A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 52. szám - Az észak-amerikai Egyesült Államok csődjoga. Vége

A JOG 383 a téren, amelyet meg kell szüntetni. A kereskedőnek sok módja van legitim érdekeit megvédelmezni. De felhívja a figyelmet a külföldi hitelezőkkel szemben fennálló veszélyekre és ebben az irányban intézkedést kér és intézkedést kér az ügynöki megren­delésnél is bizonyos összegen, pl. 100 forinton aluli megrendelé­seknél, ahol az illetékesség kikötését nem engedné meg. Bern át h Béla: A §. szerinte fentartandó, mert az alperesi hely bírósága éppen ugy meg tudja állapítani az igazságot, mint a felperesi bíróság. Pártolja Issekutz indítványát. Plósz Sándor- Hogy az uj 3í. §. halomra döntené a szó­beliség és a közvetlenség elvét, az nem áll. Egész Európában sehol sem dönti ezt halomra, ahol szintén nincs meg a könyv­kivonat illetékességének elfogadása. A könyvek felmutatása iga/, hogy inkább történhetnék felperes lakóhelyén, de ezekben a perekben a könyvkivonat képezi a legcsekélyebb bizonyítékot, a legtöbb ténykérdés bizonyítása inás körülmények között folyik, ami az alperes bíróságánál közvetlenebbül dönthető el. Az üzlet megkötési helyének illetékességét azért nem tartja elfogadhatónak, mert azzal százféle kijátszás következhetnék be. Igaz, hogy a kereskedelmi kar egy része állást foglalt a 34. §. ellen, mert a régi intézkedés privilégium volt, amelynek elvesztése bizonyára fájdalmat okoz, de e privilégium jogosulatlan volt és nincsenek meghallgatva külömben azok, kik ellenzik ezt a privilégiumot: az ország nagy közönsége, azok a kereskedők és ügyvédek, akiknek érdekeivel ez nagyonis ellenkezik; külömben a kereskedőkre meghagyja a javaslat a könyvkivonat illetékességét és ezt meg­szüntetendőnek nem taláija mindaddig, amíg a kereskedők könyv­hitelt vesznek igénybe. Holló Lajos aggodalmát a külfölddel szemben nem osztja, mert ő, igaz, hogy tartózkodó álláspontot foglal el a külfölddel szemben, de mindaddig, amig a kereskedők hiteit vesznek igénybe, nem mer az elzárkózásban tovább menni. Ami a helyi kereskedelmet illeti, azt tartja, hogy a fogyasztó közön­séggel szemben prémiumot adni a hitelezésre nem volna helyes és nem volna helyes előmozditani, hogy a hitel kiterjesztessék. Külön költségekkel megterhelni a helytelen pereskedői nem segí­tene a bajon, mert ilyen költségek felszámítása és bírság kiszabása ellenkezik a gyakorlattal és a birói meggyőződéssel is. Határozottan kétségbe vonja, hogy a szakasz intézkedése az iparosok érdekeit sérti, mert az iparosok legkevésbbé voltak leljogositva a régi 35. §. kedvezményét igénybe venni; erre nézve kizárólag az uj javaslat nyújt lényeges könnyítést. Neumann és Bizony indítványát nem fogadja le, mert ezekkel tág kaput nyitunk a perlekedésre és lehetővé teszszük a távol lakó alperesek perbevonását, akiknek a csekély substratumos perben már védekezni is alig érdemes. Simonyi és Sághy indítványait kellő szövegezéssel magáévá teszi. Holló azon elő­terjesztését, hogy 100 forintig a kikötés ne lehessen érvényes, meggondolandónak tartja, de ez máshová lesz beillesztendő. Issekutz indítványára nézve azt hiszi, hogy ez az állandó tör­vénybe nem való, de az életbeléptetési törvénynél meg lesz vitatható. Kéri a javaslat elfogadását. Az elnök fölteszi a kérdést, amelynek alapján a bizottság