A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 6. szám - A jogi államvizsgák reformja

42 A JOG minuciózus szabályaival, a cefrefözés titkaival ölni a jogtanulót. A pénzügyi igazgatást úgyis tanulja a közigazgatási jogban, az adórendszert pedig a pénzügytan tanitja s itt illusztrálásul eddig sem lehetett mellőzni a magyar pénzügyi jog főintézkedéseit. A pénzügy'jog tehát mint külön tárgy feltétlenül kihagyandó az uj tanrendből. Ugyancsak egészen kihagynám részemről a ma hallgatásra előirt államszámviteltant. Nem kevésbbé helyeselhetjük a statisztikának mint külön tárgynak kihagyását, illetőleg főbb elvének s módszerének 2—3 órás kollégiumra szorítását. A statisztika részletei magukban megemészthetetlen anyagot képeznek, ellenben a közgazdaságtanban, pénzügytanban, büntetőjogban, illusztrálásul úgyis telhozandók. Legtöbb szó férhetne a politikának külön tárgy gyanánt való megszüntetéséhez, de ez iránt a Tervezet indokolása nemís nyilatkozik világosan, sőt azt mondja, hogy «a politika csak nevével nem szerepel az uj tárgysorozatban, de tartalma, két részre osztva, benne van.» Ez jelentheti azt is, hogy a politika jövőre is előadatnék külön tárgy gyanánt, de nem képez külön vizsgatárgyat, hanem a közjog és közigazgatási jog elméleti része gyanánt fog kérdeztetni. Azt hisszük, nem is lenne helyes a politikát mint külön tárgyat megszüntetni, annál kevésbbé, mert a magyar politikai irodalomnak oly két hatalmas képviselője van ez idő szerint egyetemeinken, akiknek művei érdemesek arra, hogy minél tovább az ifjúság kezében forogjanak. A tanulmányi rend további nagy horderejű reformja lesz a kötelező kollokviumok és gyakorlatok meghonositása ugy az egyetemeken, mint a jogakadémiákon. A Tervezet 6. ij-a azt is a miniszter által kiadandó tanulmányi rendelet hatáskörébe utalja, de egy pár pontra már e § is tájékoztat, igy 1. hogy a jogtudományi tárgyak közül minden jogásznak legalább két gyakorlatban okvetlen részt kell vennie ; 2. hogy az egyeteme k e n a kollokviumok és gyakorlatok esetleg irásbelidolg o z a 11 a 1 letudhatok [egyenek. Mindkét rendelkezés kissé szükkörü. Részemről minden joghallgatót köteleznék minden éven legalább egy gyakorlatban való részvételre, tehát legalább is négyre. A kollokviumot pedig az egyetemen sem óhajtanám írásbeli dolgozattal megváltatni. Ez egy uj kibúvó lenne a kollokviumi kényszer alól. A Tervezet úgyis adjunktusokat igér az egyetemi tanárok mellé; tessék ezek előtt mindenkinek kollokválni élőszóval. Nem az írásbeli dolgozat ellen akarok ezzel nyilatkozni. Ellenkezőleg, nagyon óhajtanám, hogy az uj tanulmányi rend gondoskodjék a mainak egy nagy hiányáról, ajogi irály tanításáról is. Ez azonban természetszerűen a gyakorlatok által lesz megvalósítható. Ezeket kell ugy berendelni, hogy a résztvevők írásbeli feladatokra is köteleztessenek. Hogy lesznek beosztva mind e tárgyak, mik lesznek még ezek mellett előadandók, e felől további részleteket nem tudunk. A bölcsészeti tudományok azonban reméljük, s óhajtjuk is, az uj tanrendben is kötelezőleg elő lesznek írva az I—II éves hallgatóknak. Részemről óhajtanám, hogy az uj tanulmányi rend ajogbölcsészetből, bölcsészet- és művelődés történetből s azethikából ne csak hallgatásra, de kollokviumra is kötelezné a joghall gatókat. Éppen az ily elméleti tárgyakból, ha csak hallgatni kell a jogásznak, alig marad meg valami a fejében, mig ha kollokválnia kellett, lehetetlen, hogy valamit el ne sajátítson ez alapvető tárgyakból is. Bölcsészeti alap nélkül pedig ingatag a tudomány. Az alapvizsgák tárgyaira — jóllehet azokat csak a Tervezet indokolása említi meg, — bátorkodom megjegyezni, hogy-az I. alapvizsgán a római jog mellett előirt «európai jogtörténet kapcsolatban a magyar alkotmány és jogtörténettel)) tárgyat megfordítva óhajtanám szövegelni, t. i. a m a g y a r a 1 k o t m á n y- é s jogtörténet e t tenném főtárgynak, kapcsolatban az európai jogtörténettel. Bármily nagy jelentősége legyen az európai jogtörténetnek s bármennyire kívánatos annak tanítása, a magyar jogászra első sorban mégis a magyar jogtörténet a főtárgy. Az eddigi tanulmányi rend is több órát ad a magyar alkotmány és jogtörténetre, mint az európai jogtörténetre. A II. alapvizsga tárgyai közt pedig a «m agyar magánjog)) helyett elég lenne a magyar magánjog