A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 41. szám - Titoktartás és btő törvényünk 328 §-a. Vége

A J veszélyes, bizonyítja. Prof. Schauia (Über gynaekologische Másságé. Pragcr med Wochenschrift 'i891. 43. ellenjavalat kankós megbetegedésre a massaqe); és Prof. Kleinwaechter : Wiener Klinik 1898. I. 12 lapján : «Ha a gonorrhoeánál masszálnnk, akkor az addig lokalizált fertőző anyagot egyenesen tovább hajtjuk az addig egészséges szomszéd szövetekbe stb»). Apodiktikus b'zonyossággal megállapítható tehát, hogy FI dr. bécsi orvos vizsgálatát röviden megelőzött időben, a régi női betegséghez ui fertőzés járult és hogy ez a fertőzés iqOi jan. 25. (G vizsgálatának időpontja) és i90t febr. 22. (H dr. vizsgálatának időpontja) közötti időben kellett, hogy megtörténjék. Megjegyzendő, hogy ez a fertőzés — eltekintve a természetes fertőzés lehetőségétől — esetleg külső módon, külső uton, nem-tiszta (ragályozott) kézi vizsgálat, nem-tiszta eszközök, vagy műszerek használata, stb., által is idéztethetett elő, — szóval, ennek közelebbi körülményeit, melyek közt ez létre jött, megállapitani teljes bizonyossággal lehetetlen Az orvostudomány és józan ész szerint is ez a kérdéses betegség csakis és kizárólag górcsövi vizsgálat alapján állapitható meg ; aki ezt nem végezte : fogyatékos orvosi képességének adta tanújelét ; felületes és könnyelmű, a körültekintést nélkülöző eljárásával mulasztást követett cl mint orvos. Ebben az esetben az orvosi vélemények egész sorozatával állunk szemben és csupán elfogadott, eddig megdönthetetlen theoriák alapján hámozhatjuk ki az igazságot, miből láthatjuk, mily veszélyes az ilyen, még ellenőrizésre szorult bizonyítvány laikus kezében. A laikus nem tud a mérgekkel bánni, pedig ilyen romboló mérgekké válnak esetleg a )óhiszemüleg kiállított orvosi bizonyítványok is a laikusok kezében. Ezért tartom én kívánatosnak, hogy az orvos ne álljon a perlekedő felek szolgálatában, hanem tartsa minden körülmények között titokban, amit megtudott. — ugy, mint azt a közjegyző, mint a gyóntató pap és védőügyvéd teszik feleikkel. Meggyőződésem, hogy az ily felelősségnélküli bizonyítványok kiadása mindaddig napirenden lesz, mig a btkv. 328. Íj ának «alapos ok nélküli* fogalmát, vagy e fogalom által alkotott kiváltságot a sértett fél : az orvos, ügyvéd, bíró stb. szabad magyarázatára bizza. Belföld. A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 5-én tartotta közgyűlését, amely a polgári perrendtartás törvényjavaslatával foglalkozott. Dr. Szivák Imre elnök az ülést megnyitván, a jegyzó'könyv vezetésével P a p Józsefdr. kamarai titkárt bizta meg. A jegyzőkönyv hitelesítésére pedig felkérte idó'sb Környey Ede dr. és Z s i gm o n d y Jenó' dr. ügyvédeket. Ezek után elnök hangsúlyozta, hogy az ügyvédi karnak kívánságai, tradíciói a perrendtartás törvényjavaslatában bennvannak. A megoldás iránt a nézetek különfélék lehetnek. A közgyűlés nem foglalkozhatik apró részletkérdésekkel, csupán a megoldandó feladatoknak egyes kimagasló csoportjaival. A kamara véleményes jelentéséből kitűnik, hogy a szabályozandó kérdések legnagyobb része kellő megoldást talált, illetve, hogy a megoldás megközelittetett. Ahol a törvényjavaslatban e tekintetben hiányok mutatkoznak, ott a véleményes jelentés konkrét propoziciókat tesz. Elnök különösen hangsúlyozza, hogy a budapesti ügyvédi kamara emelkedett, országos szempontokból, nem pedig szük, a megélhetést biztosító osztályérdekekből birálta a törvényjavaslatot s minthogy a kamara összesége jelen esetben épp ugy, mint a múltban számtalanszor, altruisztikus felfogásának és gondolkodásának adott kifejezést akkor, amidőn évekre terjedő fáradságos munkájával, adatgyűjtésével, indítványaival és koncepcióival elősegítette a törvényhozásnak a munkálatát ezen nagy perjogi reform tekintetében: akkor a budapesti ügyvédek egyeteme talán felháborítva érezhetné magát, hogy a törvényhozástól azt követelje, hogy a perrendtartással junktim léptettessék életbe az ügyvédi rendtartás, amelynek reformját az ügyvédi kar évek óta sürgeti. Habár teljesen jogosult lenne a perrendtartásnak az ügyvédi rendtartással való egyidejűi életbeléptetésének posztulálása, mindazonáltal tekintettel arra, hogy a polgári perrendtartás már nagyon előrehaladott stádiumban van, az ügyvédi rendtartás pedig csak készülőfélben, célszerűségi szempontokból a junktimnak elejtését nem ellenzené, de súlyt helyez arra, hogy az igazságügyminiszter figyelme ez alkalomból is felhívassák az uj ügyvédi rendtartásnak és az uj ügyvédi nyugdíjtörvénynek mielőbbi életbeléptetésére. Az ügyvédi rendtartás kiterjeszti az ügyvédi kamarák hatáskörét a jogszolgáltatás és az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslására, korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra s javaslattételre. Midőn az ügyvédi kar autonómiájából kifolyólag a köznek ilyen szolgálatokat tesz, megkövetelheti, hogy a törvényhozás e karral szemben szintén teljesítse kötelességét. A kamara a véleményes jelentés megszerkesztésénél komoly munG 293 kát végzett, azon reményének ad tehát kifejezést az elnök, hogy a törvényhozás szintén komolyan fogja megfontolni és magáévá tenni e karnak a véleményes jelentésben foglalt indítványait és javaslatait. Az elnök lelkes tetszéssel fogadott beszéde után Pap József dr. kamarai titkár, mint a törvényjavaslat előadója terjesztette elő a kamara véleményes jelentését. Utal az ügyvédi foglalkozás magasztosságára s aztán igy folytatja: A polgári perrendtartásnak előadói tervezete 1892. évben jelent meg. Közgyűlésünk erre megadta véleményes jelentését. Az 1901. évi törvényjavaslatot kamaránk elsősorban az ügyvédségre vonatkozó intézkedései szempontjából vette bírálat alá. Ezen törvényjavaslat sok tekintetben félreértette az ügyvédségnek perbeli szerepét. Nem tekintette azt, hogy az ügyvéd az igazságszolgáltatás lényeges kiegészítő alkatrésze; mellőzte azt, hogy az ügyvéd a jogrendnek őre, a bíróságoknak támasza s azért foglalt el oly álláspontot, mely sértette az ügyvédi kar erkölcsi integritását s alkalmas arra, hogy vagyoni exisztenciájában a kart megtámadja. A közgyűlés fölemelte akkor egyhangú szózatát, objektív kritikájába és protestációjába beleszólalt helyeslőleg az ország összes ügyvédi kamarája. A jogászi közvélemény előtt azóta az ügyvéd: sérelmek nyílt kérdések; az igazságügyminisztériumban tartott perrendtartási ankéten ezek a maguk egészében tárgyaltattak, az ország legfőbb birái jóakarattal álltak az ügyvédség pártjára; a IV. országos ügyvédi kongresszus ritka egyértelműséggel követelte a sérelmek orvoslását. Ily előzmények után látott napvilágot az 1902. év elején megjelent átdolgozott törvényjavaslat. Ez az ügyvédi sérelmek egyrészét orvosolta, a sérelmek zömét azonban nem. A kamara emlékiratot dolgozott ki e tárgyban s azt felterjesztette az igazságügyi bizottsághoz s mostani véleményes jelentésében ismételten követeli az ügyvédi képviseletnek kötelező-voltát a törvényszék előtti eljárásban, ide értve a házassági pereket is, a járásbíróságnál pedig az ezer koronán felüli perekben és a váltóügyekben az összegre való tekintet nélkül. Az előadó tárgyalás alá veszi ezután a következő kérdéseket: A pereknek közmegegyezéssel való elhalasztása, a perköltségek kérdése, hatásköri és illetőségi kérdéseket. Kifejti, hogy a szóbeliség helyes viszonylatba van hozva az írásbeliséggel. A felek önrendelkezési jogát nem sérti a tárgyalási elv, a közvetlenség, a bizonyítás szabadsága megfelelően van szabályozva. Helyes a perfelvételi tárgyalásnak a szóbeli tárgyalástól való elkülönítése; a mulasztási Ítélet konstrukciója sok kívánni valót hagy fenn, a felülvizsgálat a mai formájában meg nem maradhat. Egyebekben dicsérőleg nyilatkozott a törvényjavaslat alapelveiről, rendszeréről és kidolgozásáról. Pap József dr. előadását a kamara közgyűlése nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadta. Az erre megindult vitában résztvettek G r á n e r Ernő dr., aki indítványozta a véleményes jelentésnek en bloc való elfogadását, Baránszky Gyula dr. követeli, hogy az ügyvédi meghatalmazás ne legyen korlátozható. Ügyvédi költségek csak az ügyvéd személyes bírósága előtt legyenek érvényesíthetők. A szegényjog megadása könnyittessék meg. R á c z Géza dr. szerint ügyvédi képviselet ne legyen kötelező, ha ügyvéd ellen folyik a per, a kereskedelmi bíróságok fenntartandók, a szegénységi jog megadása maradjon a bíróságoknál. Balog Arnold dr. az ellentmondást csak ugy fogadja el, ha a mulasztási Ítélet alapján kielégítési végrehajtásnak adatik hely. Sürgeti a referé-rendszer behozatalát. H e r z Mór dr. sürgeti az ügyvédi nyugdij behozatalát. Stern Sámuel dr. indítványozza, hogy a váltóperek öszszegre való tekintet nélkül hagyassanak meg a kir. törvényszékeknél. Enyiczkey Gábor a mai felülvizsgálati rendszert helyesnek tartja. R óz s a Vilmos dr., K é g 1 János dr. (Monor), Nagel Ferenc dr., Oláh Dezső dr., Szende Sándor dr., Lederer Sándor dr. felszólalásai után a vitát berekesztették. Miután Papp József dr. előadó zárszavával élt és Baracs Marcell a szavazás rendjéhez hozzászólott, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a budapesti ügyvédi kamarának véleményes jelentését azzal a módosítással, hogy a váltóperek az összegre való tekintet nélkül a királyi törvényszékek hatáskörébe utalandók s amennyiben 500 koronáig a járásbirósági hatáskörbe vonatnának, akkor ezekre a perekre a kötelező ügyvédi képviselet kimondandó. Ugyancsak egyhangúlag kimondotta, hogy a référé-intézmény iránti indítvány beható tanulmányozás céljából a közérdekű bizottsághoz utasítandó; végül pedig egyhangúlag határozatba ment, hogy a véleményes jelentés az igazságügyminiszterhez az elnöknek megnyitó beszéde kapcsán terjesztessék fel. Az elnök indítványára Pap József dr. titkárnak és előadónak a véleményes jelentés szakszerű elkészítéséért és a közgyűlésen való előadásáért a közgyűlés köszönetet szavazott. Egy derék járásbiró a hivatalos zugirásxat ellen. Nem eléggé méltánylandó tettet követett el a vajdahunyadi ki . járásbíróság vezetője, területe jogkereső közönsége érdekében, amidőn egész határozottsággal és bátorsággal az úgynevezett közigazgatási hivatalos zugirászat ellen törvényadta hatás-