A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 52. szám - Az észak-amerikai Egyesült Államok csődjoga. Vége

384 4b. A JOG Ugy a referee;" mint a trustee biztosítékot köteles szolgáltatni, melynek összegét ennél a hitelezők gyülekezete, amannál a bíróság állapítja meg. Szabályozva vannak a Clerk és Marshal (bírósági f.egédhivatalnok) dijai is. A csó'dnyitás után legkésőbb 30 napra hitelezői gyűlés hívandó össze. Az összehívást később is a biró vagy referee eszközli, valahányszor annak szükségét látja vagy az igazolt hitelezőknek legalább égy számszerinti negyedrésze kívánja. Ezen gyűléseken tett indítványok elfogadásához a jelenlevő, elismert hitelezőknek szám és összeg szerint való többsége szükséges. Elsőbbséggel vagy biztosítékkal biró hitelezők csakis követelésüknek fedezetlen része erejéig gyakorolhatnak szavazatjogot. A követelések bejelentése eskü alatt Írásban történik, a jogcim, összeg és esetleges fedezet kitüntetése mellett. Ha adóssági okirata van a hitelezőnek, azt csatolni köteles. A bejelentés (claim) legkésőbb egy év alatt nyújtandó be, mely határidő a csődnyitástól számíttatik. Kiskorúak vagy gondnok nélküli elmebetegek számára a törvény még további 6 évi kedvezményes határidőt engedélyez. Per alatt álló követelések az ítélettől számitott 60 nap alatt jelenthetők be. Az érdekelt felek, akik közé azonban a tömmeggondnok nem tartozik, kifogásolhatják a bejelentett követelést, melynek elismerése mindig a biró vagy referee határozatától függ. Ez állapítja meg, esetleg becslők meghallgatása után, azt is, hogy külön kielégítési joggal biró követelésekből mennyi tekinthető fedezetlennek, csak ez utóbbi rész vétetvén figyelembe az általános felosztásnál. A felosztásig a már elismert követelés utólag is kifogásolható. Megtámadási j og ilieti meg a csődtömeget, ha az adós fizetésképtelensége tudatában vagyonának valamely részét másra átruházta, vagy tűrte, hogy ellene oly ítélet eszközöltessék ki, melynél fogva valamely hitelezője nagyobb hányadban részesült, mint ugyanazon osztályba tartozó más hitelezők, feltéve, hogy ezen előnyt a csődnyitási kérvény beadása után vagy ezt megelőző 4 hó alatt nyújtotta és a másik félnek oka lehet3tt hinni, hogy az adós őt ezzel előnyben akarta részesíteni. Érdekes, hogy abból, amit az ilyen hitelező a megtámadás folytán a tömegnek visszatéríteni tartozik, leszámíthatja azt az összegei, melyei a nyert előnyös fedezet után, adósának ujabban külön leudc"/ .rélkül jóhiszemüleg hitelezett, ha a hitelezett áru vagy érték a tömeg birtokába ju\',í\tt. Ugyancsak megtámadhatók a kritikus négy havi idő alatt szerzett'za4.^- vagy megtartási je ok és vagyonátruházások vagy megterhelések, há" <r .másik jóhisr >ÁÜsége nem igazolható. Beszámításnak sincs helye, IVÍ f ti':>m=g adósa a fizetésképtelenség tudatával az emiitett kritikus idő a^ít szerezte a közadós eUejai-köysJLeléséi. Arról az esetről is gondoskodik a törvény, ha a z adós fizetésképtelenségi ügyének rendezése végett ügyvédne k tiszteletdíj fejében fizetést teljesít vagy arra vagyonának egy részét átruházza. Ez esetben a bíróság megállapítja, hogy mennyi az az összeg, mely az ügyvédnek tényleg teljesített munkálataiért