A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 6. szám - A jogi államvizsgák reformja

Huszonegyedik évfolyam 6. szám. Budapest, 1902 február hó 9. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. A JOG Kiadóhivatal* (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) . a HETILAP AZ IGAZSÁGCCY ÉRHKKKINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGTAR OCTTÉDI V., Rudolf-rakpart ó. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. ^ Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bér/ mentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « _ 6 Egész « _ 12 « Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen posta utalva nyoyal küldendők. TARTALOM: A jogi államvizsgák reformja. Irta Finkey Ferenc dr.. sárospataki jogtanár. — Jogi szakoktatás a bnóság körén belül. Irta R. B. dr.. Budapesten. — Perjogi kérdések, tekiniettel az uj perrendjavaslatra. Irta Füven y e s s y Lajos, fólebbezési tanácselnök a budapesti tszéknél. — A teljesítési határidő és a perrendtartás törvényjavaslata. Irta Polgár Ármin dr., bazini kir. albiró. —Belföld iMagyar [ogászegylet ülései— Nyilt kérdések és feleletek. (Amerikába való utazás céljára adott kölcsön tekinthetö-e oly hasznos beruházásnak, amelyet kiskorú is megtéríteni tartozik ? Irta Vásárhely ' Dániel, nagykikindai tszéki birő) — Irodalom. (Megjegyzések a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez IrtaW e í n m a n n Fülöp dr.) — Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. V A jogi államvizsgák reformja. írta FINKEY FERENC dr., sárospataki jogtanár. II*) A Tervezet másik nagyjelentőségű reformja s tulajdonképeni uj alkotása : a jogi államvizsgák újra szervezése s ezzel kapcsolatban az egész jogi oktatás reformálása. A logikai rend és összefüggés kedveért szóljunk először az utóbbiról. A jogi alkotás reformját ugyan a Tervezet nem öleli fel egészen s nem szabályozza részletesen, mert a miniszter a tanulmányi rend megállapítását — ugy mint eddig is volt — magának tartja fenn, azonban részint a Tervezet egy pár intézkedéséből, részint az indokolásból a reform lén/ege és részletei felől ez irányban is tájékozódhatunk. Nem kívánjuk itt feszegetni, nem helyesebb és alkotmányosabb lett volna-e. ha az egész jogi oktatás szervezete és rendszere törvényben szabályoztatik, ezt a törvényhozás bölcsessége lesz hivatva elbírálni, sőt a siker érdekében szívesen belenyugszunk, hogy ezúttal csak az államvizsgák szabályoztassanak törvényileg. Ebbe annál is inkább belenyugodhatunk, mert a Tervezet indokolása biztosit a felől, hogy a miniszter által kiadandó uj tanulmányi rend a mai rendszer hiányait s tökéletlenségeit gyökeresen orvosolni fogja. Nagyon helyesen emeli ki ugyanis az indokolás, hogy a jogi oktatás, a jogászi képzés súlypontját a magánjogi képzésre kell fektetni. E végből a magánjog betanítására az uj tanulmányi rend a mainál nagyobi i gondot fog fordítani s a második alapvizsga — amely egészen uj szervezetet fog nyerni — első tárgya is a magyar magánjog lesz. Ugyancsak helyesen emeli ki az indokolás, hogy a jogtud ományi tárgyakból (magán-, kereskedelmi-, büntetőjog-, polgári és büntető eljárás) szemináriumok és praktikumok lesznek kötelezőleg előírva s államvizsgára csak az lesz bocsátható, ki legalább két ily gyakorlatban részt vett. Ez utóbbi rendelkezést a törvénytervezet is felveszi. (6. §.) Vagyis a miniszter határozottan meg akarja valósítani a magyar jogászkörök régi óhaját s a német egyetemeken már meg is honosított rendszert, hogy a joghallgató jogi pályája alatt ne csak hallgasson, hanem az elméletnek a gyakorlattal való összefüggését s a tanultak alkalmazását is lássa és próbálja meg elsajátítani. E két helyes gondolat természetesen magával hozza a mai jogi tantárgyak revízióját, beosztásuk, hallgatási sorrendjük megváltoztatását. A tantárgyak ez uj beosztását ugyan a Tervezet indokolása sem tartalmazza (pedig a hozzászólás végett helyes lett volna felemlíteni, azonban a két államvizsga államvizsga: a) magyar ma') Megelőző közlemény f. évi í. számunkban. Lapunk mai agám s a két alapvizsga tárgyainak felsorolásából körülbelül tájékozódhatunk e felől is. Vizsgái tárgyak lesznek jövőre : [. alapvizsga: a) római jog, b) európai jogtörténet, kapcsolatban a magyar alkotmány és jogtörténettel. II. alapvizsga: a) magyar magánjog, b) egyházjog, c) nemzetközi jog. Jogt udomány gánjog, b) magyar kereskedelmi jog és magyar váltó jog, c) magyar polgári törvénykezési jog, d) magyar büntetőjog és magyar bűnvádi perrendtartás. Államtudományi államvizsga: a) alkotmánytan és magyar közjog, b) kormányzattan és magyar közigazgatási jog. c) pénzügytan és a magyar pénzügyi jog főbb szabályai, d) közgazdaságtan és a statisztika főbb elvei. A vizsgatárgyakból látható, hogy az uj tanulmányi rend az első éven meghagyja a mai tárgyakat, ellenben a második éven a magánjog mint főtárgy mellett az egyházjogot (mely eddig a negyedik éven volt adatja elő ; a nemzetközi jogot pedig, ami eddig nem volt alapvizsgatárgy, vizsgatárgygyá teszi. Ez újításokat csak helyeselni lehet, mert az egyházj og tárgyánál fogva is jobban illik a II. évre. mintegy folytatásául a római jogi és jogtörténeti tanulmányoknak s könnyebbségénél fogva is megfelel a II. éves jogász fejlettségének. A nemzetközi jog tanításának s jelentőségének emelését is örömmel látjuk, mert e tudomány bizonyos magasabb látókör szerzésére tanítja a joghallgatót s kétségtelen, hogy a nemzetközi jog mind erősebben fejlődik és izmosodik. A jogt udomány i tárgyak körében nagyobb változást nemigen sejtünk, csakhogy természetesen a magánj o g előadása remélhetőleg nem fog a II. évre szorítkozni, hanem a III. és IV. éven is egy-egy része előadandó lesz. Az osztrák jogot, mely eddig a III. év tárgyát képezte, elég lenne 2 órás speciál kollégiumra szorítani s a helyett a III. éven a magyar magánjog kötelmi, család- vagy örökjogi részét adatni elő. Szívesen látnók továbbá s reméljük ugy is lesz, hogy a magyar bűnvádi perrendtartás (büntető eljárás) az uj tanulmányi rendben önálló külön, 5 órás kollégiummá tétessék, mután e nevezetes jogág végre szintén kodifikálva van nálunk is s alapelveinek beható részletes megismerése époly fontos a jogászra, mint a polgári törvénykezésé. Az anyagi büntetőjog pedig maga oly tágkörü tudomány, hogy a kettőt egy tantárgygyá olvasztani, nem lehet. Nagyobb változás látható előre az u. n. államtudományi tantárgyak körében. A politikát a tervezet beleolvasztja a közjogba és közigazgatási jogba, mint e két jog elméleti részét. A pénzügyi jogot mint külön tárgyat, ugy látszik, szintén megszüntetni óhajtja; hanem a pénzügy t a n keretében, mint annak különös (gyakorlati) részét óhajtja előadatni a magyar pénzügyi jog főbb szabályait. A statisztikáta mainál szintén szűkebb keretben tervezi az uj tanulmányi rend, mert az államvizsgán csak annak fő b b elvei fognak kérdeztetni a közgazdaságtannal kapcsolatban. Ez újítások is határozottan helyesek és kívánatosak. Eppjn az államtudományi tárgyak voltak és vannak a mai tanrendben túlságos és fölösleges módon elaprózva, szétszaggatva. Hogy a pénzügytan és pénzügyi jog két tárgyat képezzen, ennek igazán semmi jogosultsága nincs, valamint fölösleges a pénzügyi jog a 12 oldalra terjed.