A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 5. szám - Igazolás az 1893: XVIII. t.-c 8. §-ának esetében - Törvényalkotás

40 A JOü 1901. évi törvények gyűjteménye. Jegyzetekkel és magyarázatokkal. Ara 5 korona. Budapest, 1902. Lampel Róbert kiadása. Vegyesek. Az egri érseki joglyceum tanrendje az 1901—2. tanév második felére. I. A tantárgyak átnézete. A) Rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon: 1. Európai jogtörténet; heti 5 óra; tanár: U dvardy László dr. 2. Római magánjog; heti 8 óra: tanár: Rátvay Géza dr. 3. Bölcseleti ethika; heti 4 óra; tanár: Maczki Valér dr. A II. évi tanfolyamon: 1. Magyar magánjog; heti 5 óra; tanár Csutorás László dr. 2. Magyar közjog; heti 6 óra; tanár: Kiss István dr. 3. Államgazdaságtan; heti é óra; tanár Huttkay Lipót dr. 4. Európai nemzetközi jog; heti 3 óra; tanár: Kiss István dr. A III. évi tanfolyamon: 1. Magyar büntetőjog és eljárás; heti 5 óra; tanár: Ludányi Béla dr. 2. Peres és perenkivüli eljárás; heti 5 óra; tanár: Bozóky Géza dr. 3. Magyar állam statisztikája tekintettel Ausztriára; heti 5 óra; tanár: Sa m a ssa János dr. A IV. évi tanfolyamon: hallgatók kollégiumaikat a kellő óraszámban a B) alattiakból válogatják össze. A szabályzat által határozott tanfolyamhoz nem kötött kötelező tantárgy: A legújabb kor története; heti 4 óra; tanár: Maczki Valér dr. B) Rendkívüli tantárgyak. 1. Törvényszékiorvostan; heti 2 óra; tanár: Turtsányi Gyula dr. 2. Nemzet; közi magánjog; heti 1 óra; tanár: Kiss István dr. 3 Bányajog; heti 2 óra; tanár: Csutorás László dr. 4. Államszámvitel tan; heti 2 óra; tanár: Huttkay Lipót dr. 5 Kereskedelmi ügyletek és eljárás; heti 4 óra; tanár: B o z ó k y Géza dr. 6. A tőzsde; heti 1 óra; tanár: Bozóky Géza dr. 7. Jogbölcselet történeteheti 2 óra; tanár: Ludányi Béla dr. 8 Bűnvádi perrendt irtás heti 2 óra; tanár: Ludányi Béla dr. 9. Kriminalisztika, törvényszéki szónoklati praktikummal; heti 2 óra; tanár: Ludányi Béla dr. 10. Államadósság; heti 2 óra; tanár: Huttkay Lipót dr. 11. Szocializmus; heti 2 óra; tanár: Hut tkay Lipót dr. 12. Kánoni házasságjog; heti 2 óra; tanár: Udvardy László dr. 13. Magyar közigazgatási jog; (különös rész) heti 5 óra; tanár: Samassa János dr. 14. Magyar családi és öröklési jog; heti 2 óra; tanár. Csutorás L. dr. 15. Római magánjogi practikum ; heti 2 óra; tanár: Rátvay Géza dr. 16. A nemzetgazdaságtan bölcselete; heti 1 óra; tanár: Huttkay Lipót dr. 17. Magyar alkotm. és jogtört.; (íolytatás) heti 2 óra; tanár: Udvardy László, dr. Szükséges-e a végrehajtás terhével való kötelezés kimondása r A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. járásbíróságnak, mint perbíróságnak hivatalos felterjesztése alapján a kir ítélőtáblának i . . sz. a. hozott Ítéletében tollhibából kimaradt az, hogy a felperes ügygondnok a terh re kirótt pénzbírságot 8 nap alatt tartozik fizetni, ezt a tollhibából eredő hiányt a királyi Ítélőtábla ezennel pótolja, a felterjesztésnek arra iráiyuló részét azonban, hogy az ügygondnok a teljesítési határidő lejárta után végrehajtás terhével köteleztessék fizetésre, mellőzi; mert a teljesítési határidő az téletből kimaradván, annak pótlása szükséges volt, ellenben a végrehajtás terhével való kimondása nem szükséges, mert a végrehajtás a kötelezettség teljesítésére kiszabott határidő lejártával 1881: LIX. t.