A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 6. szám - A teljesítési határidő és a perrendtartás törvényjavaslata

24 A JOG siti. az ügy nem vihető a járásbíróság, vagy közigazgatási hatóság elé és viszont, ha a most nevezett hatóságok a cselekményben törvényszéki ügyet latnak, a hatáskör hivatalból levén vizsgálandó, ki van zárva, hogy abban ítéletet hozzanak. A felmentésre nézve ki is fejezi a törvény ezen összhang szükségét és nincs ok feltenni, hogy az elítélés esetére másként kivánt volna rendelkezni. A tárgyi- vagy alanyi összefüggésben törvényszékileg elbírálandó esetekben a bp. 381. §. 2-ik pontjában foglalt rendelkezést korlátozzák a törvény 18. és 19. §. általános rendelkezései, melyek az összefüggő ügyeknek egyesítését és együttes ítélettel való elintézését rendelik. Az egyesítésnek általánosan elismert következménye az, hogy a különben alsóbb hatáskörbe utalt cselekmény osztozik a magasabb hatáskörbe taríozó cselekményre érvényes eljárási rendben, melyhez a felebbvitel is tartozik. Ennek kell érvényesülnie addig, mig nem csupán olyan vád marad fenn, mely kizárólag a kisebb hatáskörbe tartozó cselekményre irányul. A kassai kir. törvényszék ^1902. jan. 14-én 7,598. sz. a.) K. Jakabnészül. C. Dóra vádló tat az özv. D. Lajosné szül. R.Mária, R. József és özv. R. Péterné sérelmére elkövetett, a btk. 261 §-ába ütköző 3. rendbeli becsületsértés vétségében, elkövetve az által, hogy nevezetteket 1899. április 12-én F.-Dobszán tettleg bántalmazta és többféle becstelen kifejezésekkel illette, bűnösnek mondja ki és ezért a btk. 261., 96., SJ7. és 102. §-ok alapján háromszor 50—50 kor. pénzbüntetésre itéli. stb. Ellenben K. Jakab és K. Jakabné szül. C. D. a btkv. 330. §-ába ütköző magánlaksértés bűntettének, özv. D. Lajosné szül. K. M. a K. Jakabné sérelmére elkövetett, a btk. 301. §-ába ütköző könnyű testi sértés, illetve a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének, R. József a K. Jakabné sérelmére elkövetett a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés és a btk. 261. ij-ába ütköző becsületsértés vétségének és özv. R. Péterné szül. F. T. a K. Jakabné sérelmére elkövetett, a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének vádja és következményei alól felmentetnek. A kassai kir. ítélőtábla (1901. febr. 25,342. sz. a.) a főügyész nyilatkozatát, melylyel a kir. tszék Ítéletének a K.Jakab és neje vádlottakat a btk. 330. §-ába ütköző magánlaksértés bűntettének vádja alól felmentő része ellen a kir. ügyész által bejelentett felebbezést visszavonta, tudomásul veszi, és a K. Jakab és neje képviselője által a K. Jakabné vádlott elitélésére és az R. József özv. D. Lajosné és özv. R. Péterné vádlottak felmentése miatt bejelentett felebbezést a bp. 381. §. 2. pontja alapján visszautasítja, egyúttal azonban utasítja a kir. tszéket, hogy a felebbezést bejelentett képviselőt értesítse, mikép azzal a btkv. 426. §. 2. pontjába érintett semm ségi panasz bejelentésére való joga nem érintetik. Indokok: Minthogy a bp. 381 .§. 2. pontja élteimében a kir. törvényszéknek első fokban hozott olyan ítélete ellen, melylyel a vádlottak egyedül oly bűncselekményben mondattak ki bűnösnek, illetőleg oly bűncselekménynek vádja alol mentette fel, mely járásbíróság, vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe van utasítva felebbezésnek helye nincsen ; minthogy a jelen esetben K. Jakabné vádlott egyedül a btkv. 261.§-ába ütköző és az 1897. 34. t.-c. 18. §. 