a javaslat intézkedését elfogadja. A régi rendszer mellett csupán a bi­zottság két tagja: S z i v á k Imre és Neumann Ármin szavaztak, a többi tag az uj intézkedés mellett foglalt állást. Bizony Ákos indít­ványát 5 tag tette magáévá és így az is nagy többséggel elvet­tetett. Sághy indítványánál 8 tag igennel, 8 tag nemmel szavazott és azt a bizottság az elnök döntése alapján fogadta el. Simonyi indítványát egyhangúlag ellogadia a bizottság. Ezzel az ülés véget ért. December 19. A perbehivásról és az előd megnevezéséről szóló 90—94. §-okat változtatás nélkül elfogadták. A meghatalmazottakról és ügyvédekről szóló IV. fejezet címé­hez Szivák Imre azt az indítványt tette, hogy az ügyvédség különállásának megfelelő Kitüntetése végett a meghatalmazottaké' is külön és az ügyvédekről is külön fejezet rendelkezzék. Moh Sándor államtitkár, M a n d e 1 Pál és Bernáth Béla felszó1 után a bizottság, az államtitkár indítványa értelmében, c kérdésnek eldöntését a IV. fejezet tárgyalásának befejez goben hagyta. Szivák Imre nagy elkeseredéssel panaszkod' deken esett sérelmek miatt és azokat a következő" lozta. Először is kiterjesztetett a járásbirói hatásk tátott ama perek száma, amelyekben a felek r ,2Ve ügyvédet vallani. Másodszor jogosulatlan, ho ^egéd tárgyalhasson gazdája helyett, igy aztán le' ninden­léle rovott multu egyének tárgyalnak ma Harmad­szor, az ingatlan kezelője felhatalmazt- s helyett a tárgyalásokon megjelenni. Negyedszer, a nem történik hatályos intézkedés. Szivák oly sére. . látja ezeket az intézkedéseket az ügyvédekre né?" ' .te, hogy amennyi­ben ezek a sérelmek - ább kész országos agitációba b^1' szi, hogy a törvény végr>=^- • ii a közreműködést. nyomban válaszolt •"-Szivák által hangoztatott ...ciyek arra a nagy emócióra jogositaná­^ L \ v á k kifejezést adott. Ami a járásbíróság hatás­„neK kiterjesztését illeti, azt a jogkereső közönség érdeke kívánja és bizonyára minden téren haladni fogunk az egyes birói hatás­kör felé. Hogy ezen hatáskörben is az ügyvédi kényszert behoz­zuk-e és milyen ügyekre nézve, azt lehet majd megbeszélés tár­gyává tenni. A váltó-ügyekben nem volt semminemű ügyvédi kény­szer, anomáliák ebből mégsem származtak. A kereskedelmi alkalmazottak perbeli képviseleti jogát a kereskedelmi törvény adja meg, a jelen törvény tehát azzal teljesen egyezik s igy itt semmi változás nem történt, denemis volna helyes üzleti perek­ben a kereskedelmi alkalmazottaktól megvonni a jogot, hogy főnö­küket képviselhessék. Szólni lehet róla, hogy az ingatlanok kezelői felhatalmaztassanak-e arra, hogy az ingatlan kezeléséből eredő ügyekben a tulajdonost képviseljék, de ez rendkívüli alárendelt jelentőségű kérdés. Fontossággal szerinte csak a negyedik elien­vetés bir, a zugirászat kérdése. Felolvassa azt a §-f. amelyet a zugirászat megakadályozására az életbeléptetési törvénybe felvett. Eddig senki sem ment el oly szigorú intézkedések meghozataláig, mint ő. O kihágássá kívánja minősíteni a zugiráskodást és 500 koronás pénzbüntetéssel, ismétlés esetében pedig két hónapig terjedő elzárással sújtja. A bizottság megnyugvással fogadta az igazságügyminiszter kijelentéseit és elhatározta, hogy a vitát az ünnepek után folytatja. / Külföld. Az észak-amerikai Egyesült Államok csődjoga. • (Vége.