A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 5. szám - Igazolás az 1893: XVIII. t.-c 8. §-ának esetében - Törvényalkotás

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog Ö. számához. Budapest, 1902 február hó 2 Köztörvényi ügyekben. Minden szavazatnak mint közjogi ténynek alaki szabályossága a szavazási jegyzőkönyv mint közokirat által lévén igazolva, érv ényessége mellett jogi vélelem harcol. — Az ily szavazatok hatályának megerotleniiése. tehát érvénytelenségük megállapítása utján vizsgalata annak, ho^y a képviselő elnyerte-e az összes érvenyes szavazatok átalanos többségét, két előfeltételhez van kötve. Az egyik az, hogy azon választok, határozott megnevezése mellett, kiknek szavazatait érvényteleníteni kívánják, tüzetesen megjelöltessenek azok a konkrét tények az azokra vonatkozó bizonyítékokkal, mely tények a törvényen alapuló érvénytelenségi okot képezik • mert tekintettel a 84 ik §-ra is. a bizonyítási eljárás alapjául csakis oly tények szolgálhatnaki mint amelyek a törvény által hasznait általános kifeje zessk es fogalmak mint fenyegetés, erőszak, izgatás, etetés és itatás) tartalmát meghatározzak. Ebből következik, hogy oly szavazatnak mint érvénytelennek megtámadása, mely magában a kérvényben megjelölve nincsen, uj ténynek tekintendő s a törvény értelmében helyet nem foghat. A másik előfeltétel pedig az, hogy az érvénytelenittetni kívánt szavazatok száma oiy aranyban álljon a képviselőre, illetőleg a másik jelöltre adott szavazatok szamával, hogy azok levonása után az átalanos többség nincs többe meg. A magyar királyi Kúria i 1902 január 11 20. sz. Kur/bir. 1902. sz. a.i mini az 1899-ik évi XV-dik törv. cikk első S-a alapján alakitolt bíróság, az Ulrich József és tizennégy társa naszódi választókerületben választópolgárok által a Naszódon 1901. évi október hó 2-ikán megtartott országgyűlési képviselőválasztás érvénytelenítése végett a megválasztott országgyűlési képviselőnek kijelentett dr Beck Marcel ellen, az 1899-ik XV-ik törv. cikk 3-dik §-a alapján 1901. évi november hó elsején 129/Kur. bir. szám alatt ide beadott kérvényt az 1902. évi január hó 10-ikén megtartott szóbeli és nyilvános tárgyaláson a kérvényezők, a megtámadott országgyűlési képviselő és a jelenkezett választásvédök meghatalmazottjának meghallgatása után, s a tárgyalás összeredményének is alapul vételével, vizsgálat alá vévén, következő i t életet hozott: A kérvényezők kérvényükkel elutasittatnak Indokok: A naszódi választókerületben az 1901. évi október hó 2-dik napján Naszódon megtartott képviselő választás alkalmával dr. Beck Marcel^lett 63 szavazattöbséggel Ciokán János másik jelölt ellen országgyűlési képviselőnek kijelentve. A kérvényezők ezt a választást megtámadják s kérik, hogy az érvénytelennek mondassék ki, — a kérvényben utolsó helyen emiitett, de ugy a logikai, mint a törvényes sorrend szerint első sorban elbírálandó s az 1899-ik évi XV-ik törv. cikk 3-dik 3. j-ának első pontjában és 81-dik §-ban megjelölt azon az alapon, hogy a képviselő' a választás időpontjában nem volt megválasztható, amennyiben — s ezt közokirattal bizonyították is, — a naszódi választókerület 1901-ik évre érvényes választói névjegyzékében telvéve nincsen. Minthogy azonban a tárgyalás folyamán a képviselő meghatalmazottja az illetékes kír. közjegyző által a törvény 150-dik §-a értelmében kiállított s az 1901-ik évre szóló budapesti választói névjegyzék hiteles kivonatával igazolta, hogy a képviselő ezen névjegyzékbe fel van véve s igy az az 1874-ik évi XXXIII-ik törv. cikk 13-ik §-a értelmében a képviselőválasztás időpontjában meg volt választható: a kérvényezők által a törvény 3-ik §-ának el.ső pontjára alapított érvénytelenségi ok alaptalannak találtatott. A választást megtámadják továbbá kérvényezők az idézett törv. cikk 3-ik §-ának 11. a) és c) pontjai, illetőleg annak 10-ik pontja, kapcsolatban a 2-dik ponttal — alapján, s azt kérik, hogy az idézett törv. cikk 28-dik illetőleg 4-ik §-a értelmében a választástörvényes eredménye állapittassék meg annak kimondásával, hogy a kérvényhez .//• alatt csatolt kimutatásban felsorolt és dr. Beck Marcelre adott szavazatok érvénytelenek, a '///. alatt csatolt kimutatásban elősorolt választók szavazatai pedig Ciokán János javára érvényesek. A tárgyalás folyamán azonban a kérvényezők a 28-ík §-ra alapított ezen utóbbi kérelmüket elejtették, s a választás föltétlen érvénytelenségének megállapítását kérték az idézett törv. cikk 3-ik §-ának már megjelölt pontjai alapján is. A kérvényezőknek ehhez joguk volt, azzal az önként érthető korlátozással, hogy a kérvényben felsorolt érvénytelenségi okokon és tényeken tul nem terjeszkedhetnek ; mert habár kérvényükben a 3-dik §. 27. pontjára seholsem hivatkoztak, de annak egész tartalma kétségtelenné teszi, hogy már a 28-ik §-ra alapított kérelmüknél ama pont rendelkezését tartották szemük előtt, és midőn azt a kérelmüket, hogy a most idézett törvényszakasz érteimében a választás törvényes eredménye megállapittassék, — elejtették, nem zárathattak el ezáltal attói, hogy a 27-ik pontban foglalt érvénytelenségi okra hivatkozhassanak. Ezen álláspontra helyezkedve állíthatták, hogy a megválasztott képviselőre adott szavazatoknak oly mennyisége érvénytelen, amelynek a törvény 4-ik §-a szerinti levonásával és több le nem adott szavazatnak a másik jelöltre adott szavazatokhoz számításával, a megválasztott képviselő az érvényes szavazatok átalános többségét nem nyerte el. Ami azonban az egyes szavazatoknak mint érvényteleneknek megállapítását és tehát azoknak leszámítását illeti, kiemelendő, hogy minden szavazatnak mint közjogi ténynek alaki szabályossága a szavazási jegyzőköny mint közokirat által lévén igazolva, érvényessége mellett jogi vélelem harcol. — Az ily szavazatok hatályának megerőtlenitése, tehát érvénytelenségük megállapítása utján vizsgálata annak, hogy a képviselő elnyerte-e az összes érvényes szavazatok átalános többségét, két elöfeltét.'lhez van kötve. Az egyik az, hogy azon választók határozott megnevezése mellett, kiknek szavazatait érvényteleníteni kívánják, tüzetesen megjelöltessenek azok a konkrét tények, az azokra vonatkozó bizonyítékokkal, mely tények a törvényen alapuló érvénytelenségi okot képezik; mert tekintettel a 84-ik §-ra is. a bizonyítási eljárás alapjául csakis ily tények szolgálhatnak, mint amelyek a törvény által használt általános kifejezések és fogalmak (mint: fenyegetés, erőszak, izgatás etetés és itatás,) tartalmát meghatározzák. Ebből következik, hogy oly szavazatnak mint érvénytelennek megtámadása, mely magában a kérvényben megjelölve nincsen, uj ténynek tekintendő s a törvény értelmében helyet nem foghat. A másik előfeltétel pedig az, hogy az érvénytelenittetni