A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 5. szám - Igazolás az 1893: XVIII. t.-c 8. §-ának esetében - Törvényalkotás

2U A JOG mondotta, azok felhívására a községházához be menni nem akart s előállítását az által akadályozta, hogy a kocsijával elhajtott s a rajta ülő Sz. A. rendőr felé a jobb kezében tartott nádvágóval csapkodott. Ez a tényállás azonban a btk. 165. §-ban meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettének minden alkotó ismérvét ki nem meríti, mert vádlott a rendőröket meg sem érintette, személyük ellen tehát erőszakot nem használt, az a tény pedig, hogy a nádvá­góval Sz. A. felé csapkodott, veszélyes fenyegetésnek nem vehető, mert vádlott háttal volt Sz. A. íelé fordulva, mert rajta kivül a kocsin még ketten voltak, vádlottat tehát könnyen lefegyverezhették, annál inkább, mivel csak az egyik keze volt szabad, s mert Sz. A. töltött lőfegyverrel is el volt látva; vádlottnak hátra való csap­kodása tehát nem lehetett alkalmas arra, hogy Sz. A.-ban a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjesszen. Minthogy tehát ezek szerint vádlott a rendőröket eljárásuk­ban sem veszélyes fenyegetéssel nem akadályozta, az alsófoku bíróságok vele szemben a btk. 165. §-át tévesen alkalmazták; s min!hogy a vád tárgyául szolgáló ez a tett más büntetendő cse­lekmény tényálladékát nem foglalja magában: a Bp. 437. §. 1. és 3. bek. alapján mindkét alsófoku bíróság Ítélete megsemmisítendő és vádlott az ellene emelt vád alól felmentendő volt. A végrehajtató megengedte vádlottnak, hogy birói zár alá vett ingóságaiból eladásokat tehessen, azonban sem a tárgyak mennyisége, sem az összeg nagysága, melyre az engedelem szól­lott, meghatározható nem volt. Végrehajtató ezt az engedélyt vádlott szorult anyagi hely­zetére való tekintettel adta meg anélkül, hogy annak határát megjelölte volna; ezen engedélyből végrehajtató és a vádlott között jogviszony keletkezett, melynek elbírálása a bűnvádi eljárás keretén kivül esik és igy vádlottnak a felhatalmazáson való esetleges túlterjeszkedése jogi felelősség, de büntető útra nem vonható. A m. kir. Kúria (1901 dec. 17. 7,706. sz. a.) sikkasztás bűn­tettével vádolt E. Jenő ellen a kir. tszék előtt 1900 nov. 24-én 7,430. sz. a., a kolozsvári kir. ítélőtábla által pedig vádlott feleb­bezésére 1901 febr. 24-én 345. sz. a. elint, bűnvádi perben vád­lott semmiségi panasza folytán következőleg ítélt: A semmiségi panasznak hely adatik, mindkét alsófoku bíró­ság ítélete a bp. 385. §. 1. a) pontja alapján megsemmisíttetik s E. Jenő vádlott a sikkasztás büntette miatt emelt vád alól fel­mentetik. Indokok: A kir. ítélőtábla által valónak elfogadott tény­állás szerint a végrehajtató megengedte vádlottnak, hogy birói zár alá vett ingóságaiból eladásokat tehessen, azonban sem a tár­gyak mennyisége, sem az összeg nagysága, melyre az engedelem szóllott, meghatározható nem volt. Minthogy pedig végrehajtató ezt az engedélyt vádlottnak szorult anyagi helyzetére való tekintettel adta meg, anélkül, hogy annak határát megjelölte volna s a kir. ítélőtábla vádlott anyagi helyzetének szorult voltát bizonyítottnak állapította meg, mint­hogy továbbá ezen engedélyből végrehajtató és a vádlott között felhatalmazási jogviszony keletkezett, melynek elbírálása a bűn­vádi eljárás keretén kivül esik és igy vádlottnak felhatalmazáson való esetleges túlterjeszkedése jogi felelősség, de büntető útra nem vonható; s minthogy eszerint nem állapitható meg