-c. 23. §-a) a marasztalásnak törvényes folyománya. C1901. nov. 8. 1. J. 6. sz. a.) A felebbezési tanács tagja lehet-e az a bíró, aki a perben előbb mint megkeresett biró járt el ? Az a panaszolt .körülmény, hogy a per fölebbezési tárgyalásnál a fölebbezési tanács elnökeként az a biró járt el, aki korábban a fölebbezési bíróság megkeresésére a mármarosszigeti kir. járásbíróságnál szakértő és tanú kihalgatását foganatosította, nem vonható az 1868: L IV. t.-c. 56. §-ának valamely pontja és igy a sommás eljárási törvény 165. §-ának 2-dik pontja alá sem. (Magyar kir. Kűria mint felülvizsgálati bíróság 1901 dec. 3. I. G. 423. sz. a.) Felperesek azt panaszolják, hogy alperes az ő erdejükbe saját birtokán keresztül vezető mezei dülőutból, melyet felperesek 35 éven át békésen használtak, 8 m. szélességű területet elfoglalt felszántott és bevetett. Ezek szerint felperesek követelésüket magánjogi alapra fektetik és szolgalmi jog megháboritása miatti vissza helyezést kérnek, a mely magánjogi igény elbírálása nem az 1894. XII. t.-c.-hez képest a közigazgatási hatóság, hanem az 189 . XVIII. t.-c. 1. §-ának 5. m) pontja alapján a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri összeütközés.) A kir. igazságügyi minisztérium 36,809/901. J. M. I. sz. a. a felső-szalóki volt úrbéreseknek B. Ignác elleni utügyéből a lőcsei kir. törvényszék és a sz.váraljai járás főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1901. nov. 16-án tartott tanácsában tárgyalás alá vévén, az 1869: IV. t.-c. 25. §-a alapján a következő határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A felső-szalóki volt úrbéresek képviseletében F. János és K. József 1900. jul. hó 25-én 190é. Sp. 477/1. sz. a. a sz.váraljai kir! jbirósághoz beadott 'keresetükben azt adták elő, hogy B. Ignác az úrbéresek erdejére vezető útból 8 méter szélességű területet elfoglalt, felszántott és zabbal bevetett; minthogy pedig ezzel |az úrbéreseket az erdei útnak békés haszonélvezetében megháborította, kérték az úrbéreseknek a haszonélvezetbe visszahelyezését. A kir. jbiróság az 1900. dec. 7-én 1900. Sp. 477/3. sz. a. hozott végzésével az alperes pergátló kifogásának helyt adva, a pert megszüntette mert a kérdéses ut az alperes birtokán át vezetett a felperesek erdejéhez és a felperesek beismerték, hogy az mezödülőut, a mezeidülőutakra vonatkozó [intézkedések megtételére pedig 1894: XII. t.-c. 36. §. 94, d) p), 102., 103. §-ai értelmében a közigazgatási hatóságok illetékesek. A kir. jbrságnak azt a végzését a lőcsei kir. törvényszék mint lelebbezési biróság a felperesek felfolyamodására az 1900. december 28-án 1900. G. 58. sz. a. hozott végzésével helybenhagyta, mert a felperesek beismerték, hogy a peres ut dülőut, a melyen mind a két fél közlekedett, közös útnak jogosulatlan elszántása és megrongálása pedig az 1894: XII. t.-c. 94. §-ának d) pontja szerint kihágást képez, a mely esetben a 103. §. szerint a közigazgatási hatóság illetékes eljárni. Szepesmegye szváraljai járásának főszolgabirája az 1901. évi február hó 23-án 625/901. sz. a. kelt határozatával azonban az ügynek elbírálását a járásbíróság hatáskörébe utalta, mert «a jelen esetben nem közdűlő útnak elszántásáról vagy megrongálásáról, hanem alperesnek azon önhatalmú tényéről van szó, mely szerint alperes felpereseket a Felső-Szalók község határában fekvő «Kezdor» nevü dűlőn át a volt úrbéresek erdejére