A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 52. szám - A törvényes zálog- és előnyös kielégítési jog, végrehajtás esetében. Vége

A JOG 381 A törvényes zálog- és előnyös kielégítési jog, végrehajtás esetében. Irta VIDÉKI ÜGYVÉD. \ (Vége.*) IV. Kezdete. Az I. a) alatti esetben, vagyis ingóságoknál : Az I. a) 1. esetében az ingóknak a kibérelt helyiségbe való bevitelével, vagy a gazdasági felszerelvényeknek és lábas jószágoknak a kihaszonbérelt ingatlanra vitelével, vagy a terményeknek az ingatlantól való elválasztásával, tehát beszedésével, habár ebben az időben még bér- vagy haszonbérkövítelés nemis lenne; mivel az 1881. évi LX. t.-c. 72. §. szerint az ezután lejárandó követelés erejéig is a törvényes zálogjog a bérlőt vagy haszonbérlőt megilleti, magától értetvén, hogy ily esetben csak akkor érvényesíthető, ha és amennyiben a bérlet még fenntartatik: mert nem-létező és jövőre sem keletkezhető követelést a törvényes zálog- s előnyös kielégitési jog sem illethet meg. Hogy miként állapitható meg a fennebb jelölt föltételek létezése, azt alább az érvényesítés módja előadásánál kívánom kifejteni. Az I. a) 2. pont alatti jog kezdődik a szesznek előállításával, a 3. pont alatti a cukor előállításával, a 4. és 5. pont alatti az áthágás elkövetésével, a ti. pont alatti a dohány előállításával vagy behozatalával, a 7. pont alatti a bizománybavétellel, a 8. pont alatti a szállitmányozásbavétellel, a 9. pont alatti a fuvarozásbavétellel, a 10. pont alatti a közraktárba-helyezéssel, amely utóbbi különben rendesen már az illető telekkönv hatóság által történik. A vonatkozó törvényhelyekre már fennebb I. alatt hiva koztam s ez okból annak ismétlése fölösleges. Az I. b) alatti esetben vagyis ingatlanoknál: Az 1. alatti követelésekre azok keletkezésével, tekinte nélkül arra, hogy azok birólag már megállapittattak vag) megállapítva sincsenek. A 2. alatti követelésekre azok keletkezésével s illetve az illetékkiszabásra történt bejelentés idejévé! A 3. és 4. alatti esetekben azok keletkezésével. Az azonban nem kívántatik meg, hogy a követelések behajtása iránt a törvényes lépések már megtétettek legyen. V. Elenyészte. A törvényes zálog- és előnyös kielégítési jog is járulék természetű lévén, általában az a követelés megszűntével magától — ipso jure — megszűnik, habár ujabb hasonlónemü követelés keletkezésével ugyanazokra a dolgokia ujabb zálogjog is keletkezhetik s tényleg keletkezik is, kivéve az árverésen már eladott dolgokat; mert ezek harmadik személynek kerülvén birtokába, kivel szemben a hitelezőnek nincs meg az a jogviszonya, melyhez a törvény a zálogjogot megadja, már ilyenkor a kielégítés és igy a zálogjog tárgyát is már a vételár képezi. A bérleti viszony megszűnte nélkül tehát a törvényes zálog- és előnyös kielégitési jog még a kielégítéssel sem szűnik meg. vagyis csak viszonylagosan a kielégített követelés erejéig, mivel a kelethezhető követelés erejéig az továbbra is fennáll annak tárgyaira, míg az azok keletkezhetését megállapít'' tények léteznek. Különösen pedig elenyészik a törvényes zálogjog r a) 1. pontban irt fé!- avagy egyévi idő elteltével, va' ingóknak a bérlet területéről való elvitelével. Hogy az elvitel meggátolva legyen, arra nézve hogy azok az 1881. évi LX. t.-c. 225. §. értelmér tásilag lefoglaltassanak, összeirassanak és annak 7R mében a dolgok zár alá vétessenek, de azt ? haszon-bérbeadó másként is meggátolni jogc JÓ törvényes gyakorlat szerint. Hogy azonban az elszállítással ner^ zünik meg a jog, hanem csak harmadik jób lyekkel szemben, az alábbi különös esetekhen k mi, mely nézetem szerint általában is kel' a törvényhasonlatosságnál fogva általában a ,iló esetekre, de a haszonbérletből eredő .dntetében az 1881. évi LX. t.