az, hogy vádlott jogtalanul járt el akkor, amikor a szükség kényszere alatt a nyert felhatalmazásra támaszkodva lefoglalt ingóságait eladta: ennélfogva az alsóbiróságok abban a kérdésben, hogy a vád tár­gyául szolgáló tett megállapitja-e valamely büntetendő cselek­mény tényálladékát, a btk. megfelelő rendelkezéseit tévesen alkal­mazták s igy a fenti módon kellett ítélni. Hamis tanuzást követ el az, aki a polgári perben tanu­ként hallgattatván ki, vezetéknevét hiányosan mondotta be, az egyik peres félhez való rokonsági viszonyát pedig elhallgatta. — Gondatlanságból elkövetett hamis tanuzásban való részesség megállapithato-e ? (A m. kir. Kúria 1901 november 19. 6,917/901. sz. a.) A vádlott a védő részéről használt semmiségi panasz indokolásának előterjesztésére a törvény által nincs jogosítva. (A m. kir. Kúria 1901 december 10. 7,498/1901. sz. a.) Vádlottak a főtárgyalás alkalmával is a Btk. 333. s-ába ütköző, a Btk. 336. S-ának 3. pontja szerint minősülő lopás bün­tette, tehát olyan bűncselekmény elkövetése miatt vádoltattak, amely első fokban a kir. törvényszék hatáskörébe van utalva. Csupán abból az okból, hogy a kir. törvényszék a vádbeli cse­lekmény miatt vádlottakat a Btk. 333. s-ába ütköző ,a 334. S. sze­rint minősülő és az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. s-anak I. bekezdése 1. pontjának rendelkezése szerint a kir. járásbíróság hatásköré­hez tartozó lopás vétségében mondotta ki bűnösnek, a BP. 381. S-a 2. bekezdésének 2. pontja nem alkalmazható, hanem a kir. törvényszék ítélete ellen felebbezésnek van helye és az a kir. Ítélőtáblánál érvényesítendő. Vádlottak a vád tárgyát képező lopást a sértettnek egy és fél méter magas deszkakerítéssel bekerített udvaráról a kerí­tésen való bemászás utján követték el és így a vádbeli cselek­mény a Btk. 336. s-ának 3. pontjában meghatározott lopás bűn­tettének a tényálladékát kimeríti. Az a körülmény, hogy a beke­ritett udvar kapuja bezárva nem volt, miután vádlottak nem a kapun mentek be, hanem bemászás utján jutottak az udvarra, a cselekmény minősítésére befolyással nincsen. (A m. kir. Kúria 1901 november 30. 7,248/901. sz. a.) Ügyvédi rendtartasi ügyekben. Az elmebeteg ügyvédnek elmebetegsége tartamára az ügy­védség gyakorlatától felfüggesztése és irodája részére gondnok kinevezése iránt benyújtott kérelem visszautasittatott, mert az 1874: XXXVI. t.-c. 105. §-a c. pontja szerint az ügyvéd az ügy­védség gyakorlatától, vád alá helyezés, elmozdítás, csőd és gond­nokság alá helyezés esetén függesztetik fel, mely eseteknek egyike sem forog fenn. A székesfehérvári ügyvédi kamara (1901. okt. 17-én 454. sz. a.) V. Béláné szül. P. Vilma és P. Dénes veszprémi lako­soknak dr V. Béla veszprémi ügyvédnek elmebetegsége tarta­mára az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztése és irodája részére gondnok kinevezése iránt benyújtott kérelmét nem teljesiti, mert az 1874: XXXVI. t.-c. 105. §-a c. pontja szerint az ügyvéd az ügyvéd­ség gyakorlatától vád alá helyezés, elmozdítás, csőd és gondnokság alá helyezés esetén függesztetik fel, mely eseteknek azonban egyike sem forog fenn. A m. kir. Kúria (1901. dec. 20-án 7,051. sz. a.) a kérvé­nyezők fölebbezését visszautasítja, mert a székesfekérvári ügvv. kamara fenti végzése nem tartozik az 1874: XXXIV. t.-c. és az 1887: XXVIII. t.