A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 37. szám - A végrehajtási törvény novellájához. Folytatás

264 A JOCjr Az általános értelmezés szerint pedig a tkvi beadványok szerkesztését nem tekintik «képviseletnek». E kérdést egyébként minden oldalról megvilágítja a Büntetőjog Tára XXXVIII. kötetének 277. s köv. és 289. s köv. lapjain közzétett értekezésem. Fényes Vince, ^^^^ szerencsi kir. járásbiró. Irodalom. A közigazgatás szervezéséről a vármegyékben és a járásokban. Irta Hamvai Lajos dr. huszti ügyvéd. Ára 50 fill. A vármegyék rendezése küszöbön áll, de sem a szakirodalom, sem a hírlapok nem adják meg a megvalósítandó elvek körvonalait. Össze vannak tehát zavarva a fogalmak, ugy a tisztviselők kinevezését sürgetők, mint azok táborában, kik ebben az önkormányzat örökös megdöntését látják. Annyi azonban bizonyos, hogy a'mai állapot: torzképe minden közigazgatási rendszernek. Minden közig, ágnak külön szervezett állami hivatala van, melyek egymással semmi, a vármegyével pedig fölötte laza összefüggésben vannak. Ha az állam uj intézményt léptet életbe, azonnal uj hivatalt állit fel. Így van aztán Magyarországon: tanfelügyelő, állami anyakönyvi felügyelő, iparfelügyelő, állategészségügyi felügyelő, állattenyésztési felügyelő, közegészségi felügyelő, erdőfeíügyelő, kataszteri felügyelő, pénzügyigazgatóság, államépitészetí hivatal, kulturmérnökség stb. Ez a sok hivatal a vármegyei közigazgatás csődjét jelenti. Azért állíttattak fel, mert az állam nem bizik a vármegyei igazgatásban. De ezek sem elegendők minden közig, teendő elvégzésére. Merüljön fel valamely különösebb feladat, rögtön uj hivatal: kormánybiztosság, kirendeltség alakjában lesz szervezve. Mindezen hivatalok pedig külön szervezettel, személyi és dologi kiadásokkal birnak és dacára a hivatalnokok szerény fizetésének, aránylag nagyon sokba kerülnek és a százfelé való szaggatás folytán sem állanak hivatásuk magaslatán. Szerző tehát a helyes és gyors közigazgatás érdekében mindezen hivatalokat egyetlen központban: a megyékben, közös vezetés alatt kivánja összpontosítani. Minden közig, ág egy megyénkint szervezendő központi testületben egyesítendő. Volna tehát 1. általános közig, osztály; 2. pénzügyi; 3. népoktatásügyi^, műszaki; 5. jog- és árvaügyi; 6. közegészségügyi és 7. gazdasági főosztály, mely osztályok élén egy-egy osztályfő áll. Az első 4-nél tisztában van mindenki, hogy mire terjedne ki a hatáskörük. Az 5-ik a mai megyei árvaszéket, mint fölöslegest, teljesen megszüntetné. A jogi részt elvégzi az osztály maga, a gazdasági részt, t. i. a felügyeletet arra, hogy hogyan kezeli a gyám az árvák vagyonát, az 5. és 7-ik osztály közösen végzik.; a pénzügyi rész pedig elesik, mert a pénz kezelése a kir. adóhivatal kra száll majd át. Ma minden árvaügy nem egyéb, mint egy iratcsomó az árvaszéken, a felügyelet pedig részben bosszantó akadékoskodás, részben semmi. A jogi osztályra volna átruházandó a közigazgatási közvádlói intézmény és beleolvadna a mai kincstári uradalmi ügyészség is. A 6-ik osztály fölöslegessé tenné a mai közegészségügyi felügyelőségeket; ebben volna a gyógyszertárügy is rendezendő, mely hasonlóképpen egészségügyi intézmény. A 7-ik, gazdasági osztályban egyesülne az őstermelés minden ágára, az iparra és kereskedelemre vonatkozó állami és társadalmi tevékenység; szervezése megszüntetné az erdő- és iparfelügyelőségeket és az állami erdészeti hivatalokat. Ez szervezné a megyei ipar-, gazdasági és kereskedelmi testületeket, felügyelne az erdő-, mezőrendőrségi, vizjogi, halászati, vadászati törvény végrehajtására, az állategészségügyre stb. stb., szervezné a munkás- és betegsegitő pénztárakat, a munkás-közvetitést, ellenőrizné a kivándorlást és felügyelne a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek üzletvezetésére, teljesítené a cégvezetés ügyét stb. A vidéki bíróságok mai szervezetük mellett nem alkalmasok a hathatós felügyeletre az alábbiak tekintetében. A törvény is csak alaki szempontból bizza meg őket ezen felügyelettel. Ezen jogot azonban a kezelésre is ki kell terjeszteni, hogy az évtizedek óta tapasztalt visszaélések megelőztessenek; erre azonban a vidéki bíróságok nem alkalmasok, de igenis alkalmas volna a központi ügyosztály. Mikor oly iparos iparigazolvány végett a szolgabírónál jelentkezik, ez megállapítja, hogy ez köteles-e a törvény szerint cégét bejegyeztetni ? Ha igen, nyomban aláíratná vele az üres példányokat és a gazdasági osztálynál azonnal be is jegyezteti. Megszűnnének a mai visszás állapotok, amikor a kis-szatócsok a cégüket bejegyeztetik, a nagykereskedők pedig nem ! Az eljárási szabályzatot ugy kontemplálja szerző, hogy volnának ügyek, melyek az osztály fejének felelőssége mellett és olyanok, melyek testületileg intéztetnének el. A peres közigazgatási ügyek elintézésére minden törvényhatóság területén közigazgatási bíróság szervezendő, mely egyúttal az összes kihágási ügyek II. fokú bírósága volna. Az eljárás közvetlen és szóbeli; a közvádat: ügyvédi képesítésű tagjai a jogi osztálynak képviselnék — a kir. ügyészségéhez hasonló szervezettel. Minden néven nevezendő kihágási ügy a közigazgatási útra tereltetnék; ezen ügyek úgyis nem elvi természetűek és azért itt jobb helyen vannak, mint a bíróságnál. Ide tartoznának a jövedéki kihágások is, amelyekben a mai eljárás szégyenfoltja igazságszolgáltatásunknak. Az adóhivatal, az függeléke volna a szolgabiróságnak, mint a telekkönyvi hatóság a járásbíróságnak. Az adóhivatal ma egyúttal illetékkiszabási hivatal, ehhez pedig jogi ösmeret is kell, amely azonban ma a hivatalnokoktól nem kívántatik. Szerző még a közjegyzői intézmény teljes ujjáalkotását is tervbe veszi. Ezt az egész intézményt fölöslegesnek tartja. Hogy fennállhasson, kénytelen volt az állam reá oly teendőket bizni a hagyatéki tárgyalásokkal, melyek voltaképp állami hatósági teendők. Ha ezeket tőlük elvesszük, ők a vidéken meg nem élhetnek. A fenmaradt csekély teendőket, p. o. óvásokat és a köziratok felvételét legalább 10-éves gyakorlatú megbízható ügyvédekre bizná. Az egész intézményt megyeszerte betetőzné a III. fokú kihágási, középfokú fegyelmi és II. fokú közigazgatási biróság a kir. táblák módjára. A minisztériumok megszabadulnának sok oly teendőtől, mely nem kormányzati, hanem vagy bírói vagy igazgatási természetű. A teljes jogi képesítést csak közig, birói vizsga adná meg. Ammta f'.