6. pontja értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt több rendbeli becsületsértésben lett bűnösnek kimondva; R. József, özv. D. Lajosné és özv. R. Péterné vádlottak pedig egyedül csak a btkv. 302. §. szerint büntetendő súlyos illetve könnyű testi sértés és a btkv. 261. §. szerint büntetendő becsületsértés, tehát az 1897. 34 t.-c. 4. és 6. pontjai szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt vétségek vádja alól mentettek fel : az ezen elitélés és felmentések miatt bejelentett felebbezés, tekintettel arra, hogy a kir. főügyész a kir. ügyésznek a btkv. 330. §-ba ütköző bűncselekmény tekintetében bejelentett felebbezését visszavonta, a bp. 381. §. 3. pontja értelmében e helyütt visszautasítandó volt. Minthogy azonban akkorra, midőn'a kir. tszék. kihirdetett itélstének a btkv. 330. §-ba ütköző bűncselekményre vonatkozó része ellen a kir. ügyész felebbezéssel élt, az ezen főbüncselekménynyel való összefüggésénél fogva K. Jakabné vádlott és pótmagánvádló képviselője az ítéletnek általa sérelmesnek tartott intézkedése ellen perorvoslatát felebbezésképen is bejelentette, mert nem tudhatta előre, hogy a kir. főügyész a kir. ügyésznek a törvényszék hatáskörébe eső bűncselekmény: amagánlaksértés büntette tekintetében bejelentett felebbezését vissza fogja vonni —eme fellebbezés visszavonása folytán előállolt uj helyzetben őt a reá sérelmesnek tartott Ítéleti intézkedés elleni minden perorvoslattól elzárni illetve teljesen megfosztani nem lehet, mert a perorvoslati jog őt a bp. 426. §-ának 2. pontja szerint ez uj helyzetben kétségtelenül megilleti, ugyanezért e tekintetben a kir. tszék a végzés rendelkező részének megfelelöleg utasítandó volt. A m. kir. Kúria (1902. jan. 14-én 7,598. sz. alatt) kir. ! itélő táblának 1901. évi febr. 25-én 342. sz. a. kelt végzése abban a részében, amely szerint K. Jakabné vádlott és magánvádló felebbezése a bp. 381. §. 2. pontja alapján visszautasittatott, a bp. 384. ^nak hivat aiból figyelembe vett 4-ik pontja alapján megsemmisíttetik s a kir. ítélőtábla utasittatik, hogy K. Jakabné telebbezésnek tekintett semmiségi panaszát saját hatáskörében intézze el. Indokok: a bp. 381. §-ban foglalt intézkedések összefüggéséből kitűnik, hogy a törvényhozás az ott intézkedés tárgyává tett eseteket, ha egymagukban állanak, a felebbezés tekintetében korlátozásnak kívánta alávetni. A korlátozásnál az a szempont volt irányadó, hegy az oly esetek, amelyek csak különös körülményeknél fogva jutottak a k;r. törvényszék elsőfokú elbírálása alá, amelyekben tehát az a bíróság döntött, amely különben mint másodfokú bíróság végleg határozott volna s amelyek e szerint már az első fokon részesültek a felebbviteli fok szervezeti biztosítékaiban, ne legyenek a kir. Ítélőtáblához felebbezhetők. Az ügyek ezen osztályozásának alapfeltétele azonban az, hogy a cselekmények hatásköri minősítése tekintetében a vád és az ítélet egyetértsenek, mert ha a vád a cselekményt bűntettnek vagy törvényszék hatásköréhez tartozó vétségnek minősiti, az ügy nem vihető a járásbíróság, vagy közigazgatási hatóság elé és viszont, ha a most nevezett hatóságok a cselekményben törvényszéki ügyet látnak, a hatáskör hivatalból levén vizsgálandó, kivan zárva, hogy abban ítéletet hozzanak. A felmentésre nézve ki is fejezi a törvény ezen összhang szükségét és nincs ok feltenni, hogy az elitélés esetére másként kivánt volna rendelkezni. A tárgyi vagy alanyi összefüggésben törvényszékileg elbírálandó esetekben a bp. 381. §. 2. pontjában foglalt rendelkezést korlátozzák a törvény 18. és 19. §-nak álialános rendelkezései, melyek az összefüggő ügyeknek egyesítését és együttes ítélettel való elintézését rendelik. Az egyesítésnek általános elismert következménye az, hogy a különben alsóbb hatáskörbe utalt cselekmény osztozik a magasabb hatáskörbe tartozó cselekményre érvényes eljárási rendben, melyhez a felebbvitel is tartozik. Ennek kell érvényesülnie addig, mig nem csupán olyan vád marad fenn, mely kizárólag a kisebb hatáskörbe tartozó cselekményre irányul. Minthogy pedig a jelen esetben a vád a btk. 330. §-ba ütköző bűntett miatt is emeltetett és e vád|a főtárgyaláson is fentartatott, a kir. törvényszék Ítélete ellen nem semmiségi panasznak, üanem felebbezésnek lehet helye s a kir. ítélőtábla a bp. 384. §. 4. pontjába ütköző és hivatalból figyelembe veendő alaki szabályt sértett meg azzal, hogy az ügyet hatáskörébe nem tartozónak mondta ki. A kir. itélő tábla végzésének eme részben megsemmisítésével tehát a semmiségi panasz felebbezésnek tekintendő s a kir. itélő tábla annak elintézésére volt utasítandó. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Az újvidéki tszéknél Altman Hermán petrovnei kereskedő ellen, bej. ápr. 2, fsz. ápr. 19. csb Rehák Ferenc, tg. Vucsetics Illés dr. — A kassai tszéknél Glück Dávidné abaujszántói lakos ellen, bej. márc. 29, ísz. ápr. 19., csb. Dubay József, tg. Stessel Szilárd dr. — A temesvári tszéknél Görgey Gyula németremetei lakos hagyatéka ellen, bej. ápr. í), fsz. máj. 7, csb. Herrmann Béla. tg. Gyika Imre. — A zombori tszéknél Veirauch András veprováci lakos ellen, bej. márc 1. fsz. márc. 21, csb. Markovyth Lajos dr., tg. Sztojkovits György. — A szekelyudvarhelyi tszéknél Orbán Antal helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 5. fsz. márc. 24, csb. Göllner Béla dr, tg. Miskolczy Károly. — A győri tszéknél Spitzer Szidónia helybeli kereskedő ellen. bej. márc. 15, fsz. márc. 24, csb. Sipos László, tg. Barcza Dezső dr. Pályázatok: A nagyváraditszéknél aljegyzői áll. febr. 15. (24) — A pestvidéki tszéknél birói áll. febr. 19. (27) — A dicsőszentmártoni jbiróságnál albirói áll. febr. 21. — A vingai jbiróságnál birói áll. febr. 25. — A budapesti keresk. és váltótszéknél j e g yz ő i áll. febr. 25. — A galgóci jbiróságnál kir. a 1 b i r ó i áll. febr. 25. — A budapesti büntetőtszéknél két jegyzői áll febr. 25. -- A zalaegerszegi tszéknél jegy z ő i, esetleg aljegyzői áll. febr. 25. (29) Kúriai és táblai értesítések. Békéscsaba F K. Kotván—ü. (5,822/901. b.) febr. 4. elut. — Debrecen V. Z. dr. Sipos—Csapó érk. 6,413/901. sz. a. előa. Pecháta^ dec. 30 elint. Az elintézés módjáról legközelebb. — Kassa N. V. dr. Wirth-Bretz érk. 1,072/901. v. sz. a. előa. Jőkuthy. — Szedlak—Szedlák 2,818/901. p, sz. a. előa. Bene. — Fisch—Tornai tp. érk. 1.570/901. v. sz. a. előa. Jókuthy, n. e. — Nagykároly A. A. dr Márton—Erdőhegyi érk. 7,659 901. sz. a. előa. Pecháta, n. e. — Nezsider O. B. dr. Tomasek—Tomasek érk. 6,522 901. sz. a. előa. Keresztszeghy, 1902. jan. 8. kh. — Szentgotthárd L. F dr. Alexander—Haám érk. 507902. p. sz. a. előa. Istvánffy, n. e. Meghívás a Pesti magyar kereskedelmi bank 60-ik rendes közgyűlésére, mely 1902. évi február hó 8-án délután 6 órakor a bank helyiségében íog megtartatni. TÁRGYAK: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő-bizottság jelentése, a mérleg megállapítása, a nyeremény felosztása iránti határozat és a felmentés megszavazása. 3. Igazgatósági választások (az alapszabályok S0i §-a értelmében a kilépő igazgatósági tagok újból választhatók;. 4. A felügyelő-bizottság választása. Budapest, 1902. január 25-én. Az igazgatóság. PAU.M R€6ZváN'T/U*«ÁO NyOWOÁj* BUOAPE6TEK.