A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 9. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

A JOG 69 azt indítványozta, hogy perfüggőséget a biró nemcsak kifogás esetén, hanem hivatalból vegye figyelembe és ehhez képest a paragrafus első pontját következő szövegben ajánlotta elfogadásra: ^Ugyanazon jog iránt sem ugyanazon, sem más bíróság előtt nem lehet pert indítani.* Neumann Ármin a módosítást lényegében helyesli, de másképp akarná azt kifejezni, mert a módosított szöveg nem processzuális, hanem anyagi perjogi kérdésre utal. Plósz Sándor igazságügyminiszter felvilágosításai után a bizottság a szakaszt elfogadta az előadónak most emiitett, továbbá azzal a módosításával, hogy az utolsóelőtti bekezdésében meghatározott határidő mellől a záros idő elmarad. Az 149. §-nál Bizony Ákos szükségesnek tartja annak a kifejezését, hogy csak akkor nem szükséges a kihirdetett határozatban kitűzött határnapra való idézés, ha a fél a kihirdetéskor jelen volt. Plósz Sándor igazságügyminiszter megjegyzi, hogy a kihirdetett határozatot csak annak a félnek kell kézbesíteni, aki a határozatot me jelőző tárgyaláson nem volt jelen. Tly értelemben minden kétség kizárása végett uj szöveget ajánl, amelyet a bizottságéi is fogad. A bizottság a szakaszt Visontai stiláris módosításával, egyébként pedig változatlanul elfogadja. A 160. §-nál MandelPálnak a miniszter által is elfogadott módositványához képest a bizottság a részvénytársaságnak és szövetkezelnek a szövegben való felemlitését is elfogadja. A 166. §-nál Visontai-nak a miniszter által sem ellenzett indítványára a bizottság olyan átalakítást határozott, amelyből kétségtelenül kitűnik, hogy azt, vájjon az irat átvétele törvényes okból történt-e, nem a kézbesítő bírálja meg, hanem az átvétel megtagadása esetéb;n az iratot mindig a félnél kell hagyni, és a bíróság fogja megbírálni, hogy ez a kézbesítés hatályos-e vagy sem. Á 151. §-nál M and el Pál azt indítványozza, hogy csak a posta székhelyén kézbesíthessen a posta. Plósz Sándor igazságügyminiszter utal arra, hogy rendelet fogja meghatározni azt a közeget, amely egyes helyeken a kézbesítésre legalkalmasabb. A bizottság a szakaszt változatlanul elfogadja. A 155. §-nál Mande! Pál a kézbesítési megbízott intézményének elejtését javasolja, mert fölöslegesnek tartja. S i m o n y i-S e m ad a m Sándor imperative akarja kimondani a megbízott kirendelését és azt, hogy a kérdésben^ az ellenfél meghallgatása nélkül hozassék határozat. Bizony Ákosnak az ellen a rendelkezés ellen van kifogása, hogy ha a per vitelére meghatalmazottnak nem lehet kézbesíteni, ;i kézbesítés a fél cime alatt postáraadással történjék. A miniszter felvilágosítása, továbbá V a n c s ó Gyula, Neumann Ármin és Bernáth Béla pártoló felszólaló után a bizottság a szakaszt elfogadja. A 156. §-nál S á g h y Gyula szükségesnek tartaná annak a kimondását, hogy csak alkalmas időben és alkalmas helyen lehessen kézbesíteni. A bizottság a szakaszt változatlanul eltogadta. Február 21. A bizottság bevégezvén a kézbesítésről szóló rendelkezések tárgyalását, megkezdte a perfelvételi tárgyalásról szóló IV. fejezetet és abban a 193. §-ig jutott el. A bizottság a legtöbb szakaszt változatlanul fogadta el. A 175. §-nál Rabár Endre előadó azt indítványozza, hogy a kézbesítő közeg necsak akkor bünBelföld. A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. Február 18. Elsősorban tárgyalás alá vette a bizottság a szegényvédő ügyvédnek a felebbezési és a megkeresett bíróság előtt való helyettesítésére vonatkozó 117. § nak az igazságügyminiszter részéről előterjesztett uj szövegét és azt elfogadta. Áttérve az elsőfolyamodásu bíróságok előtti eljárásról szóló III. cim első fejezetére, amely a keresetlevélről és egyéb beadványokról rendelkezik, a 129. §-nál Bizony Ákos azt indítványozza, hogy hagyják ki azt a rendelkezést, amely szerint a keresetlevélben a tényállások bizonyítékait is elő kell adni. S i m o n y iSe madám Sándor szükségesnek tartja, hogy a törvényszéki eljárásban, ahol a felet ügyvéd képviseli, a keresetlevélben pontosan megjelöltessék a jogcim és általában erősebben ki legyen tüntetve a 129. §-ban az, hogy mi a keresetnek lényeges és nem lényeges tartalma, Rabár Endre előadó azt indítványozza, hogy az okiratot csatolni kelljen. Plósz Sándor igazságügyminiszter felvilágosításai után a bizottság a szakaszt az előadó módosításával elfogadja. A megállapítási keresetről szóló 130. § t a bizottság változatlanul elfogadja. A 131. § hoz Plósz Sándor olyan rendelkezés felvételét indítványozza, amely szerint abban az esetben, ha valamely ingatlant, lakást vagy más helyiségei naptárilag meghatározott napon vissza kell bocsátani, a lejárat előtt is lehessen a visszabocsátás iránt keresetet indítani. A javaslat a lakásra nézve tartalmaz a 10. címben ilyen különleges eljárást, de haszonbérleteknél vagy más esetben, pl. prekárium esetében is szükség lehet arra, hogy már előzőleg eldöntessék a visszabocsátás kérdése és ne legyen kénytelen bevárni a felperes a perindithatásra annak az időpontnak az elérkeztét, amikor már a kötelezettséget teljesíteni kell. A költségvetésről szóló 431. §. eléggé megvédi az alperes érdekét az alaptalan perlés ellen. — A bizottság a 131. §-t a miniszter módosításával elfogadja, a másik módositványt ellenben elveti. A miniszter ennek megfelelően előfogja terjeszteni a paragrafus uj szövegét. A kereset-egyesitésről szóló 132. és a kereset felszereléséről szóló 133. §-t, utóbbit Bizony Ákos stiláris módosításával, elfogadja a bizottság. A 134. §-nál Si mony i-S emadam Sándor azt indítványozza, hogy a keresetlevelet csak magyar nyelven lehesen benyújtani. — A paragrafust változatlanul fogadja el a bizottság. A 135. §-nál Simony i-S emadam Sándor azt indítványozza, hogy a járásbíróság illetéktelenség okából ne tagadhassa meg a szóbeli keresetnek jegyzőkönyvbevételét, hanem minden esetre vegye fel a jegyzőkönyvet és hivatalból tegye át az illetékes bírósághoz. A miniszter ellenzi ezt az indítványt, mire a bizottság a szakaszt változatlanul elfogadja. A 136. §-nál S i mo n y i-S e m ad a m Sándor azt indítványozza, hogy a bíróság a fél kívánatára a csatolt eredeti okiratról elismervényt legyen köteles adni. A bizottság a szakaszt a miniszter felszólalása után elfogadja annak a kijelentésével, hogy az elismervény adásának kötelezettségét megfelelő helyen felvegyék a javaslatba. Az egyességi kísérletről szóló 139. §-nál Plósz Sándor megjegyzi, hogy a bizottság azon határozata következtében, amely szerint a járásbirósági eljárásra tartozó váltóperekben, ha azoknak értéke a 200 koronát meghaladja, a felperesre nézve kötelező az ügyvédi képviselet, a harmadik bekezdés szövegének átalakítása szükséges s erre nézve uj szöveget fog előterjeszteni. A bizottság ezt a paragrafust a miniszter részéről indítványozott uj szöveg fentartásával egyébként változatlanul elfogadja. A keresetlevél visszautasításáról rendelkező 141. §-nál Plósz Sándor igazságügyminiszter azt indítványozza, hogy a perfüggőség okából is visszautasittassék a keresetlevél és ehhez képest a 184. § 3. pontjára is történjék hivatkozás. A bizottság a paragrafust a