-lhozottakból látni, szerző sok egészséges és életre való eszmét pendit meg, amely mindenesetre megvitatás tárgyát képezheti. Nem várhatni tőleés nemis célja ezen kis füzetnek, hogy mindezen kérdéseket egyúttal behatóan és ellenvetést kizáró módon fejtegesse. A szakemberek figyelmébe méltán ajánhatjuk. r. I. Vegyesek. Az egri érseki joglyceum tanrendje az 1902—1903. tanév első felére. A) Rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon: 1. Bevezetés a jog- és államtudományokba, het. 2 óra; tanár: Kiss István dr. 2. Római magánjog, het. 8 óra; tanár: Rátvay Géza dr. 3. Magyar alkotmány és jogtörténelem, het. 7 óra; tanár U dv a r dy László dr. 4. Művelődéstörténet, het. 4 óra; tanár: Maczki Valér dr. A II. évi tanfolyamon: 1. Jogbölcsészet, het. 6 óra; tanár: Ludányi Béla dr. 2. Nemzetgazdaságtan, het. 5 óra; tanár: Huttkay Lipót dr. 3. Magyar magánjog, het. 5 óra; tanár: C s u t o r ás László dr. A III. évi tanfolyamon: 1. Magyar büntetőjog, het. 5 óra; tanár: Ludányi Béla dr. 2. Polgári törvénykezési rendtartás, het. 5 óra; tanár; Bozóky Géza dr. 3. Kereskedelmi- és váltójog, het. 6 óra; tanár: Bozoky Géza dr. 4. Osztrák magánjog, het. 6 óra: tanár: Csutorás László dr. A IV. évi tanfolyamon: 1. Alkotmányi s kormányzati politika, het. 5 óra; tanár: K iss István dr. 2. Magyar közigazgatási jog, het. 5 óra; tanár: Halászy Cézár dr. 3. Egyházjog, het. 7 óra; tanár: Udvardy László dr. 4. Magyar pénzügyijog, het. 5 óra; tanár Huttkay Lipót dr. B) Rendkívüli tantárgyak. 1. Közegészségtan, het. 2óra; tanár: T u r t s á n y i Gyula dr. 2. Római perjog, het. 2 óra; tanár: Rátvay Géza dr. 3. Alkotmányunk 1848- és 1867-ben, het. 3 óra; tanár: Kiss István dr. 4. Válogatott helyek a magyar közigazg. jogból, het 4 óra; tanár: Halászy Cézár dr. 5. Kormányzati felelősség, het. 2 óra; tanár: Halászy Cézár dr. 6. Büntetőjogi praktikum harmad- és negyedévesek részére, het. 1 óra; tanár: Ludányi Béla dr. Az eperjesi jogakadémia tanrendje az 1902—1903. tanév első felére. A) Kötelezett tantárgyak. I. évfolyam. Bevezetés a jogés államtudományokba, heti 2 óra. Előadja Flórián Károly dr. — Római jog, heti 8 óra. Előadja H o r o v i t z Simon dr. — Magyar alkotmány és jogtörténet, heti 7 óra. Előadja Mikler Károly dr. II. évfolyam. Jogbölcselet, heti 6 óra. Előadja Horváth Ödön dr. Magyar magánjog, heti 5 óra. Előadja Raffay Ferenc dr.— Nemzetgazdaságtan, heti 5 óra. Előadja Sarudy Vilmos dr. III. , vagyis jogtud évfolyam. Büntetőjog, heti 5 óra. Előadja H o r o v i t z Simon dr. — Peres és perenkivüli eljárás, heti 5 óra. Előadja Raffay Ferenc dr. — Kereskedelmi és váltójog, heti 6 óra. Előadja Sarudy Vilmos dr. — Osztrák magánjog, heti 6 óra. Előadja Raffa y Ferenc dr. IV., vagyis államtud. évfolyam. Politika, heti 5 óra. Előadja Horváth wdön dr. —Magyar közigazgatási jog, heti 5 óra. Előadja Flórián Károly dr. — Egyházjog, heti 5 óra. E őadja Mikler Károly dr. —Magyar pénzügyi jog, heti 5 óra. Előadja Flórián Károly dr. B) Speciál-kollégiumok. Művelődéstörténet, heti 4 óra. Előadja Szlávik Mátyás dr. — Bölcselettörtér.et, heti 4 óra. Előadja Szlávik Mátyás dr. — A jogés állambölcselet irodalma, heti 3 óra. Előadja Horváth Ödön dr. — A közigazgatás reformjáról, heti 2 óra. Eiőadja M á r i á s s y Béladr.—Magyar szövetkezeti jog, heti 1 óra. Előadja Sarudy Vilmos dr. A Jog mutatványszámát kívánatra szívesen megküldi a kiadóhivatal, V.. Rudolf-rakpart 3. A kalocsai kir. közjegyző irodájában egy, a hagyatéki ügyek tárgyalásában teljesen jártas jelölt vagy segéd október hó elsejére, esetleg tizenötödikére alkalmazást kaphat. Közjegyzőhelyettes, aki jelenleg is hasonló állásban van és önálló működéshez szokott - több évi ügyvédi és közjegyzői gyakorlattal — helyettesi állást keres. Cime a kiadóhivatalban. P«iA8 Rfc62VÉNYTÁR8A8ÁO NYOMDÁJA BUOAPMTEN.