kivánt szavazatok száma oly arányban álljon a képviselőre, illetőleg a másik jelöltre adott szavazatok számával, hogy azok levonása után az átalános többség nincs többé meg. A kérvényezők azonban ezen előfeltételeknek nem tettek eleget. Azon választók nagy részénél ugyanis, akiknek szavazatait megerőtlenitni kívánták, konkrét tények helyett vagy csak a törvény által az érvénytelenségi okokat megjelölő kifejezéseket ifenyegetés, erőszak, izgatás) használták, melyeknek jelentősége csakis az azokat minősítő tényekben volna mérlegelhető; vagy oly tényeket hoztak fel, meiyek érvénytelenségi okul szolgálni egyáltalán nem alkalmasak. Ezen utóbbi eset áll különösen azokra, se név, se szám szerint meg nem határozott, egész általánosságban mintegy 35—40 főre tett úgynevezett borgóvölgyi választókra nézve, akiknek szavazatát érvénytelenítő tényül az hozatikfel, hogy őket a jaádi főszolgabíró hajdúja által egy korcsma udvarában őriztette, míglen azokat onnan a jegyzők a szavazáshoz vezették, ahol kényszerítve voltak dr. Beck Marcelre szavazni; de hogy ki által, miképen voltak kényszerítve, az nem említtetik. Azoknak a szavazatoknak a száma pedig, amelyek oly tényekkel hozatnak kapcsolatba, melyek bizonyítás esetében érvénytelenséget vonnának maguk után, a kérvényezőkre nézve legkedvezőbb felfogás mellett sem tesz ki többet 21-nél; tehát ezen szavazatoknak a képviselőre adott szavazatokból való levonása esetében is megmaradna a képviselőre nézve az átalános többség: minélfogva annak megállapítása szempontjából, hogy ama szavazatok csakugyan érvénytelenek-e vagy nem, a bizonyítási eljárás elrendelése teljesen céltalannak mutatkozott. Áll ez annál is inkább, mert a kir. Kúria nem fog-adhatta el helyesnél; a kérvényezők azon jogi nézetét, mely szerint, ha az 1899-ik évi XV-ik törv. cikk 3-ik §-ának 11. a) vagy c) pontjába ütköző cselekmény folytán valaki más jelöltre való szavazástól tartózkodott, az ily szavazatok arra a más jelöltre adott szavazatokhoz volnának számitandók; mert a hozzászámitásnak esetei az idézett törvény 4. és 5. §§-aiban tüzetesen meghatározvák, és a föntebbi eset azok között nem foglaltatik. Nem kevésbbé téves a kérvényezők azon jogi felfogása is, mely szerint a többször idézett törvény 167-ik §-ában megjelöit hivatalos személyeknek ott tilalmazott cselekményei kivétel nél, kül megannyi választást érvénytelenítő okot képeznének; mert ez teljesen önkényes és tehát meg nem engedhető kibővítése volna a törvény 3-ik §-ában megállapitottt érvénytelenségi okoknak. Végül azon felfogást sem tartotta a kir. Kúria elfogadhatónak, mely szerint a képviselő által valamely közcélokat szolgáló jogi személy, különösen tehát egyház vagy község részére — bár hallgatólag, a választók bizalmának elnyerése céljából tett közhasznú adomány vagy Ígéret, mely vallási, társadalmi vagy közművelődési célok előmozdítására szolgál és egyes választók anyagt előnyére közvetlenül vissza nem vezethető, — az idézett törvény 3-ik §-ának 2. pontja alá volna vonható; nem lévén ezen felfogás sem a törvény szavaival, sem annak szándékával összeegyeztethető; mert ily esetben a képviselő nem egyes választóval szemben, hanem közérdekből s nem anyagi eszközzel gyakorolja a befolyást, hanem annak éppen ellenkezőjével, a nemes céllal, melynek az anyagi eszköz csak közvetítője. Ezeknél fogva volt a kérvény elutasítandó.