A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 11. szám - A halál által való hitelesités

A JOG is szól, az ügyvédi rdts. 43. §-a alapján azon kérelem előterjesztésére, hogy az elhalt fele részére megítélt főeskü letettnek nyilvánittassék» (Dtr. U. f. XVIII. 135.) ; de ezzel szembe áll ismét egy ellenrétes határozat. (Dtr U f. VIII. 103.) Az előadottak alapján és figyelemmel még arra, hogy nem felelhet meg az igazság követelményének az, hogyha a fél esküre jelentkezik jogelődje helyett, ha ezt 15 napon tul teszi, elutasittassék; mig ha az esküt letettnek kéri kimondani ugyanazon idő alatt, kérvényének helyt adnak, a kir. Kúriának fentebbi határozata tarthatatlan és az esküre-jelentkezés, illetve a halál általi hitelesítési eljárás kérésének végső határidejéül azon nap számítandó, amely napot megelőzőleg 15 nappal az ((érdekeltnek)) az a körülmény, hogy az ügyfél részére az eskü megítéltetett, tudomására jutott ; kétség esetén ezen határnap tanú vagy egyéb bizonyítási mód felhasználásával is megállapítható. A kir. Kúria kimondotta azon elvet is, hogy (<oly esetben. midőn a per folyama alatt elhalt fél jogutódja kéri, hogy az elhalt elődjének megítélt eskü letétele neki engedtessék meg, azt, hogy az esküvel bizonyítandó tényről közvetlen tudomássál bir, igazolni tartozikn (Dtr. rf. IX. 242); majd megállapította, «hogy az özvegy a férje részére megítélt esküt csak akkor teheti le. ha a ténykörülményekről közvetlenül tudomása van». (Dtr. rf. XVIII. 59.) Bár ez a kérdés nem olyan gyakorlati, mert az érdekeltnek joga meg van óva az által, amit a 244 §. hallgatag kifejez, hogy ha közvetlen tudomása nincs is, mégis a bíróság az esküt a jogelőd által letettnek kimondhatja ; mégis az 1893 : XVIII. t.-c. alapján megállapíthatjuk, hogy póteskü megítélése e5etén az érdekelt, ha a bizonyítandó tényről közvetlen tudomással nemis bír, egyes esetekben a bíróság mégis esküre bocsáthatja. Ha figyelembe vesszük ugyanis, hogy már a s. eljárás életbeléptetése előtti időben is a bíróság a póteskü megítélésénél nem volt törvényes bizonyítási szabályokhoz kötve, amennyiben «a póteskü azon esetben is megítélhető, ha a bizonyító fél állítását több egymást kiegészítő ténykörülmények oly módon támogatják, hogy azok egybevetése folytán a bebizonyítandó tény félpróba-erejüleg bebizonyitottnak tekinthető)) (Kúria 1,032/879. Schreyer Jakab dr.:' Polgári tkzési rdts. Il-ik kiadás 121. oldal) és az 1893: XVIII. t.-c. a bíróságnak ezen jogát még inkább kibővítette, és tekintettel arra, hogyha a megítélt póteskü letételére a fél jelentkezett, ezen jelentkezés által ismét bizonyítékot szolgáltatott, elvileg nincs kizárva, hogy az eskürebocsátást az érdekeltnek, aki erről közvetlen tudomással nem bir, hanem például jogelődjétől hallotta, meg ne engedje. Összefoglalva fejtegetéséink eredményét, az 1868: LIV. t.