A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 7. szám - A bányabiráskodásról az uj perrendjavaslatban

Kúriának az elsőfokú Ítélet ellen bejelentett semmiségi panaszt elutasító végzésének kelte között eltelt időt, hanem a kir. Kúria elutasító végzésének keltétől íogva a kihirdetésig eltelt időtartamot is határozatának tárgyává tette. Mihez képest a kir. törvényiek fenti számú és keletű végzése megsemmisíttetik és utasittatik a kir. tszék, hogy hozzon az elsőfokú bíróság ítéletének kelte vagyis 1900. szep. 18-tól, a kir. Kúriának a semmiségi panaszt elutasító végzésének keltéig vagyis 1900. nov. 20-ig tartott vizsgálati fogságnak a büntetésbe való betudása kérdésében határozatot. I n d ok ok: A Bp. 505. §-a 2-ik bekezdése értelmében az előzetes letartóztatásnak és a vizsgálati fogságnak a büntetésbe beszámítása vagy be nem számítása és mily tartamban való beszámítása felett, amennyiben erről az ítélet nem intézkedik, az elsőfokú bíróság utólag tárgyalás nélkül: végzéssel határoz. A törvény eme rendelkezése szerint: a vádlottnak az elsőfokú biróság ítéletének keltétől, vagyis 1900. szept. 18-tól számítva, ezen ítélet ellen a vádlott és védője által bejelentett semmiségi panaszra hozott elutasító végzés jogerőre emelkedése, vagyis eme végzés meghozatala és igy 1900. nov. 20-ig eltelt időtartam képezheti csak a fentebb idézett törvény értelmében teendő beszámítás tárgyát; mig ellenben az az időtartam, mely az éppen megjelölt elutasító végzés és annak kihirdetéséig, vagyis 1900. dec. 24-ig eltelt, a biróság által a büntetésbe való beszámítás mérlegelésének tárgyává nem tehető. Mert a bp. 494. §-a értelmében az ítélet ellen bejelentett semmiségi panaszra hozott végzés a meghozatala napján emelkedvén jogerőre, ezen időtől fogva a vizsgálati fogság mint ilyen megszűnt és a büntetés elszenvedésének kell következnie, a büntetés ugyanis csak az ítélet jogerőre emelkedése után kezdődvén, az az idő, melyet vádlott ezelőtt vizsgálati fogságban vagy letartóztatásban töltött, nem képez büntetést. A törvény tehát azt célozta, hogy az a rossz és kellemetlenség, amelyet vádlott ez által elszenvedett, némi kiegyenlítést találjon abban, hogy az a vádlott büntetésébe részben vagy egészben betudassék; az az idő tehát, mely a semmiségi panaszt elutasító végzés kelte és eme végzés kihirdetésének napja, vagyis a jelen esetben 1900. dec. 24-ig elteit, a büntetés elszenvedésének idejére és a büntetés végrehajtásának körébe esvén, bírói intézkedés tárgyát többé nem képezheti. A kalocsai kir. törvényszék mint esküdt- és első fokban eljárt biróság a törvénynek megfelelően járt el tehát akkor, midőn ítéletének kelte, vagyis 1900. szept. 