A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 52. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

382 A JOG A vízszabályozási követelések azonban csak az ártéri birtokokat terhelik s midőn ily birtok mint egy telekkönyi jószágtest más birtokokkal együtt adatik el, a követelés csak az arra eső rész vételárából elégíthető ki — 1889. évi XXXVIII. t.-c. 33. §. A bányavagyon tekintetében a sorrend az ált. b. t. 268 §-ban van megállapítva s ennek 1. pontjában irt követelések a többieket, a 2. alattiak a 3. és 4. alattiakat, a 3. alatti pedig a 4. alattit megelőzi. Kétséget nem szenvedhet az, hogy itt is fordulhatnak, elő oly igények, minők az 1881. évi LX. t.-c. 189. §. c) pontjában vannak felsorolva s ily esetben ezek is, de csak a fentiek utáni elsőbbséggel sorozandók. VII. Érvényesítés. Ez két módon történik, éspedig: 1. Teljesen önállóan, midőn a hitelező kedvezményezett követelését per utján érvényesíti és a végrehajtási eljárásban a kielégítésnél törvényes zálogjoga alapján másokkal szemben előnyös kielégítést igényel. 2. Mások által vezetett végrehajtásnál a zálog- és előnyös kielégítési jogát bejelenti és igényli. Az előbbi csak annyiban tér el az utóbbitól, hogy mig amannál a jogosított aktive jár el s az érvényesítésre szükséges lépések az ő ténykedésétől függnek, az utóbbinál csak passzív szerepre van utalva, vagyis köteles bevárni, mig egy harmadik hitelező az árverést kéri s ekkor is, ha igényét elveszíteni nem akarja, követelése összegét az ingó árveréssel megbízott végrehajtónak az árverés kezdetéig bejelenteni köteles — 1881. évi LX. t.-c. 112. §. Ami az eljárást illeti, ez más az ingatlanoknál és n,ás az ingóknál. Ingatlanoknál az illető jogosultak az 1881. évi LX. t.-c. 188. §. értelmében a sorrendi tárgyalásra kitűzött határnapról értesitendŐk és azon kötelesek követeléseiket s azokat a tényeket, amelyekhez a jogukat a törvény megadja, kimutatni. Ugyanez az eljárás a kisajátított ingatlan kisajátítási ára és épületeknek tűzkár elleni biztosítása folytán fizetett kártéritisi összegnek felosztásánál is — 1881. évi LX t.-c. 66. §. Ingóknál a kielégítésre való jog bejelentenő P a kitűzött határnapon igazolandó. Ha e tárgyaláson a követelés vagy annak törvényes zálogjoga kétségbe vonatnék, ugy a követelés, valamint az a körülmény, melyhez a törvény a zálogjogot megadja — - bérleti viszony és a 2—11. alatt megkívánt ténykörülmények — bizonyitandók, sőt a követelés valódisága kétségbevoná^a esetén perre-utasitásnak is van helye — 1881 évi LX. t.-c. 119. — egyéb tények bizonyítása azonban a foglalási gft árverési jegyzőkönyv vagy más közokirat alapján már a Yégre^ajtást foganatosító bíróság által a tárgyalás eredményébenilbirála.ndó. A kincstár követeléseinek bizonyítására, aniak közegei által szerkesztett kimutatások elegendők s ezeknt] a követelés valódisága tekintetében sincs perre-utasitásnak helye. Annak megállapítására, hogy a haszonbérét ingatianekhoz tartoznak-e gazdasági felszerelvények, láb,-s jószágok stb., a végrehajtás foganatosításánál jegyzőkönyvig megállapitandók, különösen oly esetben, midőn azok a haszonbérelt ingatlanokon nem találtatnak s erj£ Jajszó, ~uérbeadónak a törvény módot és ajkjW* n^ujt az áita^ n0gy az 1881. LX. t.-c ren£lSÍKezése szerint a biztosítási végrehajtás és összeírás kér\ hetesét megkönnyíti s a felvett jegyzőkönyvvel ez a tény is bizonyítható. A törvényes zálog- és előnyös kielégítési jog a fentebb kifejtettek szerint a bérlemény területéről elvitt ingókra is érvényesíthető, azonban harmadik személyekkel szemben, kik időközben annak birtokába jutottak, csak ellenük intézett eljárás és rosszhiszeműségük esetén. Uj bérbe- vagy hasz mbérbeadóval szemben azonban ez ezért nem lehetséges, mert ennek törvényes zálogjoga a korábbi törvényes zálogjogokat megelőzi s itt a rosszhiszeműség bizonyítása sem segít. Ha a kir. kincstár a felhozott tényeket, melyekhez zálogjoga kötve van, a tárgyaláson eléggé kimutatni nem tudná, az illető hatóságok bővebb felvilágosítás adására utasíthatók, 1881. évi LX. t.-c. 196. §. Ellenben magánszemélyeknek ez a jogkedvezmény megadva nincs, hanem követelésük valódiságának megállapítása iránt perre-utasitásnak van helye, egyéb tények pedig ezekkel szemben bizonyitatlanoknak mondhatók ki A bejelentés megkönnyítése végett különben a bérbe- vagy haszonbérbeadó az eszközölt végrehajtásról a bírói kiküldött által ajánlott levélben értesítendő — 1881. évi LX. t.