-c. 244. §-át a gyakorlat igényeinek megfelelőleg akként szövegezhetjük meg: Ha azon fél, kinek az eskü jogérvényesen megítéltetett, az itélet hozatala előtt vagy után meghalt, vagy olyan elmebetegségbe esett, mely az esküminta értelmének tökéletes felfogásában megakadályozza: az érdékeltek kérelmére az ellenfélnek a bíróság minőségéhez képest sommás úton, vagy a 144. § ban szabályozott eljárás szerint leendő meghallgatása [után végzéssel döntetik el, vájjon letehetik-e az esküt a fél jogutódai, vagy pedig az elhalt által letettnek tekintendő. Az eskü letettnek csak azon esetben tekinthető, ha a fél arra személyesen, perbeli ügyvédje, vagy e végre különösen meghatalmazott megbízottja által ajánlkozott, vagy ezen körülményt az érdekeltek igazolni képesek — s egyszersmind kijelölte azon ténykörülményeket, melyekre meg akart esküdni. Az e kérdésben hozott végzés ellen minden érdekelt fölebbezéssel élhet. Belföld. A birói kongresszus. A budapesti büntetőtörvényszék esküdtszéki termében gyülekeztek márc. 8 án a birák. Kevéssel 10 óra után Fuchs István budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki biró, mint az előkészítő bizottság elnöke, a bizottság nevében üdvözölte a kongresszust s indítványozta, hogy kérje föl a kongresszus elnökül Horváth Ferenc kúriai biró, budapesti törvényszéki elnököt, társelnökül pedig M e g y e r y Géza, kúriai biró, nyíregyházai törvényszéki elnököt és Stipl Károly kecskeméti törvényszéki elnököt. A kongresszus az indítványt egyhangú lelkesedéssel elfogadta. A megválasztott elnökök elfoglalván helyüket, Horváth Ferenc kúriai biró, a kongresszus elnöke, a kongresszust megnyitotlnak jelentette ki és a jegyzői tisztségre fölkérte Á b r a h á m Ignác karánsebesi törvényszéki birót és Tóth Miklós dr. budapesti albirót. Ezután D o 1 e s c h a 11 Alfréd dr. egyetemig magántanár, a budapesti büntetőlörvényszék bírája, mint az előkészitő-bizottság előadója ismertette mély figyelemmel hallgatott előadói beszédében a fizetésrendezési törvényjavaslatnak a birói karra vonatkozó sérelmes részét. Mindenekelőtt kijelenti, hogy a birói kar e kongresszusa nem tüntetés, nem támadás, hanem kizárólag védekezés, óvás a fenyegető veszedelem ellen, feljajdulás az igazságtalanság ellen, hogy gondolkozóba ejtse nemcsak azokat, akiketillet, hanem az egész magyar társadalmat. A javaslat az állami tisztviselők javadalmazásának megjavítását az egész vonalon foganatosítja, kizárólag és egyedül az elsőfolyamodásu bíróságokat mellőzi, sőt azok helyzetét az eddigi állapottal szemben le is sülyeszti. A kongreszszus feladata, hogy vétót mondjon a javaslatnak alkotmányjogi szempontból aggályos, a birói karra méltánytalan, a birói állásra lealázó rendelkezései ellen, tiltakozzék az érdemtelen büntetés ellen és követelje a birói különállás közjogi garanciáinak sértetlen fentartását. Ehhez joga van a birói karnak. Az állandó birói szervezet kérdésének tárgyalását nem tartja a kongresszus feladatának és indítványozza, hogy: küldessék ki egy bizottság, mely az összes birói sérelmeket és ezek orvoslási módját memorandumba foglalja össze. A birói kar fizetését külön törvénynyel szabályozza a kormány. A memorandum az összes táblai elnököknek, a kormány tagjainak, az igazság-, vallás-, közoktatási- és földmivelé i minisztereknek nyújtassák át. Végül a birák magához az ősforráshoz, a királyhoz is, akitől birói hatalmuk gyakorlásának jogát nyerték, — forduljanak panaszaikkal, illetve sérelmeikkel. Percekig tartó taps és éljenzés fogadta az előadó indítványait, amelyeket .