18-ika és a semmiségi panaszt elutasító végzés kelte közt elteit időtartamot a büntetésbe betudta, ellenben megsértette a törvényt avval az intézkedésével, hogy a semmiségi panaszt elutasító végzés keltén tul egész ezen végzés kihirdetéséig vagyis 1900. dec. 24-ig térje lő időtartamot is betudta vádlott büntetésébe. Miértis a fenti módon kellett határozni. idéz elő», B. T. K. 279. § fogalmi meghatározásának nem let meg, amennyiben a szándékos emberölés bűntettének szubjektív alkotó elemét nem az elnök által adott kioktatásban hangsúlyozott tényelem, hanem helyesen az képezi, hogy a tettes előre meg nem fontolt szándékának embernek megölésére kell irányulnia. Ezek szerint az elnök fentebbi fejtegetésével a szándékos emberülés bűntettére vonatkozó jogszabályt tévesen magyarázta s ezzel az esküdteket a törvény alkalmazása tekintetében megtéveszthette. Mindezeknél fogva az esküdtbíróság Ítéletét az annak alapjául szolgált főtárgyalással együtt a B. P. 364., 384. §§. 5. pontja és 427. §. 5. pontja alapján megsemmisíteni s ugyanazon bíróságot ujabb törvényszerű eljárásra utasítani kellett. Ezzel a kir. ügyész által érvényesített többi semmiségi j. anaszpont tárgytalanná vált 1901 okt. 24-én, 6,333. sz.) Megsemmisítés az esküdtekhez intézett elnöki kitanitás tévessége miatt. A kérdések a felek indítványai után még akkor is újból felolvasandók, ha változatlanul maradtak. (B. P. 363. §. 427. §. 5. p.) A kir. Kúria a kir. ügyésznek és sértettnek semmiségi panasza folytán T. Jánosné sértett semmiségi panasza visszautasittatik. A kir. ügyész által bejelentett semmiségi panasza folytán a kir. törvényszék, mint esküdtbíróság Ítélete az annak alapjául szolgáló főtárgyalással együtt megsemmisíttetik és ugyanazon esküdtbíróság uj szabályszerű főtárgyalás megtartására s a kifejlendőkhöz képest ujabb határozat hozatalára utasittatik. Indokok: A sértettnek a részére megítélt kártérítési összeg csekély volta miatt használt semmiségi panaszát, amely már az alsóbiróság által visszautasítandó lett volna, a B. P. 434 §. 3. bekezdése szerint e helyütt azért kellett visszautasítani, mert sértett nem tartozik azok közé a jogosultak közé, akik a B. P. 430. S-a szerint semmiségi panaszszal élhetnek. A kir. ügyész a főtárgyalás folyamán a B. P. 363. és 384. 8§. 5. pontja alapján amiatt jelentett be az ítélet kihirdetésekor is fentartott semmiségi panaszt, mert az esküdtbíróság elnöke a bírói'ag megállapitott kérdések újbóli felolvasását a felek előterjesztéseinek megtétele után mellőzte. Tekintve, hogy a B. P. 361. és 363. §§. egymással összefüggő parancsoló rendelkezéseinek egybevetéséből kétségtelen, hogy az elnök a feleknek a bűnösség kérdésére vonatkozó előterjesztései és indítványai után a bíróilag megállapitott kérdéseket, akár módosíttattak, vagy újra megállapittattak, akár változatlanul maradtak, a szóban levő előterjesztések után aláírni és semmiség terhe alatt újra felolvastatni tartozik. Tekintve, hogy ebben az esetbén az elnök amaz intézkedésével, miként a felek előterjesztéseinek megtétele után a birólag megállapitott kérdéseket újból fel nem olvastatta, oly szabálytalanságot követett el, melyet a törvény semmiség terhe alatt tilt: nyilvánvaló, hogy a B. P. 363. és illetőleg 384. §§. 5. pontjára alapított semmiségi ok fenforog. A kir. ügyész továbbá a B. P. 427. §. 