A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 8. szám - A birák és ügyészek anyagi helyzete, a tisztviselők illetményeinek ujabb szabályozásáról szóló törvényjavaslat világitásában

Huszonkettedik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. az. 8. szám. Budapest, id03 február 22. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ERDEKEIM KÉPVISELETÉRE. A MAGTÁR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAM Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 3 korona Fél « _ 6 « Egész « _ 12 • RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. , Az előfizetési pénzek 'legcélszerűbben bérmentesen oostautalványnyal küldendők. TARTALOM : A birák és ügyészek anyagi helyzete, a tisztviselők illetményeinek ujabb szabályozásáról szóló törvényjavaslat világításában. Irta R. Gy. járásbiró. — A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsának judikaturája. Irta Révai Lajos dr. — Az 1896. évi XXVI. t.-c. 119. §-a magyarázatához. Irta Wagner Albert dr., besztercei ügyvéd. — Az 1893. évi XVIII. t.-c. 229. §-ához. Irta Fényes Vince, zilahi tszéki biró — A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Irta W a h I n e r Aladár, m. kir. bányakapitány Budapesten. — Nyilt kérdések és feleletek (A hagyatéki eljárás köréből. Irta Holitscher Szigfrid dr., kir. közjegy/.őhelyettes Budapesten.) — Sérelem (Felhívás Magyarország bírói karához. Irta J u d e x.) — Irodalom (Márkus Dezső dr: Corpus Juris Hungarici. XXVII. — Zádor Mór és Runyai József: Kézikönyv a kir. adóhivatalok váratlan vizsgálatáról. — E d v i Illés Károly dr : A kihágásokról szóló törvények és eljárási szabályok magyarázata. Beküldött könyvek.) — Vegyesek. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. A birák és ügyészek anyagi helyzete, a tisztviselők illetményeinek ujabb szabályozásáról szóló törvényjavaslat világításában. Irta R. Gy. járásbiró. A fizetésemelésről szóló az a törvényjavaslat, amelyet a pénzügyminiszter végre-valahára e hó 14-én a Ház asztalára letett, nemcsak a birák és ügyészek anyagi helyzetét érinti, de a birói és ügyészi testület szervezetébe is vág. Feltételezve, hogy szaklapunk olvasói a napilapokban közölt törvényjavaslat tartalmát ismerik, abból itt csak azokra terjeszkedünk ki, amik a birák és ügyészek jövő helyzetét közvetlenül érintik. Ezek a következők : A t.-j. 2. §-a szernt az egyes fizetési osztály magasabb fokozatába jutáshoz a IX—XI. osztályban négy, az V VIII. osztályban pedig az alantas fokozatban töltött öt évi szolgálat szükséges. Ez az alsóbb osztályokban — kivéve azokat a bírósági alkalmazottakat, ak:k a rendes előléptetésnél visszamaradnak — annyiban hátrányos, amennyiben a rendes előmenetelben részesülőket a rendszeresített fizetési fokozatok legfelsőbb fokából ugyszólva kizárja, mert az aljegyző, albiró, törvényszéki biró vagy ügyész a magasabb fizetési osztályba rendesen 8, illetőleg 10 éven belül megy előre s igy valószínű, hogy ezek a IX., X. és XI. fizetési osztály első fokozatába csak kivételesen fognak kerülni. Ez a körülmény azt igazolja, hogy a tehetséges és szorgalmas birák és ügyészek kedvező előléptetési viszonyokat élveznek, de tény az is, hogy a törvényjavaslat reájokannyiban vesztességet tartalmaz, amennyiben az 1893. évi IV. t.-c. rendelkezésétől eltérőleg jövőte attól az előnytől elzárva lesznek, hogy — amint ez jelenleg különösen a VII. fizetési osztálynál mutatkozott — rövid pár év alatt a vonatkozó fizetési osztály legmagasabb fizetési fokába előléptek. De sérti ez a fizetési fokozat rendszerét is, mert egyrészt az előléptetést a lépcsőzet magasabb fokaiba kizárja, másrészt fokozatok átugrását vonja maga után, ami tekintettel az evvel kapcsolatos kinevezésre, a birói függetlenség alapzatának megszilárdítására éppen nem fog szolgálni. A törvényjavaslat 22. §-ában kontemplált elv, hogy a kúriai birói ranggal felruházott törvényszéki elnök, és táblabírói vagy főügyészhelyettesi ranggal felruházott e. f. biró vagy ügyész az illető fizetési osztály legalsóbb fokozatára van szorítva — egy régi anomáliának az ujabb meggyökerezése ! Igaz, hogy ezen az idézett törvényszakasz utolsó bekezdése annyiban égit, hogy az illetőnek az elsőfokú bíróságnál ily minőségben töltött szolgálati időt akkor számítja, ha a kir. Ítélőtáblához vagy Kúriához kerül, — de ez csak azt igazolja, hogy a kormány az eddigi rendszer hibás voltát belátja, de azon financiális okokból segíteni nem tud (?). Mert azt senki sem vonja kétségbe, hogy egy esküdtszéki bírósági, vagy fölebbviteli tanácselnökként működő törvényszéki biró, vagy egy nagy járásbíróságot vezető járásbiró hatásköre, felelőssége és munkáét őfogyasztása legalább olyan nagy, mint egy itélőtáblabirósági referens biróé. Ha tehát ez 5 évi szolgálat után 800 kor. és további 5 év után ismét 800 kor. (összesen 1600 kor.) fizetésemelésben részesül, a vele egyrangu, de az elsőfokú bíróságnál működő biró azt szintén megérdemli s ha nem kapja meg, ez utóbbira sételmes. De más anomáliának is nyit ez ajtót, t. i. olyannak, amely megint csak a birói függetlenség és hozáférhetetlenség alapzatát ingatja meg. Ha t. i. egy az elsőfokú bíróságnál 10 évig működő táblabírói rangos biró magának különös érdemeket szerzett, ennek jutalmazásául, mielőtt nyugalomba megy, egy vidéki táblához bírónak kinevezhető s ezzel a VI. fizetési osztály 2 ik fokozatának elkerülésével ennek legfelsőbb fokára ugrik. Még legjobban üdvözölhető a törvényjavaslat 48.§-ának ama rendelkezése, hogy a birák és ügyészek összlétszámának 30°/0-a a VII. fizetési osztályba tartozik. Bár fölötte sajnos, hogy nálunk megint csak financiális akadályok miatt az e. f. birák és ügyészek nem mind a VII. fiz osztályba vannak sorolva, amint ez a szomszédos Ausztriában rendszeresítve van, — de erről máskor szólunk, — mert ezzel egy régi nagy anomália lesz megszüntetve, t. i., hogy az igazságügyi kormány az arra érdemesnek itélt bírákat a VIII. fiz. osztályból közvetlenül a VI. fiz. osztályba léptette elő. Hogy ez jövőre nem ugy lesz és ezentúl mint minden közszolgálati szakban, ugy a bíróiban is a fokozatos előléptetés a VII. fiz. osztály elkerülése nélkül fog megtörténni, arra nemcsak a jelzett százalékos felemelés, hanem a fizetési osztályok közt mutatkozó nagyobb eltérés is nyújt biztosítékot, mert, ha elfogadíiató, hogy a kir. it.-tábláknál megüresedő állások száma évenkint 15 és az elsőfokú bíróságoknál működő birák és ügyészek összlétszáma 1,200, akkor ezekből 30u/o 360. így a VII. fiz. osztályban egy oly testület létezik, amely a kir. Ítélőtábláknál mutatkozó üresedések betöltésére elégséges. De fölötte nagy csorbát látunk a bírósági szervezeten az id. törv. jav. 48. §-ának rendelkezésében, mely szerint a Budapesten működő VI —IX. fiz. osztályba sorolt birák részére külön státus terveztetik megalkottatni, ugy, hogy ott a bíráknak a vidékiektől eltérőleg s azok rovására 40°,'0-a a VII., 40%-a a VIII. és 20°/0-a a LX. fiz. osztályba tartoznék. Ez status in statu volna, mely legalább oly rossz, mint az 1893 évi IV. t. cikkben eredetileg tervezett, de utóbb elejtett kombináció, mely szerint a fővárosi birák a vidékieknél egy fizetési osztálylyal magasabb rangot nyertek volna. A jó igazságszolgáltatás főigénye, hogy az ig. kormány a birói és ügyészi karban a kiválókat rendkívüli, a többieket pedig fokozatos, de mindnyájukat egyenlő előléptetésben részesítse. Nem tartjuk lehetségesnek, hogy az ig. kormány a fővárosban működő bírákat és ügyészeket kedvezőbb előléptetési jogokkal akarná felruházni, mint a vidékieket, mert ez roszszabb volna, mint a jelenleg fennálló pótlékrendszer és a vidékieknél a legnagyobb elkeseredést szülné; de viszont, ha a jelzett rendszer törvénybe iktatva lenne, akkora fővárosi bírák minden áthelyezést a vidékről a törvényben gyökerező külön státusukon ejtett sérelemnek tekintenének és az ellen a jogosultság látszatával demonstrálnának. Külömben nemis értjük, hogy miért kellett ezt az intézkedést a törv. javaslatban külön felvenni és evvel a viszály magját elvetni, hisz a mostani szerLapunk mai száma is oldatra terjed.