méltán jár, a többletet pedig köteles a tömegnek kiadni. A követelések ki el ég itése alkalmával elsőbbséggel b'r~ nak az állami, vagy egyéb közadók, a tömeg kezelési; költsé^"ei> a csődnyitás előtti 3 hónál nem régibb és 300 dollárt' meg r,em haladó munkabérek. Oly vagyonértékek, melyeket az; adós egy°s" ségének hatálya alatt szerzett hitelbe, teljesen ezen/ uj hitelezők kielégítésére fordítandók és csak a maradék forcftitható a r»-g' hitelezők kielégítésére. Minden egyéb hitelezők egyenlő hányadban részesülik fedezetlen követeléseikre nézve. Oly hányadok/ melyekért a jói0" sitottak egy év alatt nem jelentkeznek, a többi hitelező kuz°tt osztandók fel. A csőd befejt Vese előtt a hl elezők végső gyülésre hí vandók. /%gy5e. Az Egyesült-Államok főügyésze (Attorney-Generaí) minden év végén részletes jelentést köteles a kongresszus elé terjeszteni, melyben az év folyamán az adós és a hitelezők kérelmére megnyílt csődök számáról, a csődvagyon értékéről, a kiosztott hányadok százalékszámáról és a felmerült tömegköltségek összegéről leszámol. A törvényt kiegészítik az Egyesült-Államok legfőbb birósága által kibocsátott ügykezelési szabályok, valamint az egyes államok törvényei, különösen az u. n. Homesteadtörvények, melyek a végrehajtás és csőd alól mentes vagyont állapítják meg külömböző irányban és külömböző korlátok között. Ezeknek ismertetése túlhaladná ezen cikk határait. De ami mindennél hathatósabban egészíti ki a törvénynek éppenséggel nem kimerítő rendelkezéseit, az a jogfejlesztő és ebben az értelemben jogteremtő birói gyakorlat, mely rendszerint finom elmejllel és a gazdasági élet igényei iránti kiváló érzékkel fejti ki a törvényhozó szándékát és a méltányosság (equity) irányadó szempontjait. Messinger Simon dr. budapesti ügyvéd. Nyilt kérdések és feleletek. A váltójog köréből. (Kérdés.) Minő eljárás követendő akkor, midőn felperes elévült váltó alapján indítja meg alperes ellen sommás váltókeresetét a bíróságnál ? Erre nézve ugyanis a váltótörvény 88. §-a kimondja, hogy az elévülés hivatalból figyelembe nem vétetik, mig avval szemben a váltóeijárást szabályozó 2,851/1881. évi igazs. min. rend. 14. §. azon elvet juttatja érvényre, hogy sommás eljárásnak a többi" ott említett feltétel között csak az esetben van helye, ha a kereseti jog elévültnek nem mutatkozik. Kétségtelen, hogy ezen idézett 2. szakasz között e tekintetben ellentét van. Kérdés, hogy kibocsátható-e ilyenkor a sommás végzés, vagy ha nem, minő intézkedés történjék ? Gréb Brúnó dr., dévai tszéki aljegyző. Irodalom. Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyagyüjteménye. A magyar tud. Akadémia megbízásából szerkeszti Fayer László egyet, tanár. IV. kötet. Budapest 1902. Kiadja a magyar tud. Akadémia. Ára 5 kor. Szerző meg van győződve, hogy az ezen nagyszabású munkában nyújtott anyag nagy részét nemcsak a hazai, de a külföldi történetírók gyümölcsözően felfogják használni. A büntetőjogi kodifikáció, a kriminál-politika és a közjogi törvényhozás is sokat értékesíthet. A gyűjtemény főfeladata azonban az, hogy lehetővé tegye az önálló magyar büntetőjog rendszerének kiépítését. A német kriminálista irók azon, folyton hangoztatott állításával szemben, hogy