története, általános és dologi része. Az egész magánjogot a II. éves jogásztól meg nem lehet követelni, annál kevésbbé, mert a magánjog egyes részei csak a III. illetőleg IV. éven adatnának elő. Úgyis feljön a magánjog egész terjedelmében a jogtudományi vizsgára, a II. alapvizsgán tehát elég lenne annak történetét és főbb részeit kérdezni. Az alapvizsgákkal kapcsolatban legyen szabad még egy megjegyzést tennem. Ha azt akarjuk, hogy az uj tanulmányi rend igazán rendet teremtsen a jogi tanfolyamon s szigorúan végrehajtható és eredményes legyen, kötelezőlegelő kell irni, hogy addig, mig valaki az első alapvizsgát le nem teszi, nem iratkozhatik be a II. évre s mig a II. alapvizsgát le nem teszi, nem kezdheti meg a III. évi tanfolyam hallgatását. Ennek pedig igen egyszerű eszköze az lenne, ha az alapvizsgák határidejéül kizárólag s minden választási szabadság nélkül j unius hó jelöltetnék ki. A bukottak javíthatnának szeptember elején, aki pedig a javitó vizsgán is megbukik, köteles újra hallgatni az illető évet. A III. éven pedig a kollokviumok sikeres letétele lenne ily hatálylyal felruházva. Jól tudom, azt szörnyű radikálisnak és tulszigorunak fogják mondani, de tanári tapasztalataim indítottak ily véleményre. A tanulmányi renddel kapcsolatban meg kell még említenem, hogy ugy a tervezet, mint annak indokolása hallgat e»y fontos kérdésről, t. i. ajogi tanulmányi időről. Hét vagy nyolc félév lesz-e a jogi pálya az uj tanulmányi rendben, ezt igénytelen nézetem szerint egyenesen a törvény szövegébe kell fölvenni. Valószínűleg a miniszter is ugy gondolja ezt, de tájékozódni akar előbb a különböző tényezők véleményéről. A mai tanulmányi rend szerint a jogi pálya elv leg és szabály gyanánt 8 fél évig tart, tényleg azonban a leendő katonáknak tett kedvezményül a legtöbb joghallgatóra 7 fél évig. A 7 téléves rendszer a tanügyi férfiak egyhangú véleménye szerint nem vált be, sőt a IV. VI. és VII. féléveken a tantárgyak oly összezsufolását hozta magával, ami tanulmányi szempontból határozottan káros. A kérdés különben attól függ. hány és minő óraszámú tantárgy lesz előírva az uj tanulmányi rendben.-Részemről elvileg a 8 féléves r e n d s z e r t helyesebbnek és kívánatosabbnak tartom, mert az elméleti tárgyak megemésztéséhez hosszabb idő szükséges, azonban tekintettel az egyes tantárgyak elhagyására és összevonására és a külföld példájára, nincs kizárva, hogy a 7 félév fog diadalmaskodni. III. A Tervezet legjelentékenyebb alkotása kétségtelenül a jogi államvizsgák újjászervezése, sőt voltaképen az egész Tervezet csakis az államvizsgákat, az államvizsgái bizottságokat szabályozza részletesen s a jogi tanulmányi rend reformjáról — mint láttuk — csak elvétve, az államvizsgákkal egszorosabban összefüggő kérdések iránt intézkedik. Örömmel élezhetjük azonban, hogy az államvizsgákról szóló szakaszok teljesen sikeiülteknek mondhatók s igen csekély módosításra szorulnak. 1. A legelső és leglényegesebb reform, hogy a két államvizsga sikeres letétele mindenféle gyakorlati jogipályára feltétlen ül kötelezőegyedül minősítő hatálylyal ruháztatik fel. Tetiát ugy az ügyvédi, mint a bírói vagy közigazgatási pályára készülő fiatal ember köteles letenni mind a két államvizsgát, holott eddig a birói és közigazgatási gyakornoksághoz elég volt az egyik. Lényegileg a Tervezet nem két, hanem egy, u. n.. e 1 m é 1 e t i jog és államtud mányi államvizsgát ismer, mely azonban két egymást kiegészitő vizsgából áll : 1. a jogtudományi, 2. az államtud ományi vizsgából. (1. §.) 2. A két vizsga tárgyairól fentebb szólottunk. Láttuk, hogy azok anyaga sokkal bővebb, mint az eddigi államvizsgáké volt. Természetesen, mert a két uj államvizsga a jogtudományi doktorátusokat akarja pótolni. Ehhez tehát az eddig mondottak után nincs mit hozzá adnunk, mert a terv teljesen egészséges, üdvös és kívánatos. 3. A Tervezet tulajdonképeni részletes intézkedéseinek tárgya az államvizsgái bizottságok szervezetének megállapítása. E részben a Tervezet egészen uj dolgokat tartalmaz s reformjai szintén helyesek és szerencsések. Mindenekelőtt kijelenti a Tervezet, hogy az államvizsgák — tekintettel azok elméleti jellegérc — az egyetemek és jogakadémiák, éspedig minden jogakadémia székhelyén szervezendő bizottság előtt teendők le. (4. §.) (Befejező cikk következik.)