miniszter módosításával elfogadja. A 142. §. a kereskedelmi hatáskör megszüntetése következtében elmarad. A 143. §-t változatlanul elfogadják. A 144. §-nál Szivák Imre azt indítványozza, hogy nemzeti ünnepre egyáltalában sohase lehessen tárgyalást kitűzni. Sághy Gyula ugyanezt a korlátozást vasárnapra és más ünnepre is kiterjeszteni kívánja P 1 ó s z Sándor ígazságügyminiszter az indítványokat ellenzi, mire a bizottság az indítványokat elveti és a paragrafust a miniszter stiláris módosításával elfogadja. A 145. §-nál a miniszter a bizottság határozatát kéri abban a kérdésben, hogy a törvényes vagy az elnök által kitűzött rövidebb perfelvételi időköz kötelező legyen-e olyan értelemben, hogy annak megnemtartása a mulasztás következményeinek megtagadását vonja maga után, vagy pedig meghozassék-e a makacssági ítélet akkor is, ha az előszabott perfelvételi időközt nem tartották ugyan meg, de a bíróság ugy találja, hogy alperesnek a megjelenésre elég ideje maradt. Többek felszólalása után a bizottság a 145. §-t változatlanul elfogadja azzal a kijelentéssel, hogy ehhez képest a 146. §. annak idején módosítandó lesz. Február 20. Módosítás vagy vita csak a következő paragrafusoknál volt: A perindítás hatályairól szóló 147. §-hoz Rabár Endre előadó tettessék birsággal, ha a kézbesítés szabályait nem tartja meg, hanem akkor is, ha késedelmesen jár el. A bizottság az indítványt az ígazságügyminiszter hozzájárulása után elfogadja. A 176. §. első bekezdését, amely a külföldi kézbesítésekről szól, a bizottság Rabár Endre előadónak az Ígazságügyminiszter által is elfogadott indítványára kihagyja, mert a 20. § nak a külföldön teljesítendő megkeresésekre vonatkozó általános rendelkezésében a kézbesítési megkeresések is benfoglaltatnak. A 179. §-nál Rabár Endre előadó azt indítványozza, hogy ha a fél az ellenfélnek tudvalevő tartózkodási helyét vagy az előtte ismeretes örökösöket már a keresetlevélben elhallgatta, akkor nemcsak a hirdeményi kézbesítés és az ezt követő eljárás, hanem az egész eljárás, ideértve a keresetlevelet is, érvénytelen legyen és a hirdetményi kézbesítés és az ezt követő eljárás érvénytelensége csak akkor álljon be, ha a fél a hirdetményi kézbesítést utóbb kérte. Miután az Ígazságügyminiszter a módosítás célját tüzetesen kifejtette, a bizottság a szakaszt ezzel a módosítással elfogadta. A 184. §-hoz Plósz Sándor ígazságügyminiszter azt indítványozza, hogy a perfüggőség kifogása is az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe vétessék és ehhez képest a szakasz utolsó bekezdése, mint most már felesleges, hagyassék ki. A bizottság a miniszter indítványa értelmében határoz. A 185. §-nál az Ígazságügyminiszter kifejti annak az újításnak a helyeségét, hogy a pergátló kifogássokat nem végzéssel, hanem Ítélettel kell eldönteni. Szivák Imre szükségesnek tartja, hogy az Ítélettel való döntés következtében ez a határozat ne rovassák meg nagyobb bélyeggel, mint ha a döntés végzéssel történnék. A bizottság a szakaszt változatlanul elfogadja. A 190. §-nál Plósz Sándor Ígazságügyminiszter felszólalására a bizottság azt az óhaját nyilvánítja, hogy a 188. §-nak a magánjogi hatályok fentartására vonatkozó rendelkezése arra az esetre is terjesztessék ki,ha a perindítás hatályai és a keresetlevél benyújtásának hatályai az elállás következtében szűnnek meg. A miniszter a kérdés ujabb megfontolása után uj szöveget fog előterjeszteni. Simony i-S emadam Sándor a 188., 191. és 193. §-ok egyes rendelkezései ellen aggályokat nyilvánít, de a miniszter felvilágosításai utál megnyugszik azokban a rendelkezésekben.