5. pontja alapján a miatt emelt semmiségi panaszt, hogy az elnök jogi fejtegetésében a szándékos emberölés fenforgását tévesen határozta meg. Ez a semmiségi ok alaposnak találtatott azért, mert az elnök által az esküdtekhez intézett jogi fejtegetés során használt az a kijelentés, hogy a <szándékos emberölés büntette akkor forog fenn, midőn a tettes az elkövetéskor tudja, hogy cselekménye halálos eredménty Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : A fehértemplomi tszéknél Zirkl Kornél orayicabányai kereskedő ellen, bej. márc. 1, fsz. márc. 18. csb. Szalontai György, tg. Muntean Boldizsár. — A székelyudvarhelyi tszéknél Theil és Schlosser helybeli cég ellen. bej. febr. 28, fsz. márc. 24, csb. Göllner Béladr tg. Valentsik Ferenc dr. — A pancsovai tszéknél Stimler Gyula hely. beli kereskedő ellen, bej. ápr. 1, fsz. ápr. 16, csb. Furdek Miksa, tg. Adler Artúr dr. — Az ipolysági tszéknél Dyrner István helybeli lakos ellen, bej. ápr. 17, fsz. máj. 15, csb. Dabis Antal dr, tg. Mühlstein Gábor dr. A kolozsvári tszúknél Berényi J. fia helybeli cég ellen, bej. márc. 8, fsz. márc. 22, csb. Jékey Dániel, tg. Haller Gusztáv dr. — A gyulai tszéknél Müller Károly szarvasi lakos ellen, bej. márc. 26. fsz. ápr. 21, csb. Nyisztor Adorján dr„ tg. Fisbein Soma dr. — A kolozsvári tszéknél Orelli R. helybeli cég ellen, bej. márc. 8, fsz. márc. 22, csb Jékey Dániel dr,, tg Francu Amos dr. — Az ipolysági tszéknél Marschalkó Gyula, selmeci cég ellen, bej. ápr. 24, fsz. máj. 22, csb. Ráth Béla dr., tg. Goldstücker Márk dr. — A szegedi tszéknél Haasz és Schönfeld mindszenti cég ellen, bej. márc. 29, fsz. ápr. 5. csb. Fehér Tamás dr., tg. Reininger Jakab dr. — A szegedi tszéknél Schönfeld testvérek mindszenti cég ellen ugyanazon körülményekkel. Pályázatok: A zombori fs/.éknél aljegyzői áll. febr. 22.. — A nagyváradi tszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. febr. 22. (30) — A perlaki jbiróságnál albirói áll. febr. 26. — A felsővisói jbirtíságnál alj egyzői áll. feb. 26. Kúriai és táblai értesítések Békés I. K. 7134/901. n. e. — Belényes P. K. dr. BalogNémet (1,819/901. p.) febr. 5. hh. — Erzsébetváros I. Gy dr. Bordi— Zielinszky (322. XII. 3: 4.020/901. p.) febr. 12. rmv. — Pálffy-Zielinszkv (322. XII. ő.. 4-()26'901. p.) lebr. 12. rhh. rmv. - Szűcs—Zielinszky (322. 1: 4,027/901. p.j febr. 12. ív. — Halmi N. J. Fóris —Korányi érk. I 3,867/901 p. sz. a. elöa. Oeffner, n. e. — Jászberény M. B dr. A I kérdett ügyek egyike sincs elintézve. — Mohács B. J. dr. Pávkovits— Pávkovits (2,740/001.) febr. 12. hh. — Nagykároly A. A. dr. Pósz— Láng nem érk. — Nagyszeben H. K. dr. Schossal—Erdelyszky (2,883/901. p.) febr. 1. hh. — Óbecse V. Á. dr. Tyoszity—Rajákov (3,026/901. p.) jan. 30. hh. — Torda L. Á. Bágyoni tag. érk. 4/902. p. sz. a. elöa. Gyárfás, n. e. — A másikról legközelebb. — Újvidék V. I. dr. Keracz Keracz jan 29. hh. — Krajcsik—Tripolszky 11. .-. Markovits—Vaszilievits érk. 7,577/901. sz. a. elöa. Kársa, n. e. Versec S. K. dr Kitzinger—Stark /2,7ft8/901.) febr. 6. rmv. - Zom bor S. L. dr. Vaály—Ferenc-csat. (0S2/901.) febr. 12. rmv. THE MUTUAL new-yorki életbiztosító-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító-társasága. Vagyon 1900 december 31 én I,687,840,168'4S — Biztosítási állomány 1900 december 31-én 5,914,496,829-12 frank. Magyarországi vezérigazgatóság: Bndipest, IV., Károly-körut 26. PAUA8 FtÉ6ZvÉ*v TÁflSASÁO NfOMOÁj* BUDAPESTEN-