A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 51. szám - Az észak-amerikai Egyesült Államok csődjoga

204 A JOCJ kozó okainál fogva hagyatott helyben, s minthogy az ítéletnek H. Antalra vonatkozó része is helybenhagyandónak találtatott, e vádlott védője részéről a bizonyítás kiegészítése iránt feltételesen előterjesztett indítványt is mellőzni kellett. A m. kir. Kúria (1901 novemb. 24-én 10,098|B. sz. a.) A. közvádló semmisségi panaszának hely adatik és mind a két alsóbíróság ítéletének az a része, amelylyel H. Antal a btk. 330. §-ába ütköző és 331. §. 1. és 2. p. szerint minősülő magánlak megsértésének vádja alól felmentetett, a bp. 385. §. 1. a) pontja alapján megsemmisíttetik és a bp. 437. §. 3. bek.-hez képest, H. Antal vádlott a btk. 330. §-ba ütk., a 331. §.2. p. szerint minősülő magánlaksértés bűntettében bűnösnek mondatik ki s ezért a btk. 331. §. alapján az ítélet foganatbavételétől számított 7 havi börtönbüntetésre ítéltetik és az eljárási s tartási költség megtérítésére elmarasztaltatik. Ellenben a közvédő és N. József vádlott semmiségi pana- j szai eluiasittatnak. M e g o k o 1 á s: A btk. 330. §-ának leglényegesebb alkateleme, hogy másnak lakásába való behatolás jogtalanul történjék. A behatolás jogossága vagy jogtalanságának megállapítása, I a valónak elfogadott tényekből vont jogi következtetés, tehát j mint jogkérdés e helyütt az Ítélkezés tárgyát képezi. Az alsóbiróságok tényként fogadták el, hogy H. Antal | csongrádi plébános az egyházhatósága által hozott fegy. Ítéletek alapján 1898. január havában a plébániai tisztnek gyakorlatától fellüggesztetett és a plébániai lak elhagyására köteleztetett, amit vádlott megtévén, a paplakba az adminisztrátorul kinevezett D. Károly költözködött be. Tényként togadtatott el az is, hogy a püspöki szentszék határozata az érseki szentszék által megváltoztattatott, és vádlott a plébániai javadalmába visszahelyeztetni rendeltetett, az érseki szentszék határozata pedig felebbezés folytán a római szentszék elé került, s itt az határoztatott, hogy az ügy békés uton intéztessék el, s vádlott a javadalmába helyeztessék vissza, — tény, hogy az a leglelsöbb határozat a püspöki szentszék részéről csak 189« szept. 29-én intéztetett el s foganatosítására 1898 okt. 2. napja tűzetett ki. Azonban tényként fogadtatott el az is, hogy vádlott a felsőbb hatóságának a javadalomba való visszahelyezés iránt teendő intézkedését be nem várva, 1898 szept. 18 án reggel bútorait kocsira rakatta, többed magával a plébánia elé vonult azzal a szándékkal, hogy oda mindenáron behurcolkodik, s midőn D. Károly távollétében a lelkészi lakás ajtóját zárva találta, az ajtót felnyittatta, bútorait oda bevitette, s onnan még akkor sem távozott, a mikor Ü. Károly, majd később a szolgabíró és csendőrség is felhívta; sőt tényként fogadtatott el az is, miszerint H. A. vádiolt a plébánia épületébe azért költözködött be, hogy püspökét aviszszahelyezés foganatosítására kényszerítse. Minthogy ezekből a valónak elfogadott tényekből nyilvánvaló, hogy vádlott mint a plébánia javadalmazásának élvezetétől s állásának gyakorlatától felfüggesztett, és a lakásból eltávolított plébános mindaddig, mig visszahelyeztetéséről felsőbbsége utján hivatalosan értesítve nem lett és mig a javadalmába tényleg vissza nem helyeztetett, az állással Qsszekötött paplak használatába sem léphet és ezen paplak feletti rendelkezés a hivatalosan behelyezett D. Károly adminisztrátort illeti mindaddig, mig ezen működését tényleg és felsőbbsége rendeletéből gyakorolja, ezzel szemben tehát vádlottnak az az önhatalmú intézkedése, hogy a bútorait a paplaknak erőszakos felnyitásával, D. Károly beleegyezése nélkül, sőt annak és a hatóság közegeinek tiltakozása dacára, híveivel oda behordatta, ennek a cselekménynek joglalanságát kétségtelenné teszi, s azt meg nem szüntetheti sem a vádlott részére Rómából érkezett és a visszahelyezésére vonatkozó magánértesités, sem pedig az a körülmény tudata, hogy a püspöki szentszéknek reá nézve hátrányos határozata legfelsőbb fokon megváltoztattatott. Az elsőbiróságok tehát törvénysértést követtek el, midőn a btk.