« kongresszus egyhangúlag el is fogadott. Kemény Zoltán ir. indítványára a kongresszus, az állandó birói szervezet megvalósítására és az előmunkálatok megejtésére bizottságot küldött ki Horváth Ferenc elnöklete alatt. E bizottság tagjai: Lippe Vilmos táblai biró, Megyery Géza kúriai biró, törvényszéki elnök, G ö d r y Sándor, Kemény Zoltán dr., Nagy Aladár dr,. Knorr Kálmán dr., Fuchí István, Andorfy Károly birák és Stipl Károly dr. törvényszéki elnök. A Magyar Jogászegylet e hónap 7-én, szombaton igen népes teljes-ülést tartott, amelynek első tárgya Lukács Hugó dr. fővárosi idegorvos előadása volt a csökkent beszámithatóságu egyének büntetéséről. Ez az előadás második része volt annak a vitának, amelyet a közelmúltban Salgó Jakab dr. kórházi főorvos vezetett be nagyérdekü felolvasásával. Az előadás befejeztével Sal gó Jakab dr. utalt arra, hogy a degenerációnak az előadó által felállított osztályozása a gyakorlati életben sokszor ki nem elégitő, amennyiben sok eset egyik kategória alá sem vonható, vagy pedig több kategória ismérveit mutatja. Ezután Friedmann Ernő fejtette ki a jogtudomány és a pszihiatria egymáshoz való viszonyát e kérdésben. A nagy tetszéssel fogadott felszólalás után F a y e r László dr. elnök az ülést berekesztette. Külföld. Magasabb igazságügyi hivatalnokok kereskedelmi kiképzésének kérdése Németországban. A weimari igazságügyminisztérium a tőzsdei és iparos körök indítványa folytán az előadóknak és segédbiráknak (assessor) azt ajánlotta, hogy előkészülési idejök egyrészét, körülbelül 3—6 hónapot nagyobb bankintézmények és más nagyban való iparüzemek gyakorlati szolgálatában töltsék. A kereskedelemnek állandóan jeletékenyen hátrányára van azon körülmény, hogy az igazságügytől félreértés vagy szigor folytán folyvást szenved. A fennálló jogi alaptételek gyakran oly bizonytalanok, hogy nem ritkán képet nemis lehet alkotni arról, hogy ebben vagy abban az esetben miképpen fog ítélni a biró. A jogi alaptétel sok esetben a kultúra alapkövetelményeivel egyenes ellentétben áll, minek folytán előállt az az eset, hogy rendkívül sajnálatos jogi bizonytalanság konstatáltatott, melynek legtöbb esetben a törvénynek fogalmazása az oka. Ehhez járul még a magasabb igazságügyi hivatalnokoknak hiányos kiképzése, minthogy a pénzügyi és ipari szerkezetekbe való betekintés, valamint a kereskedelmi és bankviszonyok mélyebb megértésének híján vannak. Ebből magyarázható az, hogy a kereskedelmi bűnügyekben az elővizsgálatok feltűnően hosszadalmasak. A bírósági hivatalnokok az ilyen dolgot a saját tudományukkal és a legmegfeszitőbb munka mellett sem mozdíthatják elő. Ez nekik csak szakértők segítségének igénybevétele mellett lehetséges, kik a könyvezetést, az üzletvezetést, a kereskedelmi zárlatokat és szerződéseket megvizsgálni tartoznak. E szakértői vélemény alapján, mely természetesen egyoldalú és esetleg bizonyos érdekkel kapcsolatban is áll, ítélkezik aztán a biró. Oly dolog felett mondanak tehát a bírák Ítéletet, melyet alapjában véve nem értenek, nemis érthetnek, minthogy sohasem volt alkalmuk a pénzügyi és ipari gazdaságba betekintést nyerhetni. Ezen gyöngeségbó'l magyarázható ki aztán a kereskedelmi . ügyekben mindinkább fokozódó jogi bizonytalanság — mint a németországi szaklapok s körök panaszolják — a német birodalmi törvényszék Ítélkezésében. Szamos eset fordult elő, melyekben a jogi tudomány a legfelsőbb nemet bíróság ítéletét szigorú bírálat tárgyává tette. Ostorozták