-c. 72. §. Itt még megjegyzendő, hogy a kir. kincstár adóbeli és más követeléseit az ingóságokból maga szokta arra rendelt közegei által végrehajtás útján behajtatni s igy a mások jogai könnyen meghiúsulhatnak. Ennek meggátlása okából a pénzügyi hatóságok a m. kir. pénzügyiminiszternek 1888. évi 68,988. számú rendeletével utasítva lettek, hogy az általuk kitűzött árverési határnapokról az illetékes kir. járásbíróságokat, a végrehajtást szenvedő nevének és lakásának közlése mellett értesítsék, utóbbiak pedig, hogy azokat jegyzékbe vegyék és nyilvántartsák. Ez által nemcsak a korábbi foglaltatók, kiknek érdekében ezek a rendeletek kibocsáttattak, hanem a törvényes zálog- és elsőbbségi joggal bíró hitelezők is esetleg az árverésnek tudomására jöhetnek s elsőbbségi igényeiket is bejelenthetik. Ily igények bejelentése esetén a vételárfelosztást az illetékes kir. járásbíróság eszközli, még akkor is, ha az árverést a pénzügyi hatóság kiküldöttje teljesítette s arra a kir. kincstár képviselőjét is megidézi — 1883. évi XLIV. t.-c. 61. §. Viszont a végrehajtást foganatosító bíróság kiküldöttje is köteles az idézett felhívás egy példányát a kir. pénzügyi igazgatóságnak megküldeni, melyből ez a végrehajtásról értesülvén, a fenebbiekben őt megillető törvényes zálogjogot bejelentheti és érvényesítheti. Biztosított ingókra vonatkozó kártérítési, valamint az ingatlanokért fizetett tüzkárbiztositási összegekre vezetett végrehajtásoknál is az igény hasonlóan bejelentendő — 1881. évi LX. t.-c. 66. §. Belföld , A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában . December 11. H ó d o s s y fmre elnök megnyitja a vitát a 34. szakasz felett. S á g h y Gyula határozottan állást foglal a 34. §. mellett és Neumann Árminnal szemben oly értelmű módosítást terjeszt elő, mely a telep helyének megváltoztatása esetében az illetékesség további fentartását biztosítani van hivatva. Szivák Imre: A kérdést nagy vita előzte meg és igy az egymás meggyőzése ki van zárva. A tárgyalási anyag előtte különben sem rokonszenves, mert itt nem jogi szempontok, hanem bizonyos közgazdasági kérdések játszanak közbe, amelyeket ugy hiszi, hogy osztályérdekböl hangoztatnak. (Tiltakozás.) A könyvkivonati perek rendszerint makacssággal szoktak véget érni, ami azt mutatja, hogy itt fizetni nem akaró felekkel van dolgunk. Ezek különös kíméletet nem érdemelnek; hogy visszaélések történnek, arról neki is van tudomása, de azt másként kell orvosolni. Kiemeli különben, hogy a 34. §. nemcsak a kereskedőket, hanem az iparosokat is sújtja. Azt tartja, hogy ezzel megöljük a magyar ipart, mert a megrendeléseket lehetetlenné te^szük. Indítványozza tehát, hogy tartsuk fenn a régi állapotot, vagy ha azt nem, töröljük el az egész szakaszt. Issekutz Győző azt hiszi, hogy közgazdasági téren jogosult a konzervatív törekvés. Az eddigi helyzet teljesen rossz volt, azért azon javítani szükséges; mindazonáltal a kérdés nem közgazdasági, hanem jogi kérdés és a jogegyenlőség kérdése. Indítványozza, hogy a törvény életbeléptetése után 6 hónapig a könyvkivonat helyén lehessen perelni. Bizony Ákos: A bizonyítás felvétele könnyebben fog menni a könyvvitel helyén, mert az üzleti alkalmazottakat a bíróság helyben hallgathatja ki. Az uj intézkedések által a vidéki bíróságok és ügyvédek hatásköre annyira megnő, hogy ez veszélyezteti az igazságszolgáltatás érdekeit, különösen a vidéki központokból az ügyvédek el fognak távozni és kisebb székhelyekbe menni, ami által az ügyvédi kamara kezelése is nehézkesebb lesz: m.ódositványt nyújt be, hogy az üzleti helyiségekben hitelben vásárolt áruk vételárát a kereskedő helyben perelhesse ancsó Gyula: Azt hiszi, hogy néhány ezer kereskedő kényelmi szempontja nem lehet irányadó, hanem a százezrek érdeke, Maguknak a kereskedőknek hitelviszonyai fognak átváltozni, és vagy készpénzen, vagy pedig váltóval fognak eladni; ezzel az árak is alacsonyabbak lesznek. F abiny Teofil: Azokat a visszaéléseket, amelyek az idő folyamán előállottak, szerinte is meg kell szüntetni. A javaslat túlmegy a szükséges határon, azért Bizony Ákos indítványát helyesli, az adásvétel helyén folyjon be a pénz, mert «locus regit actum.» SimonyiSemadam Sándor: Indítványozza, hogy a határidő az utolsó ügylet megkötésétől számittassék. Holló Lajos ugy tudja, hogy a perek túlságos központosítása nem minden ügyvédnek és nem minden kereskedőnek erdeke. A vidéken lakó ügyvédek és kereskedők nem óhajtják azt, hogy minden ügylet és minden per a közpo. tba koncenlráltassek. De kulomben nem ez a fontos és nemis a kisemberek védelme az irányadó, hanem az igazság keresése. Csekély összegek nem érdemlik meg a Budapesre való utazás vagy ügyvédalntas költségeit. Igy tehát ezer és ezer visszaélés keletkezett ezen