-nek a tények alapján megfelelő rendelkezését nem alkalmazták abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett büntetendő cselekményt képez, miértis mindkét alsóbiróság ítéletét megsemmisíteni s vádlottat elitélni kellett. A büntetés kimérésénél vádlott terhére főleg az nehezül, hogy erőszakos cselekményének büntetendő következményébe a saját hiveit is bevonta és ahelyett, hogy hivatásához hiven a törvény tiszteletében és a törvényes rend követésében hívőknek példát adott volna, azoknak a törvény és hatóság elleni izgatásra adott alkalmat és okot. Közvédőnek, ugy N. József vádlottnak a bp.384. 9. §. alapján bejelentett semmisségi panasz elutasítandó volt, mert a bizonyítási c.jaiás azirán)ban leendő kiegészítésére irányult indítványnak, hogv az izgatás>al nem-vádolt vádlottak erre az ügyre mint tanuk hallgattassanak ki, — abból az okból való megtagadása, hogy a megnevezettek már az elsőbiróságnál megtartott főtárgyaláskor kihallgattattak, a védelem jogát annál kevésbbé sértette meg, minthogy azok vallomása a bíróság részéről az ítélethozatalnál mérlegelhető volt, s így nyilvánvaló, hogy a tanuk ujabb kihallgatásának mellőzése az ítéletre befolyással nem lehetett. Közvédőnek, N. József F. Imre és N. I. Rókus javára a Bp. 184. §. 1. ai p. alapián bejelentett semmisségi panasza mint alaptalan azért volt elutasítandó, mert a kir. ítélőtábla által valónak elfogadtatott és a bp. 437. §. alapján a kir. Kúria határozatának alapját képezi az a tény, hogy Csongrádon 1898 szept. 18-án, mikor a csendőrök a plébánialak előtti téren megjelentek, hogy az ott összegyűlt tömeget feloszlassák, a tömeghez nyilvánosan azt a felhívást intézték a vádlottak, hogy kiki menjen haza fegyverért és a csendőröket verjék agyon, eme felhívás azonban eredménytelen maradt; mert eme tényben a büntethető cselekmény tényálladéka fenforog s így a biróság nem alkalmazta tévesen az anyagi törvény alkalmazását abban a kérdésben, hogy a vádbeli tett megállapítja e valamely büntetendő cselekmény tényálladékát. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A budapesti keresk. és váltótszéknél Hell Ferenc és fia helybeli cég ellen, bej. jan. 13, fsz. febr. 12, csb. Genthon Ferenc dr., tg. Petrovics László. — A szatmárnémeti tszéknél Molnár Mihály volt nagybányai kereskedő hagyatéka ellen, bej. jan. 31, fsz. febr. 16, csb. Dezső Kálmán dr., tg. Miskolczy Sándor dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Freytag Manó helybeli cég ellen, bej. jan. 17, fsz. febr. 16. csb. Szaffka Dénes dr., tg. Csukássy Jenő dr. — A lugosi tszéknél Babetiu Trifon T. roffnai cég ellen, bej. febr. 14, fsz. márc. 13, csb. Kirscht Ágost, tg. Ciupe Aurél dr. — A csíkszeredai tszéknél Pótsa Sándor csikgyimesi lakos ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 21, csb. Jerzsák János, tg. Bartha Ignác. Pályázatok : A szepesófalvi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 28. (285) — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. dec. 28. (285) — A kalocsai tszéknél birói áll. jan. 2. (289). Kúriai és táblai értesítések. Hatvan L. A. a. elöa. Véber, n. e. • érk. — Karánsebes előa. Szalacsy, n. e előa. Jókuthy, n. e. dr. Hatvanvidéki tp.--Fehér érk. 4,344/902. sz. — Homonna M. Gy dr- Rosenblam—Goga nem B. F. Izsák—Daneszku érk. 1.066/902. v. sz a. — Bozgán-fölebbezés nem érk. 593'902- f. sz. a. — Kecskemét Gy. B. Fodor—Fodor (986/í;02.) dec. 14. hh."- Kolozsvár I. Gy. dr. Papp-Oeconomul (1.353/901. v.) dec. 11. hh. Kőszeg M. J. 2.353/902. n. e. — Nagyszombat B. E. Usok—Matuskovics (47/902.,) dec, 11. hh — Szászy— Tomanóczy (l,339/902j dec. 13. hh. — Pozsony N. J. dr. Zsigárdv —Zsigárdy nem érk. — Siklós S. E dr. Nóvák—Tak. és hit.-egylet (7,421/902.) n. e. — Sümeg B. K. Bolla—Bolla (2.168/902.) dec. 14. mv. — Szentgotthárd L. F. dr. Alaxander—Haán (L. 507/902.) dec 17. hh. — Szered H. .1. dr. Szászy —Tomanóczy (1,339/902.) dec. 13 hh. — Szerencs A, E. dr. Máriássy — ügy nem érk. Vágujhely F. L. dr. Jerssik—Mikulecz (1,604/902.) dec. 17. hh. THE MUTUAL new-yorki életbiztositó-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító társasága. Tisztán a kölcsönösség elvén alapszik. Utánfizetési kötelezettség nélkül. = Részvényesei nincsenek. Összes vagyon 1901 év december hó 31-én 1,828,181,200-36 frank. Biztosítási állomány 1901. dec. 31-én 6,443,021,249-27 frank. Magyarországi vezérigazgatóság: Budapest, IV., Károly-körut 26. PALLA6 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA 8UOAPE6TEN. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V.. Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.