-c. 72 §-ából \ a törvénynek más értelmezést adni, midőn ez a t ilogjogot a bérleményen nem találtató, hanem c irtózó terményekre, felszerelvényekre és lábas jószás gadja. Az I. a) 2 esetében a sz síelése elenyészik a szesznek az üzleti helyiségből i raktárból, vagy a hivatalos zárlat alól való elszál *) Megelőző közleményt 1. a Az elszállítás befejezett kell hogy legyen, mert a zálogjog a szállítás alatt is tart — 1899 : XX. t.-c. lő. §. — sőt roszhiszemü harmadik személyekkel szemben még azután is, mig ezek a szeszt birják — u. o. 16. §. — de a érvényesíthető más zálogjogot szerzett hitelezőkkel szemben is, kik zálogjoguk szerzésénél rosszhiszeműen jártak el — u. o. 17. §. Az I. a) 3. esetében ugyanazok a szabályok állanak, melyek az előbbi pontban előadattak — 1899. évi XVIII. t.-c. ü. 7. és 8. §. Az I. a) 4. és 5. pont esetében az áthágás tárgyának a vétkes birlalatából vagy a hivatalos zár alól való eltávolításával. Az I. a) 6. pont esetében a dohánynak a termelő vagy csempész birtokából való eltávolításával. Az I. a) 7 — 10. pontok eseteiben a bizományi áruknak a bizományos, szállítmányozott áruknak a szállítmányozó, fuvarozott áruknak a fuvarozó birtokából, a közraktárba nelyezett áruknak a közraktárból való elszállításával vagy rendelkezés alól vaió kibocsátásával. Az 1881. évi LX. t.-c. 68. §. negyedik bekezdése szerint azonban a fuvarozót illető zálogiog a kiadás után is fenn marad s az árverésen befolyt vételárból előzetesen elégíttetik ki Ez a követelés és jog azonban az árverés előtt bejelentendő ; mivel ellenesetben az a végre lajtatónak adatik ki s igy az elneményészés itt is csak feltételesnek tekinthető. Az I. a) 11. p. esetében a törvényben kiszabott 2, esetleg 5 év elteltével. Az I. b) alatti esetben vagyis ingatlanoknál a törvényben meghatározott idő elteltével — 1881. évi LX. t.-c. 189. § a,) b és c) pont, 1883. évi XL1V. t.-c. 88. §. — továbbá a ís kifizetésével vagy más módon való elenyésztével és a lenyésztével. árverezés esetén a zálog- és kielégitési jog a vételárra i s arra érvényesíthető a végrehajtási eljárás szabályai ehát a jog nem az eladással, hanem a követelés kifiszünik meg. VI. Elsőbbség. ' 'vényes zálogjog szabály szerint minden más zálog;előz. -z általános szabály s az alábbiakban azt kísérlem stni, hogy a törvényes zálog-és előnyös kielégitési eütközés esetén egymás között minő elsőbbséggel ígókra. ' ' I. a. 1. p. esetében ö szeütközhetik a bérbe- és albérl ""ak törvényes zálogjoga. az esetben az albérbe-adónak van elsőbbsége a bét -' szemben s ha ennek követelése a törvényes zálogjog j&P követelés összegét kimeríti, a bérbeadó e jogát ne inyjskheti — Kúria 1892 jan. 20-án 1891. évi 3,866. sz. - len a ki nem merített követelésre a bérbeadó érv i jogát. á 2 — 6. alatt felsorolt követelésekre vonatkozóan a ta zá°gj°g az azoknál idézett törvényhelyek szerint, nás i "ánjogi címből származó igényt megelőz s igy igy h V "áloejogát megelőzi, jyana mege AZ í. s összéütköznetiií ség a dolog természeténél togv^ /etelése a bizományos ellenében is fennáll e» jgjoggal bir. Az I. a) 8—10. pont alatti esetekben alig képzelhető öszszeütközés, mivel a szállítmányozó, fuvarozó, vagy közraktári vállalat a zálogjogának tárgyait, követelése kifizetése előtt birtokából és rendelkezése alól nem bocsátja ki s igy azok a bérlemény területére sem kerülnek, de ha mégis megtenné, azt hiszem törvényes zálogjogát is elveszti. Azonban az irt pontok alatti száiiitmányozás, fuvarozás esetében, ha ennek tárgya szesz, cukor, bor és hus vagy dohány, összeütközés lehetséges és e tekintetben a kir. kincstár követelése élvez elsőbbséget a fentebbi törvényhelyek szerint. A 11. pont esetében végül a kir. kincstár zálogjoga kizárólagos lévén, itt összeütközés nem lehetséges. B) Ingatlanokra. Az 1881. évi LX. t.-c. 189. §. akként rendelkezik, hogy az ingatlanok elárverezésénél az elsőbbség az irt §-ban a) alatt felsorolt követeléseket illeti, azután a b) és c) pont alattiak között elsőbbséget élveznek a vízszabályozási követelések, a többiek pedig azután egyenlő elsőbbséggal birnak s ily módon a követelés arányában elégitendők ki. j|psre vonatkozó zá-