vezető, a tagosítás alkalmával a volt úrbéresek javára kihasított, a tkvben kitüntetett, harmincöt év óta háborítatlanul élvezett és a folyó év május havában szántóföldjén felszántott és bevetett útnak folytatólagos használatától elvonta s ily módon felperesek elestek a lehetőségétől annak, hogy ugy mint eddig a jövőben is erdejükhöz háborítatlanul hozzáférhessenek, az ott lévő famennyiséget k,fuvarozhassák, oda pedig más módon el nem juthatnak, ebben az esetben tehát szolgalmi jognak elbirtoklása forog szóban, ez pedig csakis visszahelyezési keresettel orvosolható. Ehhez képest a lőcsei kir. tszék és Szepes vármegye szepes váraljai járásának főszolgabirája között hatásköri összeütközés esete merült fel, a melynek elintézéséül a kir. jbiróság hatáskörét kellett megállapítani, mert felperesek előadása szerint a kérdésben levő ut az alperes földbirtokán keresztül a felperesek erdejéhez vezet és ezt a felperesek erdejükhöz hozzájutás céljából harmincöt éven át békésen használták, az alperes ezt az utat elszántván, ezzel a felpereseket békés birtokukban megháborította. Ezen előadás szerint tehát felperesek követelésüket mag ánjogi alapra fektetik és előadásuk szerint szolgalmi jog birtokának megháboritása miatt visszahelyezést kérnek. Ezen magánjogi kereset elbírálása pedig a bíróságnak, nevezetesen az 1893: XVIII. t.-c. 1. §-ának 5. m) pontja alapján a kir. bíróságnak hatáskörébe tartozik. Erről a kir. jbiróságot további eljárás végett értesítem. Tárgyalásra jogosított közjegyzőjelöltet, esetleg helyettest keresek, aki irodámba azonnal beléphet. Kölgyessy Adrián Antal dr, közjegyző Hátszegen. 3—l A szegzárdi kir. közjegyző állandó helyettest keres Ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. 2—1 Az Egyesiili budapesti fővárosi takarékpénztár rendes közgyűlését folyó 1902. évi február hó 16-án délelőtti 10 órakor budai osztályában (II. ker., fő-utca 2 sz. saját épületében) tartja, melyre a t. c. részvényesek az alapszabályok 12., lí. és 15. §-ai élteimében tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentésének, valamint a mult évi zárszámadásoknak előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség f-losztása s az igazgatóság és t. felügyelő-bizottság részére a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 2. Dr Jankovich János és társai részvényeseknek indítványa az alapszabályok 13., 15., 16., 18, 23., 24, 28., 29., 45.. 49., 50., 150. §-ainak módosítása, továbbá egy uj §-nak felvétele iránt és az igazgatóság ellenvéleménye. Azon t. c. részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni és szavazati jogukat személyesen vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabályok 18. és 20. §-ai értelmében legkésőbb 1901. évi december hó végéig saját nevükre irt részvényeiket még le nem járt szelvényeikkel együtt legkésőbben 8 nappal a közgyűlés előtt tehát legkésőbben bezárólag folyó évi febr. hó 13-ig a takarékpénztár központi vagy budai osztályában (V. ker. Dorottya-u. 4. sz., vagy II, fő-u. 2 sz. a.) letenni, ugyanott a megvizsgált 1901. évi zárszámadások és f lügyelő-bizottsági jelentés pé.dányai az alapszabályok 147. §-a értelmében folyó évi február hó 8-ikától kezdve átvehetők. Budapesten, 1902. évi január hó 29-én. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár _^ igazgatósága. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.