*) A törvény részletesen felsorolja a közadós kötelezettségeit, melyekre letartóztatással is szorítható. De ad neki jelentékeny lógókat is, melyek közt elsősorban a : kényszeregyessé g­ről kell megemlékeznem. Ezt a hitelezőknek ugy szám-, mint tőkebeli többsége Írásban elfogadván, a közadósnak ezen tényt bizonyítani és egyszersmind az egyességi hányadot és az elsőbb­séggel felruházott tartozások és költségek összegét a biró rendel­kezésére le kell tennie. A biró erre a feleket tárgyaláson meg­hallgatja és ha az egyességet a hitelezők érdekében levőnek tartja és az adós jóhiszeműsége igazolva van, igy az egyességet jóváhagyja. Az egyességi hányad semmiféle korlátozáshoz sincs kötve, de a biró meg fogja vizsgálni, vajon legalább annyi-e, a mennyit a hitelezők a csőd lebonyolítása esetén bizton várhat­nának. Hat hónapon belül a biró az pcrvp«epof>f hatáh— i---—>" helye-' ' ha annak létrejötte kör-' ügyesség nélkül is^elérhet adósságainak azon rés zt egy, legkésjy-Jrj má ó a tényállás kellő r -s g ... «™ <wiui gyozoaik a vagyonbukott semmiféle tiltott cselekményt nem melylyel hitelezői megkárosítását célozta volna. A visszavonható egy éven belül, ha csalás utján éretett nt fel a közadók, köztisztviselői minőségből vagy iból folyó tartozások, büntetendő cselekményből szár­zettségek és végül oly hitelezők kielégitése alól, kiket lérlegében fel nem sorolt, ha nekik a csődről nem iuk. 1 megnyitása után a bíróság a további teendőket 1 referee-re bizza, kinek hatásköre hasonló a mi <• céhoz, bár teljesít oly teendőket is, melyek nálunk t itömeggondnok hatáskörébe tartoznak. A csődbiró­sa£ renu^scii két évről két évre nevezi ki a refeere-ket, éspedig 'egilább egye.: egy-egy megye területére. Ezek nem a birák kö^üi rendeltetnek ki, sőt nemis szabad rokonságban állniok a csc?dbiróság tagjaival. De birói hatáskörük van, sőt az egyes­ig jóváhagyásáig és a felmentést kivéve, úgyszólván minden csőd­biriy <gj teendőt ok "-"'tenek. Nem szabad eljárniok oly esetek­be' -.1 vekben kÖ<. ' "-'""'lenül érdekelve vannak, "dügybe ^nvkedhetnek, em kc tnsk ,>ük dija „aődhánya .en az egyezségi u^u, A t r u s t e e-t vagyis a tömeggondnokot a csóaiiu^.^. lasztják első gyűlésük alkalmával. Választhatnak egy vagy három írusteet. Ha nem teszik, a bíróság nevezi ki a trustee-ket. Ilyen lehet minden erre alkalmas személy, ki az illető bíróság terüle­tén állandóan tartózkodik vagy üzletet folytat, de lehetnek oly testületek is, melyeket erre alapszabályaik vagy a törvény feljo­gosítanak és melyeknek az illető bíróság területén irodájuk van. A gyakorlat szerint lehet hitelező, lehet hitelezőt képviselő v~gy más ügyvéd is, sőt lehet a közadós ügyvéde is, ha lemond ennek további képviseletéről. A trusteek kötelessége a csődvagyont értékesíteni, a befolyt pénzeket letétbe helyezni, szabályszerű számadásokat vezetni, időnkint jelentéseket tenni, a csődhányadot kifizetni. A felosztási tervezet készítése a referee-nek van osztva. Ha hárman van­nak, ugy minden cselekményük érvényéhez legalább kettőnek a hozzájárulása szükséges. Az ő díjazásuk is a tényleg kifizetett csődhányad összegéhez áll arányban, éspedig 3°/0 az első kifizetett összeg után, ha ez 5,000 dollár vagy ennnél kevesebb, 2% az ezen felüli és 1°|0 10,000 dolláron felüli összeg után. *) Megelőző közlemény az 51. számban. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom