelméből alperes a netaláni szerződési megállapodásnak, vagy a törvényes rendelkezéseknek megfelelő részt igényelhetett, de nem következik az, hogy az alperes részére külön vagyonúi vásárolt ház vételára a közös jövedelemből fedezettnek legyen tekintendő iA m. kir. Kúria felülviz>g. tanácsa 1902 május 29. 1. G. 22/902 sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben A kereskedelmi törvény 160. g-ának rendelkezése csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha a részv.-társaság a bejegyzése és kihirdetése előtt az ő nevében kötött ügyletet kifejezetten magáévá teszi, vagy ha a társaság konkludens tényeiből megállapítható, hogy az ügylethez utóbb maga a részv.-társaság hozzájárult. A szegedi kir. törvszék (1901 aug. 29-én 14,527/b. sz. a.) Szivessy L. dr. ügyv. által képv. H. Mátyásnak, B u k H. dr. ügyv. által képv. Tiszavidéki tpénztár rt. ellen 23,430 K. 80 fill. töke s jár. iránti r. perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik és végreh. terhével arra köteleztetik, hogy alperesnek 120 K. perköltséget 15 nap a. megfizessen, stb. Megokolás: Felperes részv.-t. alapszabályának 55. §-a szerint az igazgatóság kebeléből választott vezérigazgató fizetését, esetleg díjazását az igazgatótanács szerződésileg állapítja meg. Az alapszabályoknak ebből a rendelkezéséből kétségtelen, hogy a vezérigazgatónak fizetéshez avagy egyéb díjazáshoz már pusztán megválasztatásánál fogva igénye nincs, hanem ennek követeléséhez szükséges, hogy ez iránt alperes az «igazgató-tanács» utján szerződésileg kötelezettséget vállalt. Felperes keresetében és a per folyamán azt állitja, hogy követelt évi 600 frt fizetését az igazgatóság (igazgató-tanács) az 1900 január 21 -én tartott ülésében állapította meg s hogy eszerint közte és az igazgatóság utján alperes között a szerződés ekkor jött létre. Minthogy azonban a cágokmánytár iratai szerint az alperes részvénytársaság cége az 1900 ápril 6-án 6,063. sz. a. hozott végzéssel rendeltetett a cégjegyzékbe bevezettetni és a cégjegyzékbe történt bevezetés a Központi Értesítő 1900 ápril 29-én megjelent 36. sz.-ban tétetett közzé; minthogy továbbá a K. T. 160. §. szerint a részvénytársaság a keresk. cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintetik és azok, akik a bejegyzésés kihirdetés előtt a társaság nevében eljárnak, személyesen és egyetemlegesen felelősek; ennélfogva kétségtelen, hogy a cégjegyzékbe bevezetés és kihirdetés előtt létrejött és a 27. a. jkvben foglalt megállapodás, illetve szerződés, alperesre nézve kötelező erővel nem bir, s ez a megállapodás csak személyesen azokat kötelezi, akik létesítették. Jóllehet tehát a cégokmánytár iratai bizonyítják azt, hogy a felperes vezérigazgatónak megválasztatott, ily minőségben működött, és hogy ebből az állásából felmondás nélkül elbocsáttatott, felperes fizetést nem igényelhet, mert ennek az igénynek alapja csak szerződés lehet, ilyen pedig a peres felek között érvényesen létre nem jött. Ezért a felperes keresetével, amelyben jogos ok nélkül történt elbocsáttatásamiatt, alperes részv.-tsaság fennállásának egész tartamára is 600 frt fizetést igényel—elutasítandó volt. stb. A szegedi kir. ítélőtábla. (1901 nov. 28-án 5,555. sz. a.) Az első bíróság ítélete megváltoztatódik, a felperes kereshetőségi joga megállapíttatik és a kir. tszék a jelen ítéletnek jogerőre emelkedése után további szabályszerű eljárásra utasittatik stb. Megokolás: A keresk. törvény 160. §. ama rendelkezéséből, hogy a részvénytársaság a bejegyzés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintetik, csak az következik, hogy a részv.tsaság bejegyzése előtt annak terhére kötött ügylelek, csakis ama feltételtől.függően tekintetnek fennállóknak, hogy a részv.-tsaság bejegyzésés kihirdetés által törvényesen létezővé vált. Az alperes részv. tsaságnak az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályai bejegyeztettek és kihirdettettek; az alakuló közgyűlésen megválasztott igazgatósági tagok által az alapszabályok értelmében a felperessel kötött az az ügylet tehit, mely szerint a vonatkozó cégokmánytári iratokból kitetszően a felperes vezérigazgatónak megválasztatott, az alperessel szemben is hatályossá vált, annyival is inkább, mert felperes a cégbejegyzés után is tényleg működött mint vezérigazgató; amiből következik, hogy felperes mindazokat a jogokat, amelyeket az ügylet alapján szerzett és illetve elbocsátása folytán érvényesíteni kíván, az alperes ellenében érvényesíteni jogosítva van. Ezekből az okokból az elsőbiróság ítélete megváltoztatódott, a felp. kereshetőségi joga megállapittatott és az első bíróság további szabályszerű eljárásra utasíttatott, a hozandó véghatározatnak hagyatván fenn a megállapítandó összes perköltség tárgyában az intézkedés. A m. kir. Kúria (1902 novemb. 20-án 196/v. sz. a.) A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. stb. Megokolás: Annak megjegyzésével, hogy a kereskedelmi törvény 160. §. rendelkezése csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha a részv.-társaság a bejegyzése és kihirdetése előtt az ö nevében kötött ügyletet kifejezetten magáévá teszi vagy ha a társaság konkludens tényeiből megállapítható, hogy az ügylethez utóbb maga a részv.-társaság hozzájárult: a másodbiróság ítéletét a benne felhozott s ezzel nem ellenkező indokai alapján helyben kellett hagyni. Az eladó a megrendelt árut olyan minőségben tartozik küldeni, hogy az a törvény- és kikötött kellékeknek megfelelő legyen ; ez alól a kötelezettség alól tehát nem menti fel az a kikötés, hogy eladó az illető áru hibájáért és hiányáért egy évig jótáll, mert ez a kikötés nem az átadáskor már felismerhetően létező, hanem az átadás után a használatbavétel folyamán keletkezhető vagy felismerhető hibákra és hiányokra vonatkozhat. (Hasonló ért. határozott a kir. Kúria 418/v. 1899., 462/v. 1900., 371/901. és 1902. G. 68. számok alatt. (A m. kir. Kúria 1903 január 17-én G. 426. sz.) Az évi fizetés mellett alkalmazott segéd részére kikötött utazási napidijak a dolog természeténél fogva csak az utazással járó kiadások megtérítésére kikötött átalánynak tekinthetők, amelyek tehát csak utazás esetén járnaK s igy utazás nélkül sem egészben, sem azon részükben nem követelhetők, amelyet azokból a segéd utazás esetében magának netalán megtakaríthatott volna. (A budapesti kir. ítélőtábla 1903 febr. 12. G. 112. sz a.; A feloszlott alkalmi egyesülés tagjai, a feloszlott alkalmi egyesülés kétségtelenül közös jellegű könyveinek megtekinthetése és használhatása végett, az ellen, ki azokat magánál visszatartja, a K. T. 120. §. értelmében felléphetnek, mely igény érvényesítése a keresk. eljárás 43. §-a szerint k tilönben is perenkivüli útra tartozik. Ahhoz azonban nincs joguk, hogy a szóban levő üzleti könyveknek általuk való megtekintése és használhatása végett azok birói letétbe helyeztessenek, mert az ily könyvek birói letét tárgyául nem szolgálhatnak, de másrészt a bíróságnak az sem lehet leiadata, hogy az ilyen könyveket irattárában gondozza és az érdekelt feleknek az ezen könyvek megtekintése és használása körüli ténykedéseit felelősség terhével ellenőrizze. (A m. kir. Kúria 1903 jan. 16. 406. sz. a.) A csődtörvény 72. §-a, arra való minden megkülönböztetés nélkül, hogy maga a közkereseti társaság ellen már korábban a csőd megnyittatott, avagy ugyanaz ellen annak elrendelése egyidejűleg kéretik-e vagy sem és hogy a hitelező, ki a társasági tag ellen csődnyitás iránt folyamodik, követelését a társasági viszonyból származtatja e vagy sem, a közkereseti társaság tagja irányában a csődeljárásra azt a kir. törvényszéket mondja illetékesnek, melynek területén a társaságnak székhelye van. (A budapesti kir. Ítélőtábla 1903 febr. 10. 210. sz. a.) Bűnügyekben. A bp. 437. § első bek. szerint az abban megjelölt alsófoku bíróságok által valóknak elfogadott tényekre köteles a kir. Kúria határozatát alapítani. Ebből a törvényes rendelkezésből nyilván következik, hogy a kir. Kúria semmisségi panasz esetében tények megállapításába nem bocsátkozhatik még akkor sem, ha erre az ügy irataiban megfelelő adatok benfoglaltatnának is. Utal erre a bp. 437. §. 5. bek. is, mely szerint az esetben, ha az eljárt bíróság a büntető törv. alkalmazhatása szempontjából lényeges körülményt fel nem ismert s annak megállapítását mellőzte, a kir. Kúria az ítélet megsemmisítésével az alsófoku bíróságok által megejtendő uj eljárás elrendelésére van hivatva. Ezzel összefügg a Bp. 328. §-ának rendelkezése is, mely szerint az ítélet indokolásában az ügy elbírálásához szükséges tények felsorolandók s azok megállapításának vagy megnemállapitásának okai is kifejtendők. A Btk. 414. és 416. §-aiban meghatározott vagyonbukás bármelyik esete csak akkor valósul meg, ha a közadós tartozásai a csőd megnyitása idején vagyonának értékét meghaladják s az igy keletkezett vagyonhiány által a hitelezők károsodása következik be. Elsősorban tehát a büntetendő vagyonbukás felismeréséhez szükséges az, hogy a közadós cselekvő és szenvedő vagyonállapota s ezek összehasonlításából a külömbözet számszerű összegben megállapittassék. A kaposvári kir. tszék mint btő bíróság (1901 dec. 18-án 8,848. sz. a.) vétkes bukás vétsége miatt vádolt Sch. Adolf ellen bűnügyében következeleg itélt: A kir. tszék a szabad lábon levő Sch. Adolf vádlottat bűnösnek mondja ki a btk. 416. §. 2. és 3. pontjában ütköző vétkes bukás vétségében és ezért a btk. 416. §. alapján a btk. 92. §-ának alkalmazásával az ítélet jogerőre-emelkedésétöl számított 15 nap alatt végreh. terhével fizetendő, az 1892 : XXVII. t.-c. 3. §-bani meghatározott célokra fordítandó, behajthatatlanság esetén a btk. 53. §. értelmében 3. napi fogházzal helyettesítendő 50 K. pénzbüntetésre és az ítélet jogerőre-emelkedésétöl számítandó 1 évi hivatalvesztésre Ítéli. Elmarasztalja továbbá vádlottat az eddig és a még netán felmerülendő bűnügyi költségek stb. megfizetésében stb. Megokolás: A kir. tszék vádlottat részben beismeréséből, valamint a hit alatt tanuként kihallgatott Sch. S. ügyv. csöd-