-cikkben helyenként megjelölt azok közé a végzések közé, amelyek ellen a kir. Kúriához felebbezésnek van helye. Kivonat a „Budapesti KözlÖny"-böl. Csődök : A bpesti keresk. és váltótszéknél Weisz Gusztáv és Adolf cég ellen. bej. febr. 20., fsz. márc. 18., csb. Vályi Sándor dr., tg. Szadovszky József dr. — A bpesti tszéknél Matekovits Mórné helybeli lakos ellen, bej. márc. 19., fsz. ápr 18., csb. Gaár Vilmos dr., tg. Milas­sin Mihály. — Az újvidéki tszéknél Guttmann Arnold helybeli keres­kedő ellen, bej. márc. 15., fsz. ápr. 10., csb. Rehák Ferenc, tg. Hor­váth Géza dr. — A nagykanizsai tszéknél Braun Henrik keszthelyi lakos ellen, bej. márc. 22., fsz. ápr. 7.. csb. Csesznák Miklós, tg. Hoch­staedter Sándor dr. — A veszprémi tszéknél Krausz Gábor pápai szabó ellen, bej. márc. 15., fsz. ápr. 4., csb. Misley Sándor dr., tg. Tarczy Dezső. — A zilahi tszéknél Nánássy Vince szilágynagyfalusi szatócs ellen, bej. febr. 20., fsz. márc. 13.. csb. Knoll Béla, tg. Faragó Sándor­— A bpesti keresk. és váltótszéknél Karácsonyi és Társa helybeli cég ellen, bej. febr. 20., fsz. márc. 18, csb. Beck Károly dr., tg. Glas­ner Samu dr. — A bpesti keresk. és váltótszőknél Lukács Mór hely­beli kereskedő ellen, bej. febr. 22., fsz. márc. 20., csb. Beck Károly dr. tg. Hajduska Emil dr. — A szegedi tszéknél Fischer Ignác helybei cég ellen, bej. márc. 14., fsz. márc. 21., csb. Fehér Tamás dr., tg. Ujj József dr. — A szegedi tszéknél Reisz testvérek helybeli cég ellen, bej. márc. 14., fsz. márc. 22., csb. Fehér Tamás dr., tg. Kun Miksa. — A pozsonyi tszéknél Pfeffer Jakab és fia Pfeffer Manó pozsony cég ellen, bej. márc. 1., fsz. márc. 14., csb. Würtzler Ódon, tg. Licht­ner Jenő dr. — A trencséni tszéknél Popper Rudolf nagybittsei keres­kedő ellen, bej. márc. 21.. fsz. ápr. 18. csb. Laudon Gyula dr., tg. Weisz Arnold dr. -- A szegedi tszéknél KünstlerFülöp helybeli keres­kedő ellen, bej. márc. 22., fsz. ápr. 29., csb. Fehér Tamás dr., tg. Pár­tos Simon dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Feldmann és Löwi helybeli cég ellen, bej. febr. 22., fsz. márc. 20., csb. Ipovitz Károly dr., tg. Gócs József dr. Pályázatok : A fiumei tszéknél aljegyzői áll. febr. 9. (i9) — A székesfehérvári tszéknél aljegyzői áll. febr. 13. (aí) —A pécsi tszéknél aljegyzői áll. febr. 14. — A fehértemplomi tszéknél a 1 j e g y­z ö i áll. febr. 14. — A pancsovai tszéknél a 1 j e g y z ő i áll. febr. 14. — A veszprémi jbiróságnál alj egy zöi áll. febr. 14. — A rimaszombat tszéknél birói áll. febr. 14. — A budapesti keresk. és váltótszéknél, birói áll. febr. 14. (23) Kúriai és táblai értesítések. Dunaszerdahely P. F. Kammer—Fuchs (599/901. v.) jan. 23. hh. — Erzsébetváros J. Gy. dr. 237. XII: Lörinczy—Buzogány (3,051/901) p.) jan. 29. hh. — Fogaras F A. dr. Leanku--Marhán (2,735/901. p. jan. 28. hh. - Kaposvár L. Ö. dr. Honig—Strasser érk. 185'901. p. sz. a. előa. Egry, n. e. Lengyeltóti B. G. dr. 1.168/901. szept. 4. vu.— 4,790/901. n. e. — Nagykároly A. A. dr. Kovács—Tárcsa (1,208/901. p.) jan. 23. hh. — Nagyvárad R. M. dr Grósz- Králik (3,980/991. jan. 29. hh. — Pécs M. J. dr. Barifoki—Uvold (2,119/901. p.) jan. 21. hh. — Sümeg B. K. Csigó-Forgács (6,482/901. p.) jan. 22. hh. — Szegszárd S. L. dr. Singer—Hirschfeld érk. 1,548/901. v. sz. a. előa. Grecsák, n. e. Szenic N. M. dr. Závodszky — Murányi még nem érk. Temesvár C. A. dr. Martinovics Miutsan (3,063'901.) jan" 25. hh. — Újvidék C. A. M. dr. 2,174. és 2,695. p. sz., n. e. —' Sztanimirovics — Dur.gyerszki Í5,199/901.) jan. 24 hh. PMXAS RÉSZVÍ**TMWA8*0 NYOMOAJA BUCAPESTEN-

Next

/
Oldalképek
Tartalom