a magyar büntetőjog nem egyéb, mint a német büntetőjog leányjoga, kimutatja szerző, hogy a magyar büntetőjog kevésbbé leányjoga a németnek, mint a német a franciának. A vízjogi törvény és a vonatkozó jogszabályok. Irta ifj. Vécsey Tamás dr., m. kir. földmivelésügyi miniszteri s. fogalmazó. Budapest 1902, Franklin-társulat. A jelen munka a vízjogi törvény gyakorlati alkalmazása körül felmerülő nehézségek eloszlatását célozza, amidőn a törvénynek 1886 január 1-én történt életbelépte óta kibocsátott számos uj törvényrendeletet és döntvényt foglalja rendszerbe. H. végrehajtásra hivatott közegek s a közönség folytonosan érezték egy oly kézikönyv szükségét, mely a jogalap meghatározásakörüli nehézségeket és bizonytalanságot volna hivatva eloszlatni, E szükségnek felel meg a most megjelent mű, mely a vizjogról szóló 1885. évi XXIII. t.-c. teljes szövege után a rendeleteket közli, nemkülönben azon alkalmazást is, melyet az illető törvényszakasz a közigazgatási döntvények alapján nyert. A munka el van látva betüsoros tárgymutatóval, a vizekre vonatkozó országos törvényeinknek a legrégibb időtől napjainkig terjedő kimutatásával, valamint a kultúrmérnöki hivatalok területi beosztását feltüntető térképpel is. Az 500 lapra terjedő mű ára 7 korona. A m. kir Kúria büntető szakosztályai 1902 december 29-én (hétfőn) d. e. 10 órakor az I. büntető tanács teimében Vörösmarty Bíla másodelnök elnöklete alatt az 1892 augusztus 12-én 4,214/1. M. E. sz. alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet 17. §-a alapján teljes ülést tartanak. Tárgy: I. Megvitatása és eldöntése a kassai kir. Ítélőtábla 5. számú és a győri kir. ítélőtábla 4. számú büntető teljes ülési döntvényeiben észlelt ellentétesség okából a következő büntetőjogi vitás elvi kérdésnek: A B. P. 311. §-a értelmében csak a tanú megesketését lehet-e elhalasztani, vagy elhalasztható-e e tárgyban a határozathozatal is P Előadó: Tarnai János dr., a kir. Kúria birája. II. Esetleg folyó tárgyak. VA győri kir. ítélőtábla szaktar ácsainak beosztása az 1903. évre. 1. Polgári, úrbéri tanács. 1. felülvizsgálati tanács. Elnök: Vági Mór, a kir. Ítélőtábla elnöke. Felülvizsgálati tanács elnökhelyettese: R et el Jenő, tanácselnök. Bírák: Szabó György, K un Sándor, ti ok k e s József dr.; Kiss Gábor, Jalsowitzky Lajos szavazók. Tanácsjegyző: Hencz Ferenc albiró. II. Polgári-, váltó-, kereskedelmi- és csődügyi tanács. ÍI. Felülvizsgálati tanács! Elnök: R e t e 1 Jenő, tanácselnök. Felülvizsgálati tanács elnökhelyettese: Hódossy. Lajos, tanácselnök. Birák: Schmid Géza, Kiss Gábor, Jals -vitzky Lajos, Nagy Géza, Kolos Jenő. Tanácsjegyzők: K e r s i c h Géza albiró, Gaiger Ferenc dr.,jegyző Büntető tanács. Elnök: H ó d o 3 s y Lajos, dr„ tancselnök. Birák: B o d a István, G n ó i h István, P i u k o v i c h János K a i 1 Géza, Gecb' Antal dr., Feich ti nger Ernő dr. Tanácsjegy zők: Lukács Gábor dr. albiró. Csajághy Károly jegyző. A felülvizsgálati jegyző; irodavezetője: Plihál Dezső segédhivatali igazgató; helyettese: Gaiger Ferenc dr. jegyző. A büntető fölebbviteli főtárgyaiások napjai: kedd, szerda és csütörtök. PALLA6 RÉ62VÉNYTÁMA6ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.